Asadulaev, Khizri Gazievich

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. szeptember 19-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 33 szerkesztést igényelnek .

Khizri Asadulaev

Születési dátum

1956. április 1. (66 évesen)

Születési hely

Karata , Dagestan ASSR , Orosz SFSR , Szovjetunió

Polgárság

Szovjetunió Fehéroroszország

Foglalkozása

Díjak és díjak

Khizri Gazievich Asadulaev a modern karata irodalom megalapítója, a Dagesztáni Köztársaság [1] és a Csecsen Köztársaság népművésze . (művész, szobrász, költő, műfordító, zeneszerző és közéleti személyiség) a Fehérorosz Művészszövetség tagja; Oroszországi Írók Szövetsége, Fehérorosz Írók Szövetsége, Fehérorosz Zenei Alkotók Szövetsége, a „Goro” Nemzetközi Nyilvános Egyesület igazgatótanácsának elnöke, a Fehéroroszországi és Oroszországi Uniós Állam Nemzetközi Nyilvános Kamarájának tagja (összehívás 2020-2025) ).

Életrajz

1956. április 1-jén született Karata faluban , Akhvakhsky kerületben , Dagestan ASSR -ben . A Dagesztáni Művészeti Főiskolán tanult. M.A. Dzhemala, Orel Art College . G.G. Myasoedov.

Nemzetiség szerint karatiné.

1977 és 1979 között a szovjet hadseregben szolgált . 1981-ben Minszkbe költözött .

1982-től részt vett a fehérorosz köztársasági kiállításokon Minszkben, 1986-tól 1991-ig - az All-Union művészeti kiállításain Moszkvában. Személyi kiállításokat rendeztek: Minszkben - 2010-ben, 2011-ben, 2012-ben és 2016-ban; Moszkva - 2013-ban; Makhacskalában - 2014 , 2016. Nemzetközi (2012 és 2019) és fehérorosz köztársasági (2020) versenyek győztese az „emlékmű legjobb tervezetéért”.

Tagjai: a Fehérorosz Művészek Szövetsége, a Fehéroroszországi Írók Szövetsége, az Oroszországi Írók Szövetsége és a Fehérorosz Zenei Alkotók Szövetsége.

A művészeti alkotásokat múzeumokban és magángyűjteményekben őrzik a világ számos országában, különösen Moszkvában, Minszkben stb. Ezek között különleges helyet foglal el N. D. Lobanov-Rosztovszkij herceg grafikus portréja. Oksana Karnovich-csal "Két korszak párbeszéde" ( House of Russian Abroad ) címmel.

Emlékműveket, H. Aszadulajev munkáit helyezték el: Moszkva (Oroszország hősének, Makszimuk V. M. tábornoknak, aki 1986 májusában a csernobili atomerőmű tűzoltását vezette ); Dagesztán, Karata falu (A Szovjetunió hősének Abdulmanapov M.-Z.) ; Szentpétervár , Szinyavszkij magaslat (a leningrádi dagesztáni védőknek a második világháborúban); a dagesztáni Botlikh falu ("Emlékmű egy győztes katona, internacionalista harcos vitézségének és a népi milícia bátorságának a nemzetközi terrorizmus elleni harcban" emlékműve; Minszk: "Dicsőség, büszkeség és emlékezés sétája" a Fehérorosz Köztársaság Belügyminisztériumának Akadémiáján; Ion Soltys, a Szovjetunió hőse a nevét viselő utcán; Gundar A.A. vezérőrnagy; Sztolin ( a tisztelt orvosnak, Romanovics A. S.-nek) Szvetlogorsk (a szocialista munka hősének, Kizsnerova Z. I.-nek); Dagesztán, Kurakh falu, múzeum (az Orosz Föderáció hősének, Batmanov Z. L. mellszobra)

Emléktáblák domborművekkel. Moszkva: A Szovjetunió hőse, Manakov G.M. űrhajós, Meretskov V.K. vezérezredes, Lagosin V.V. vezérőrnagy; Minszk: (az azonos nevű utcákon) kétszer a Szovjetunió hőse, a Szovjetunió marsallja Timosenko S.K .; Rafjev N-O. és Malysev F.A. - Pobediteley sugárút; Stepanenko A.V. akadémikus - a Fehérorosz Köztársaság Tudományos Akadémia Fizikai Intézete; Makhachkal, Dagesztán - az RSDLP tagjának 1904-ben, a DASSR Munkaügyi Népbiztosának Ataev D.A.; .

A versek szerzője anyanyelvén, karata nyelven . A művek bekerültek az oroszországi népek költészetének antológiájába és az oroszországi népek gyermekirodalmi antológiájába. A megjelent gyűjtemények közül: „Niglmat. Jóság" - Karata nyelven; "Goro" - karata és fehérorosz nyelven (a fehérorosz nemzeti költő, Rygor Borodulin fordítása ) nyelven; "A rejtély pillantásai" és "A gyökerek visszhangja" - oroszul , Anatolij Avrutin (Minszk) fordításában; Aszadulajev verseit orosz és fehérorosz mellett avar , arab , nogai , török nyelvre is lefordították .

Első alkalommal fordították le az orosz klasszikusok műveit Karatinszkijra: Puskin , Tyutchev , Lermontov , Nekrasov , Jeszenin , fehéroroszul: Szkorina , Kupala , Kolas , Borodulin és külföldiek: Keats , Schiller , Goethe , Khayyam Asadulajev. A fordítások bekerültek a „Goro” és a „Niglmat” versgyűjteménybe.

