Alfa Mérleg

Az Alpha Libra (α Lib) egy többszörös rendszer a Mérleg csillagképben . Számos történelmi neve van:

• Zuben Elgenubi az arab الزبن الجنوبي ( al-zuban al-janūbiyy ) szóból, ami "déli karmot" jelent [9] , mivel a Mérleg csillagkép a Skorpió "karmának" (illetve a Beta Mérleg északi karmának ) számított. [tíz]
• Kiffa Australis (Kiffa Australis) a latin „déli tálból” (mérleg) [11] .

A Zuben Elgenubi a Mérleg csillagkép második legfényesebb csillaga . Még távcsővel is jól látható, hogy a 2,75 m -es fő forró kék csillagnak nagy távolságban (5 perc ív ) van egy 5,15 m magnitúdójú sárgás társa . Mindkét csillagnak hasonló a megfelelő mozgása , de az összetevők közötti hatalmas távolság még mindig kétségessé teszi a csillagok fizikai kapcsolatát [12] .

A rendszer elemei legalább 5500 AU távolságra helyezkednek el egymástól . e. , ami majdnem 140-szer nagyobb, mint a Nap és a Plútó távolsága, (talán a távolság nagyobb, mivel a pontos távolság nem ismert). Mindenesetre a keringési idő, ha fizikailag össze vannak kötve, több mint 200 000 év. Az α 2 -től az α 1 fényes csillagként lenne látható, amelynek magnitúdója -10 m , azaz 100-szor fényesebb, mint a Vénusz az égbolton. α 1 -től az α 2 10-szer fényesebb lenne, és úgy ragyogna, mint egy telihold [12] .

A fényesebb α 2 maga is kettős csillag . Az egyik csillag 45 százalékkal fényesebb, mint a másik. Egy század ívmásodpercnél kevesebb választja el őket egymástól , ami csak néhány tized csillagászati ​​egységnek felel meg, és a Nap és a Merkúr távolságához hasonlítható . Még α 1 -től is feloldhatatlanok lennének az emberi szem számára. Van némi bizonyíték arra, hogy ez a hármas rendszer a Castor mozgó csillagcsoporthoz tartozik , amely magában foglalja a Castort , a Vegát és a Fomalhautot is [12] .

A Zuben Elgenubi az ekliptika közelében található , így a Hold és nagyon ritkán bolygók is beboríthatják . A Merkúr következő bolygóelfedése 2052. november 10-én következik be. [13] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 Ducati J. R. Csillagfotometria katalógusa Johnson 11 színrendszerében  (angol) - 2002. - 20. évf. 2237.
2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Gray R. O., Corbally C. J., Garrison R. F., McFadden M. T., Bubar E. J., McGahee C. E., O'Donoghue A. A., Knox E. R. Contributions to the The Spectros0 E. Starpy Project 40 db-on belül -- The Southern Sample  // Astron . J. / J. G. III , E. Vishniac - NYC : IOP Publishing , American Astronomical Society , University of Chicago Press , AIP , 2006 . 132, Iss. 1. - P. 161-170. — ISSN 0004-6256 ; 1538-3881 - doi:10.1086/504637 - arXiv:astro-ph/0603770
3. ↑ 1 2 3 4 Luck RE Bőségek a helyi régióban. III. Déli F, G és K törpék  // Astron . J. / J. G. III , E. Vishniac - NYC : IOP Publishing , American Astronomical Society , University of Chicago Press , AIP , 2018. - Vol. 155.—P. 111–111. — ISSN 0004-6256 ; 1538-3881 - doi: 10.3847/1538-3881/AAA9B5
4. ↑ 1 2 Martínez-Arnáiz R., Maldonado J., Montes D. , Eiroa C., Montesinos B. FGK csillagok kromoszférikus aktivitása és forgása a napkörnyékben  // Astron . Astrophia. / T. Forveille - EDP Sciences , 2010. - Vol. 520.—P. 79–79. — ISSN 0004-6361 ; 0365-0138 ; 1432-0746 ; 1286-4846 - doi:10.1051/0004-6361/200913725 - arXiv:1002.4391
5. ↑ 1 2 Zorec J., Royer F. A-típusú csillagok forgási sebességei. IV. Forgási sebességek alakulása  (angol) // Astron. Astrophia. / T. Forveille - EDP Sciences , 2012. - Vol. 537. - P. 120-120. - 22 óra — ISSN 0004-6361 ; 0365-0138 ; 1432-0746 ; 1286-4846 - doi:10.1051/0004-6361/201117691 - arXiv:1201.2052
6. ↑ 1 2 Erspamer D., North P. A és F típusú csillagok automatizált spektroszkópiai abundanciái echelle spektrográfok segítségével II. 140 AF-csillag bősége az ELODIE-tól és a CORALIE-tól  // Astron . Astrophia. / T. Forveille - EDP Sciences , 2003. - Vol. 398. - P. 1121-1135. — ISSN 0004-6361 ; 0365-0138 ; 1432-0746 ; 1286-4846 - doi:10.1051/0004-6361:20021711 - arXiv:astro-ph/0210065
7. ↑ 1 2 Díaz C. G., González J. F., Levato H., Grosso M. Accurate stellar rotation speeds using the Fourier transform of the cross correlation maximum  // Astron . Astrophia. / T. Forveille - EDP Sciences , 2011. - Vol. 531.-P. A143. — ISSN 0004-6361 ; 0365-0138 ; 1432-0746 ; 1286-4846 - doi:10.1051/0004-6361/201016386 - arXiv:1012.4858
8. ↑ 1 2 SIMBAD csillagászati ​​adatbázis
9. ↑ A csillagok arab nevei.  (angol)  (elérhetetlen link) . Letöltve: 2009. szeptember 12. Az eredetiből archiválva : 2008. február 2..
10. ↑ Richard Hinckley Allen. Zubeneschamali // Csillagnevek – Történetük és jelentésük . - 1899.  (angol)
11. ↑ Zuben Elgenubi archiválva : 2009. szeptember 14. a Wayback Machine -nél a constellationsofwords.com  oldalon
12. ↑ 1 2 3 Zubenelgenubi (Sztárok, Jim Kaler) Archiválva : 2009. szeptember 17. a Wayback Machine -nél 
13. ↑ Peuschel, Marco (2003). "Astronomische Ereignisse der besonderen Art"  (angolul)  (lefelé irányuló kapcsolat) . Az eredetiből archiválva : 2005. március 16.

Linkek

• α 1  Mérleg az Alcyonén
• α 2 Mérleg az  Alcyonén