Aron Isaevich Nimcovics | |
---|---|
Nimzowitsch Áron | |
Országok |
Orosz Birodalom Dánia |
Születési dátum | 1886. november 7 |
Születési hely | Riga |
Halál dátuma | 1935. március 16. (48 évesen) |
A halál helye | Koppenhága |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Aron Isaevich Nimcovics ( németül: A (a) ron Nimzowitsch , 1886. november 7., Riga - 1935. március 16. , Koppenhága ) - a történelem egyik legnagyobb sakkozója és sakkelmélete, az 1920 -as évek világbajnokságának esélyese - 1930 -as évek sakkírója , a sakk hipermodernizmus kiemelkedő képviselője .
1886. november 7-én született Rigában, egy sikeres fakereskedő, Shaya Abramovics Nimcovics (1860, Pinsk -1918) családjában [1] ; anya - Esfir Nokhumovna Nimcovics (szül. Rabinovics, 1865, Polotsk -1937), nővére - Cilya-Kreina (1885, feleségül vette Pevzner), testvérek - Yakov (1888-1926), Osei Leib (1890-1941), Benno (1896) 1941) [2] . Amikor Aron 8 éves volt, apja, egy erős rigai sakkozó vezette be a játékba. Gyermekkora jellemző volt egy zsidó fiúra: vallásos szövegek tanulmányozása, kalligráfia, matematika. Gyerekkorában megnyilvánult kombinációs tehetsége. Ezt követően Aron azzal magyarázta az egyesülési képességét, hogy kiskorától kezdve hozzászokott a Talmud bonyolultságának megértéséhez. A Deutsches Wochenschach folyóirat már 1896-ban beszámolt egy kilencéves kisfiúról a balti államokban, aki remekül játszik. Ugyanez a folyóirat 1904 -ben adta ki először a 213. oldalon Nimzowitsch részét. 1897-ben a család Dvinszkben élt a következő címen: Rizhskaya Street, No. 13-1a.
A sakk iránti komoly szenvedélye a berlini egyetemen végzett tanulmányai során támadt benne . A barmeni tornán (1905) elszenvedett kudarc után, ahol Nimzowitsch 17 játszmában 8 vereséget szenvedett, és csak hármat nyert meg, komolyan elgondolkodott stílusán, és elkezdte tanulmányozni a sakkstratégia problémáit. Különös figyelmet szentelt a pozicionális stílus mestereinek munkájának. Nimzowitsch már 1906 végén egy müncheni tornán megszerezte az első helyet (8,5 pont a 10-ből), és két ponttal megelőzte a második díjas Shpilmant . Ezzel a sikerrel mesteri címet szerzett. De a következő első díjat a Nimzowitsch nemzetközi versenyen csak 17 évvel később Koppenhágában (1923) szerezte meg. Ezekben az években Nimzowitsch keményen dolgozott, hogy tanulmányozza a sakkharc törvényeit. 1925 -ben a sakkvilágot két könyve ébresztette fel: A sakkblokád és az én rendszerem. Emanuel Lasker nagyra értékelte ezeket a műveket : „Nimzowitsch bátor úttörő, aki magabiztosan egyenget új eredeti utakat a sakklehetőségek vadonában”
Berlinben filozófiát tanult , de a Kaiserhof Caféban nagyobb figyelmet szentelt a sakknak. Az első világháború után Dániában telepedett le , megkapta a dán állampolgárságot. Ott élt élete utolsó 15 évében. Aron Isaevich Nimcovics 1935. március 16-án halt meg tüdőgyulladásban .