Asadulajev dalszerzőként ismert, beleértve a Lyrics of Severe Mountains és a May Flavor albumokat. Szerepelt a Belarusfilm filmstúdió " The Man Who Interviewed " (1986) című játékfilmjében , egy dushman epizódszerepében .

A Grodnói Nemzeti Kultúrák Fehérorosz Köztársasági Fesztiváljának díjazottja a „költészet” és az „ének” jelölésekben 2006-ban, 2008-ban, 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben.

Külföldön élő oroszok világkongresszusának küldötte 2006-ban, 2009-ben, 2012-ben, 2015-ben, 2018-ban és 2021-ben, a 2003-as, 2007-es, 2008-as, 2008-as, 2010-es külhoni oroszok világkonferenciáján, valamint az „orosz-abszolút világkultúra” világkonferencián 2013-ban.

A „Goro” Nemzetközi Nyilvános Egyesület igazgatótanácsának elnöke.

Az orosz honfitársak belarusz nyilvános egyesületeinek vezetőinek koordinációs tanácsának tagja a fehéroroszországi orosz nagykövetségen .

A Fehérorosz Köztársaság vallási és nemzeti ügyekért felelős biztosa alá tartozó etnikai tanácsadó testület tagja.

Fehéroroszország és Oroszország Uniós Államának Nemzetközi Nyilvános Kamarájának tagja (összehívás 2020-2025).

Díjak

Tiszteletbeli cím "A Dagesztáni Köztársaság Népi Művésze" (2019.09.13-tól)
"A Csecsen Köztársaság Népi Művésze" tiszteletbeli cím (2018. szeptember 14-én) [2]
"A Dagesztáni Köztársaság tiszteletbeli művésze" tiszteletbeli cím (2016. március 23-án);
a Fehérorosz Köztársaság állami kitüntetése - Francysk Skaryna érem (2016.05.09.);
Az Orosz Békealap aranyérem (2016. március 31-én);
A Rossotrudnichestvo „Barátságért és együttműködésért” kitüntetése (2016. április 12-én);
A Dagesztáni Köztársaság Nemzetpolitikai Minisztériumának díszjelvénye „Az etnikumok közötti béke és harmónia megerősítéséért” (2016. március 21-én);
A Fehéroroszországi Írószövetség kitüntetése „Az irodalomhoz való hozzájárulásért” (2016. március 28-án);
Jubileumi érem „70 éves győzelem a Nagy Honvédő Háborúban. 1941-1945" (2015. május 9-i dátum);
Az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériumának jubileumi érme "A harci küldetés 25. évfordulója és a szovjet csapatok Afganisztánból való kivonása emlékére" (2016. március 27-én);
"Szeretetért és hűségért" kitüntetés az Orosz Föderáció Szent Péter és Fevronia tiszteletére (2016. július 8-án);
Moszkva Belügyi Főosztályának díszoklevele ( 1978.05.25 .);
A Dagesztáni Köztársaság Népgyűlésének köszönete (2009.06.20.);
Moszkva kormányának díszoklevele "Egy honfitárs moszkvai háza" (2016.04.04.);
A Fehérorosz Köztársaság vallási és nemzeti ügyekért felelős biztosának díszoklevele (2006.06.28.);
A Fehérorosz Köztársaság vallási és nemzeti ügyekért felelős biztosának díszoklevele (2016. március 18-án).
Az Orosz Föderáció Külügyminisztériumának külföldön élő honfitársaival foglalkozó kormánybizottságának tiszteletbeli oklevele . (2017.10.12.) [3]
A Fehérorosz Köztársaság Belügyminisztériuma Akadémiájának „Oktatás telepítése” emlékjelvénye (2018.05.16.)
A Fehérorosz Írószövetség „Maxim Bogdanovich” kitüntetése (2019. április 22-én)
Jubileumi érem „75. éve, hogy Fehéroroszországot a németfasiszta zakhopnikau poklába idézték” (2019.07.3.)
„Az Unió államának közszolgálatáért” kitüntetés (2019.12.20.)
Jubileumi érem "Peramogi ў Vyalikai Aichynnai Vaine 1941-1945 gadov 75. éve" (2020.05.9.)
"Dagesztán becsülete és büszkesége" rendelés (2020.09.09.)
"Georgy Zhukov" érem (2021.03.30.)
A Fehérorosz Köztársaság vallási és nemzeti ügyekért felelős biztosának tiszteletbeli oklevele (2021.03.31.)

Jegyzetek

↑ A Dagesztáni Köztársaság vezetőjének 2019. szeptember 13-i 80. sz. rendelete a Dagesztáni Köztársaság állami kitüntetéseinek odaítéléséről . Letöltve: 2019. szeptember 19. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 11. (határozatlan)
↑ 141, 2018.09.14. „A Csecsen Köztársaság odaítéléséről” (hozzáférhetetlen hivatkozás) . Letöltve: 2018. október 26. Az eredetiből archiválva : 2018. október 27.. (határozatlan)
↑ 143 honfitársa részesült PKDSR díszoklevélben

Asadulaev, Khizri Gazievich

Életrajz

Díjak

Jegyzetek

Linkek