Mari El közigazgatási-területi felosztása

Közigazgatási-területi struktúra

Az Orosz Föderáció alanya területe a Mari El Köztársaság alkotmánya szerint a következő közigazgatási-területi egységek területeit foglalja magában [1] :

3 köztársasági jelentőségű város ( Joskar-Ola , Volzsszk , Kozmodemjanszk );
14 körzet ( Volzsszkij , Gornomarijszkij , Zvenigovszkij , Kilemarszkij , Kuzsenerszkij , Mari-Turekszkij , Medvegyevszkij , Morkinszkij , Novotorjalszkij , Orsanszkij , Paranginszkij , Szernurszkij , Szovetszkij , Jurinszkij ).

A Mari El Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetének nyilvántartása [2] szerint a járások a következőkre oszlanak:

1 kerületi jelentőségű város ( Zvenigovo ),
15 városi jellegű település ,
105 vidéki körzet .

A köztársaság területén 1616 település található , ebből 1597 falusi és 19 városi ( városi és városi jellegű település ) [3] [4] .

Önkormányzati szerkezet

A köztársaság önkormányzati struktúrájának részeként Mari El közigazgatási-területi egységeinek határain belül 2015. január 1-ig 138 település alakult , köztük:

3 városi körzet (köztársasági jelentőségű városoknak megfelelően),
14 önkormányzati körzet (a körzeteknek megfelelően), amelyek magukban foglalják:
- 16 városi település (a kerületi jelentőségű városnak és a városi jellegű településeknek megfelelően),
- 105 vidéki település (a vidéki körzeteknek megfelelően).

Köztársasági jelentőségű járások és városok (városi kerületek)

Nem.	Orosz név	Mari név	közigazgatási központja	Terület, km² [6]	Népesség, emberek [5] (2021)	Népsűrűség , fő/km²	OKATO kód	OKTMO kód
1e-06	kerületek (községi körzetek)
egy	Volzsszkij	rét márc. Yulser kundem	Volzhsk városa	913,86	↘ 21 188 [5]	23.19	88 204	88 604
2	Gornomariyskiy	bányász. Kyryk Mary kymdem	Kozmodemjanszk városa	1971.47	↘ 20 476 [5]	10.39	88 208	88 608
3	Zvenigovszkij	rét márc. Provoi kundem	Zvenigovo városa	2748,78	↘ 39 920 [5]	14.52	88 212	88 612
négy	Kilemarsky	rét márc. Kilemar kundem bányász. Kalemar kymdem	Kilemary_ _	3098,89	↘ 11 626 [5]	3.75	88 216	88 616
5	Kuzsenerszkij	rét márc. Kuzheher kundem	Kuzhener_ _	852,83	↘ 12 214 [5]	14.32	88 220	88 620
6	Turek Mari	rét márc. Mari Turek kundem	Mari -Turek	1513,86	↘ 18 242 [5]	12.05	88 224	88 624
7	Medvegyevszkij	rét márc. Medvedevo kundem	város Medvedevo	2791.18	↘ 67 519 [5]	24.19	88 228	88 628
nyolc	Morkinsky	rét márc. Morko kundem	Morki_ _	2270.08	↘ 26 930 [5]	11.86	88 232	88 632
9	Novotoryalsky	rét márc. U Torjal kundem	Novy Torjal	920.09	↘ 13 980 [5]	15.19	88 236	88 636
tíz	Orsha	rét márc. Orshanka kundem	Orshanka_ _	896,49	↘ 12909 [5]	14.4	88 240	88 640
tizenegy	Paranginszkij	rét márc. Paranga kundem	Paranga_ _	791,66	↘ 13 646 [5]	17.24	88 244	88 644
12	Sernurskiy	rét márc. Shernur kundem	Sernur _	1032.08	↘ 22 697 [5]	21.99	88 248	88 648
13	szovjet	rét márc. szovjet kundem	város szovjet	1392,45	↘ 27 846 [5]	húsz	88 252	88 652
tizennégy	Jurinszkij	rét márc. Yurino kundem , bányász. Yörnü kymdem	városi település Yurino	2040.15	↘ 6590 [5]	3.23	88 256	88 656
14.000002	Köztársasági jelentőségű városok (városi kerületek)
tizenöt	Joskar-Ola	rét márc. Joskar-Ola	Yoshkar-Ola városa	100,39	↗ 286 876 [5]	2858	88 401	88 701
16	Volzsszk	rét márc. Yulser-Ola	Volzhsk városa	39.47	↘ 52 703 [5]	1335,27	88 405	88 705
17	Kozmodemjanszk	bányász. Tsikma	Kozmodemjanszk városa	13.41	↘ 19 970 [5]	1489,19	88 405	88 705

Történelem

Mari Autonóm Okrug

1920. november 4-én rendeletet fogadtak el a Szovjet-Oroszországon belül a mari nép autonóm régiójának kialakításáról , amely meghatározta a régió területét és határait. Magában foglalta a Kozmodemyansky és Krasnokokshaysky megyéket, a Kazan tartomány Csebokszári és Kazanszkij megyéinek egy részét, Vjatka tartomány Urzsumszkij és Jaranszkij megyéinek egy részét, valamint Nyizsnyij Novgorod tartomány Vaszilsurszkij megyéjének egy részét . A Mari Autonóm Régiót három kantonra osztották: Krasnokokshaisky , Kozmodemyansky és Sernursky .