Év | Város | Verseny | + | − | = | Eredmény | Hely |
---|---|---|---|---|---|---|---|
1904 | Coburg | A Német Sakkszövetség 14. kongresszusa (melléktorna) | 9 | négy | 3 | 16-ból 10½ | 6 |
1905 | Véna | Nemzetközi Torna | 3 | 5 | tíz | 8 a 18-ból | 6 |
Csapos | Nemzetközi torna ("B" mesterek tornája) | 3 | nyolc | 6 | 6 a 17-ből | 15-16 | |
Egyezés R. Shpilmannel | négy | négy | 5 | 6½: 6½ | |||
1906 | München | Nemzetközi torna (városi sakk klubverseny) | 7 | 0 | 3 | 8½ a 10-ből | egy |
1907 | Ostend | Nemzetközi torna (Masters Tournament) | tizennégy | négy | tíz | 19 a 28-ból | 3-4 |
Carlsbad | 1. nemzetközi torna | nyolc | 3 | 9 | 12½ a 20-ból | 4-5 | |
1908 | Egyezés R. Shpilmannel | egy | négy | egy | 1½: 4½ | ||
1910 | Hamburg | A Német Sakkszövetség 17. kongresszusa | nyolc | 3 | 5 | 16-ból 10½ | 3 |
1911 | San Sebastian | Nemzetközi Torna | 3 | 2 | 9 | 7½ a 14-ből | 5-7 |
Carlsbad | Nemzetközi Torna | tizenegy | 5 | 9 | 15½ a 25-ből | 5-6 | |
Mérkőzés P. Leonhardttal | 0 | négy | egy | ½: 4½ | |||
1912 | San Sebastian | Nemzetközi Torna | nyolc | 3 | nyolc | 12 a 19-ből | 2-3 |
Vilna | Össz-oroszországi mestertorna | 6 | 3 | 9 | 18-ból 10½ | négy | |
1913/1914 _ _ | Pétervár | Össz-oroszországi mestertorna | 12 | 2 | 3 | 17-ből 13½ | 1-2 |
1914 | Pétervár | Kiegészítő mérkőzés A. A. Alekhinnel (az összoroszországi torna 1. díjáért) |
egy | egy | 0 | tizenegy | |
Pétervár | Nemzetközi Torna | egy | 3 | 6 | 10-ből 4 | nyolc | |
1920 | Göteborg | Nemzetközi Torna | egy | 5 | 7 | 4½ a 13-ból | 12 |
Stockholm | Nemzetközi Torna | tizenegy | egy | 2 | 12 a 14-ből | 2 | |
Stockholm | Mérkőzés E. D. Bogolyubovval | egy | 3 | 0 | 13 | ||
1922/1923 _ _ | Koppenhága | Mérkőzés A. Brinkmannel | négy | 0 | 0 | 4:0 | |
1923 | Koppenhága | Nemzetközi Torna | 6 | 0 | négy | 8 a 10-ből | egy |
Carlsbad | Nemzetközi Torna | nyolc | 5 | négy | 10 a 17-ből | 6-7 | |
1924 | Koppenhága | Északi torna | 9 | 0 | egy | 9½ a 10-ből | egy |
1925 | Baden Baden | Nemzetközi Torna | 7 | 5 | nyolc | 11 a 20-ból | 9 |
Marienbad | Nemzetközi Torna | nyolc | egy | 6 | 11 a 15-ből | 1-2 | |
Breslau | A Német Sakkszövetség 24. kongresszusa | 6 | 2 | 3 | 11-ből 7½ [3] | 2 | |
1926 | Semmering | Nemzetközi Torna | 9 | 3 | 5 | 17-ből 11½ | 4-5 |
Drezda | Nemzetközi Torna | nyolc | 0 | egy | 9-ből 8½ | egy | |
Hannover | Nemzetközi Torna | 6 | 0 | egy | 6½ a 7-ből | egy | |
1927 | New York | Nemzetközi Torna | 6 | 5 | 9 | 20-ból 10½ | 3 |
Berlin | Nemzetközi Torna | 5 | 2 | 2 | 6 a 9-ből | 2-4 | |
Koppenhága | Északi torna | 3½ az 5-ből | 2-3 | ||||
Kecskemét | Nemzetközi torna (előselejtező B csoport) | négy | 0 | 5 | 6½ a 9-ből | 2 | |
(a végső) | négy | egy | 2 | 5 a 7-ből | |||
(Az összesített eredmény) | nyolc | egy | 7 | 16-ból 11½ | 2-3 | ||
London | Nemzetközi torna (Royal Club Tournament) | 7 | 2 | 2 | 8 a 11-ből | 1-2 | |
London | Nemzetközi torna (kétfordulós) | 7 | 0 | 3 | 8½ a 10-ből | egy | |
Bad Niendorf | Nemzetközi Torna | négy | 0 | 3 | 7-ből 5½ | 1-2 | |
1928 | Berlin | Nemzetközi torna (sakktársadalom torna) | nyolc | egy | négy | 10 a 13-ból | egy |
Rossz Kissingen | Nemzetközi Torna | 3 | 2 | 6 | 11-ből 6 | 5 | |
Berlin | Nemzetközi torna (Tageblatt torna) | négy | 2 | 6 | 7 a 12-ből | 2 [4] | |
Koppenhága | Északi torna | 4 az 5-ből | egy | ||||
1929 | Carlsbad | 4. nemzetközi torna | tíz | egy | tíz | 15 a 21-ből | egy |
1930 | San Remo | Nemzetközi Torna | nyolc | 2 | 5 | 15-ből 10½ | 2 |
Liege | Nemzetközi Torna | 3 | 2 | 6 | 11-ből 6 | 3-5 | |
Frankfurt am Main | Nemzetközi Torna | 9 | egy | egy | 9½ a 11-ből | egy | |
1931 | Winterthur | Svájci Masters torna | 7 | 0 | egy | 8-ból 7½ | egy |
elvérzett | Nemzetközi Torna | nyolc | 6 | 12 | 14 a 26-ból | 3 | |
Bern | Gyakorlójátékok sorozata vezető svájci mesterekkel | nyolc | 2 | 3 | 9½ a 13-ból | ||
1933 | Koppenhága | Északi torna | 5 | egy | egy | 7-ből 5½ | egy |
1934 | Stockholm | Északi torna | 6 | 2 | 2 | 7 a 10-ből | 2 |
Zürich | Nemzetközi Torna | 6 | 3 | 6 | 9 a 15-ből | 6-7 | |
Koppenhága | Dán Masters Torna | 6½ a 8-ból | egy | ||||
Stockholm | Mérkőzés G. Stahlberggel | 2 | négy | 2 | 4:6 | ||
Stockholm | Mérkőzés G. Stolz -cal | 2 | egy | 3 | 3½: 2½ |
Nimzowitsch legnagyobb sikere a karlsbadi tornán ( 1929 ) aratott győzelem, amelyen Lasker és Alekhine kivételével az akkori legerősebb sakkozók mindegyike részt vett . Nimzowitsch a sakkszakember útját választotta, amely nem tudott megfelelő anyagi életszínvonalat biztosítani számára. Nimzowitsch ambíciói nagyon magasak voltak, de egyszerűen nem tudta összegyűjteni a szükséges összegeket sem egy világbajnoki mérkőzésre, sem a nagy tornákra való utazásra.
Nimzowitsch fő hozzájárulása a sakk fejlődéséhez az teoretikus hozzájárulása: Nimzowitsch három alapvető munkát írt a sakkelméletről - My System ( németül: Mein System , 1925 ), My System in Practice ( németül Die Praxis meines System ) és Blockade ( német: Die Blockade ).
Úgy tűnik, hogy a hatások keresése az ő szüntelen törekvése, és csak alaposabban tanulmányozva vesszük észre azon gondolatok sakkfilozófiai mélységét, amelyek Nimzowitschot a nyitáselmélet terén végzett kísérleteiben irányították.Savely Tartakover
Nimzowitsch sakkművészének és filozófusának valódi elképzelését csak azok kaphatják meg, akik ismerik könyveit. Legújabb könyve különösen érdekes. Ebben számos példával illusztrálja stratégiáját, amelyet egész rendszerré fejlesztett.Alekszandr Alekhin
Nimzowitsch kutatásának fő témája Steinitz elveinek gyakorlati finomítása . Míg elődei, akik elsajátították Steinitz gondolatait, pusztán stratégiai módon igyekeztek nyerni, Nimzowitsch a kombinációt a stratégiai gondolkodás szolgálatába állította. Miután Steinitz tanításai meghódították a sakkozók elméjét, a kombinációt megvetően kezdték kezelni. Úgy vélték, hogy a kombinációs stílus ellentétes a sakk logikával, és annak a játékosnak, aki nem esett a kombináció szerelmese által állított csapdákba, mindenképpen nyernie kell, mivel az élesen támadó kombinációs stílushoz való ragaszkodás elkerülhetetlenül a pozíció gyengüléséhez vezet. Nimzowitsch azt is bebizonyította, hogy a kombináció a helyzeti előny logikus következtetéseként szolgálhat. Tarrasch később hipermodernistáknak nevezte őt és más sakkozókat, akiket az akkori mércékhez képest szokatlan játékmód jellemez .
Mindazonáltal helytelen lenne azt állítani, hogy Nimzowitsch létrehozta saját iskoláját. A „hipermodernisták” kifejezést akkoriban mindazokra használták, akik Steinitz tanításait továbbfejlesztve, meglehetősen bizarr módon játszottak abban az időben. Ha Nimzowitsch kísérletei kudarcot vallottak, a kortársak mesterkéltnek és dekadensnek nevezték játékstílusát. Ha Nimzowitsch nagy sikereket ért el, akkor korunk legnagyobb stratégájaként emlegették.
Nimzowitsch stratégiai tanulmányai Tarrasch rendelkezéseinek felülvizsgálatával kezdődtek, amelyeket sokan dogmatikusnak tartottak. Például Tarrasch egyértelműen túlbecsülte a központi gyalogok szerepét a nyitásban. Nimzowitsch bebizonyította, hogy a nyílásban lévő középpont megragadása (és ez Steinitz pozicionálási doktrínájának legfontosabb része) bábu segítségével is lehetséges, és ehhez nem szükséges közvetlenül a középső mezőkre helyezni a gyalogokat és a figurákat. Sőt, véleménye szerint egy gyalog a központban gyakran akadálya a kezdeményezés továbbfejlesztésének. Ráadásul Tarrasch eltúlozta a szűkös helyzet hátrányát. Nimzowitsch viszont bebizonyította, hogy zárt pozíciókban, amikor a helyzetelőnyös és térbeli oldal még mindig nem tud áttörni, az előny szűkös helyzetben átmegy az oldalra.
Az indiai védelem egy változata Nimzowitsch nevéhez fűződik , amikor a fekete a püspököt a b4-be viszi. Lásd még: Nimzowitsch Opening , Nimzowitsch Countergambit .
Koppenhága, 1923
A pártnak nem hivatalos neve van - a " halhatatlan zugzwang party " [5]
1.d4 Nf6 2.c4 e6 3.Nf3 b6 4.g3 Bb7 5.Bg2 Be7 6.Nc3 0-0 7.0-0 d5 8.Ne5 c6 9.cd cd 10.Bf4 a6 11.Rc1 b5 Nc6Qb3 13.Nxc6 Bxc6 14.h3 Qd7 15.Kh2 Nh5 16.Bd2 f5 17.Qd1 b4 18.Nb1 Bb5 19.Rg1 Bd6 20.e4 (lásd az ábrát)
20…fe! 21.Qxh5 Rxf2 22.Qg5 Raf8 23.Kh1 R8f5 24.Qe3 Bd3 25.Rce1 h6 (brilliáns mozdulat, amellyel fekete zugzwang -ra készteti az ellenfelet ), 0 : 1
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák | ||||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|
Az Orosz Birodalom sakkozói | |
---|---|
|