Az 1920-as években fokozatos bejegyzésre került a terület. 1924-ben a Csebokszári kerület balparti része és a Povetluzsje alsó része átkerült a MAO-hoz, ahol új Zvenigovszkij és Jurinszkij kantonok alakultak. A Krasnokokshaisky és Sernursky kantonokból Morkinsky, Orsha, Torialsky és Mari-Tureksky kantonokat osztanak ki. Így a kantonok száma kilencre nőtt. A volosztokat eltörölték, a községi tanácsokat pedig kibővítették. Változások történtek a Vjatka tartománnyal és a tatár SZSZK határaiban . Ekkor a határok stabilizálódtak, és azóta alig változtak.

1929-ben a Mari Autonóm Terület a Nyizsnyij Novgorod Terület része lett ( 1932-ben Gorkij területre keresztelték ). Ugyanebben az évben a Krasnokokshaisky kantont Yoshkar-Ola névre keresztelték.

1931. április 30-án megalakult a tatárvidék. 1931. december 10-én a Kozmodemyansky és Jurinsky kantonokat a Gornomarijszkij körzetbe vonták be .

1932-ben minden kantont kerületnek neveztek el. Július 8-án a tatár kerület Paranginsky néven vált ismertté .

1934-ben megalakult a Kosolapovsky kerület .

1935. január 25-én megalakult a Kuzsenerszkij és a Ronginszkij körzet . Ugyanebben az évben a Torialsky kerületet átnevezték Novotoryalsky-ra.

1936-ban megalakult a Pektubaevsky és Sotnursky kerület . A Gornomarijszkij kerületet Jelasovszkij , Jurinszkij és Kozmodemjanszkij körzetekre osztották fel . 1936. december 5-én a Gorkij területet felszámolták, és megalakult a Mari ASSR .

Mari ASSR

1939. augusztus 26-án megalakult a Lopatinszkij (1940 óta - Volzsszkij) és a Kilemarsky körzet .

1943. december 6-án megalakult a Kazanszkij , Medvegyevszkij és Hlebnyikovszkij körzet .

1946. február 14-én a Yoshkar-Ola régiót Szemjonovszkij régióvá alakították át .

1956. január 6-án a Sotnur régiót megszüntették.

1959. március 11-én megszüntették a Jelasovszkij, Kazanszkij, Koszolakovszkij, Kuzsenerszkij, Pektubaevszkij, Szemjonovszkij és Hlebnyikovszkij körzeteket.

1960. február 23-án a Ronginszkij kerületet Szovjetszkijre keresztelték .

1963. február 1-jén a meglévő körzetek helyett Gornomarijszkij, Zvenigovszkij, Mari-Turekszkij, Medvegyevszkij, Morkinszkij, Szernurszkij és Szovetszkij vidéki területeket, valamint a Zvenigovszkij ipari területet alakították ki.

1964. március 4-én Novotoryalsky vidéki körzetet újjáalakították.

1965. január 12-én megszűnt a vidéki és ipari övezeti rendszer, és visszakerült a korábbi. Ezzel egy időben alakult ki a Volzsszkij, Kuzsenerszkij és Paranginszkij körzet.

1966. december 30-án megalakult a Kilemarsky kerület

1972. március 31-én megalakult a Jurinszkij kerület.

1990. október 22-én a Mari ASSR átalakult Mari SSR-vé.

Mari El

1992. július 8-án a Mari SSR-t Mari El Köztársasággá alakították [7] .

Jelenleg a Mari El Köztársaság ATD formája a következő:

Városi kerületek és kerületek	Központ	Vidéki és városi települések
Városi kerület "Joskar-Ola városa"	Yoshkar-Ola városa
Volzhsk városi kerületi városa	Volzhsk városa
Kozmodemjanszk városi kerületi városa	Kozmodemjanszk városa
Volzhsky kerületben	Volzhsk városa	Privolzsszkij , Bolseparackij , Karamaszkij , Obsijarszkij , Petyalszkij , Pomarszkij , Szotnurszkij , Emekovszkij
Gornomariysky kerületben	Kozmodemjanszk városa	Vilovatovskoe , Yelasovskoe , Emeshevskoe , Krasnovolzhskoe , Kuznetsovskoe , Mikryakovskoe , Ozerkinskoe , Paigusovskoe , Troitskoposadskoe , Usolinskoe
Zvenigovsky kerületben	Zvenigovo városa	Zvenigovo , Krasznogorszk , Suslonger , Ismenets , Kokshamar , Kokshay , Krasnoyarsk , Kuzhmarskoe , Chernoozerskoe , Shelangerskoe
Kilemarsky kerületben	város Kilemary	Kilemary , Ardinskoe , Bolshekibeevskoe , Vizimyarskoe , Krasnomostovskoe , Kuminskoe , Nezhnurskoe , Shirokundyshskoe , Yuksarskoe
Kuzhenersky kerületben	város Kuzhener	Kuzhener , Ishtymbalskoye , Russko-Shoyskoye , Saltakyalskoye , Toktaybelyakskoye , Tumyumuchashskoye , Shorsolinskoye , Shudumarskoye , Yuledurskoye
Medvegyevszkij kerület	város Medvedevo	Krasnooktyabrskoje , Medvedevo , Azanovskoye , Azyakovskoye , Yezhovskoye , Znamenskoye , Kuznetsovskoye , Kundyshskoye , Kuyarskoye , Lulpanskoye , Nurminskoye , Shojkoyeaks , bulskoye , bulskoye , Szenszkoje , Szenszkoje , Szenszkokoje , Ruszko - Kukmor
Morkinsky kerületben	város morki	Morki , Zelenogorszkoje , Korkatovskoje , Krasznoszteklovarsszkoje , Oktyabrskoje , Sebeusadskoje , Szemiszolinszkoje , Salinszkoje , Sinsinszkoje , Shorunzhinskoye
Novotoryalsky kerületben	város Új Torjal	Új Torjal , Maskanurskoe , Pektubaevskoe , Starotoryalskoe , Chuksolinskoe
Orsha kerület	város Orshanka	Orshanka , Nagy-Lengyelország , Markovskoe , Shulkinske
Paranginsky kerület	város paranga	Paranga , Alashaiskoe , Yeleevskoe , Iletskoe , Ilpanurskoe , Kurakinskoe , Portyanurskoe , Russian-Lyazhmarinskoe , Usolinskoe
Sernur kerület	város Sernur	Sernur , Verkhnekugenerskoe , Dubnikovskoe , Zashizhemskoe , Kazanskoe , Kuknurskoe , Marisolinskoe , Serdezhskoe , Chendemerovskoe
Szovjetszkij kerület	város szovjet	Szovetszkij , Alekszejevszkoje , Verkh-Usnurszkoje , Vjatszkoje , Kuzsmarinszkoje , Mihajlovszkoje , Ronginszkoje , Szolnecsnoje
Jurinszkij kerület	város Yurino	Yurino , Bykovskoye , Vasziljevszkoje , Kozikovskoye , Maryinskoye , Jurkinszkij

Lásd még

Jegyzetek

↑ A Mari El Köztársaság alkotmánya . docs.cntd.ru. Letöltve: 2016. szeptember 20. Az eredetiből archiválva : 2016. október 4.. (határozatlan)
↑ A Mari El Köztársaság kormányának 2008. január 18-i 9. számú rendelete "A Mari El Köztársaság közigazgatási-területi szerkezetének nyilvántartásáról" . docs.cntd.ru. Letöltve: 2016. szeptember 20. Az eredetiből archiválva : 2019. november 6.. (határozatlan)
↑ A 2010-es összoroszországi népszámlálás eredményei. Hírlevél: 1. sz. A városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések száma. (nem elérhető link) . Maristat (2012. február 17.). Letöltve: 2014. december 1. Az eredetiből archiválva : 2015. április 14.. (határozatlan)
↑ A 2010-es összoroszországi népszámlálás eredményei. Hírlevél: 1. sz. Vidéki települések népesség szerinti csoportosítása. (nem elérhető link) . Maristat (2012. február 17.). Letöltve: 2014. december 1. Az eredetiből archiválva : 2015. április 14.. (határozatlan)
↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2021. január 1-jén . Letöltve: 2021. április 27. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2. (Orosz)
↑ Mari El Köztársaság. Az önkormányzat teljes területe
↑ Útmutató a GKU „Mari El Köztársaság Állami Levéltára” alapjaihoz . - Yoshkar-Ola, 2012. - S. 801-808. — 1136 p. - 500 példányban. (nem elérhető link)

Irodalom

Ivanov. A. G., Sanukov K. N. VIII. fejezet. A mari nép a "szocializmus építése" éveiben // A mari nép története. - Y-Ola: Mari könyvkiadó, 1999. - S. 118-120. — 160 s. — 10.000 példány. — ISBN 5-7590-9855-2 .
Közigazgatási-területi felosztás // Mari El Köztársaság enciklopédiája / Szerk. szerk. N. I. Saraeva. - Yoshkar-Ola, 2009. - S. 11-48. — 872 p. - 3505 példány. - ISBN 978-5-94950-049-1 .

Az Orosz Föderáció alanyainak közigazgatási-területi felosztása
Ismétlés.	Adygea Altaj Baskíria Burjátia Dagesztán Ingusföld Kabard-Balkária Kalmykia Karacsáj-Cserkeszia Karélia Komi Krím [1] Mari El Köztársaság Mordovia szaha (Jakutia) Észak-Oszétia Alania Tatarstan Tuva Udmurtia Khakassia Csecsenföld Csuvasia
A szélek	Altai Transbajkál Kamcsatszkij Krasznodar Krasznojarszk permi Tengerpart Sztavropol Habarovszk
Vidék	Amurszkaja Arhangelszk Asztrahán Belgorodszkaja Brjanszk Vlagyimirszkaja Volgogradszkaja Vologda Voronyezs Ivanovskaya Irkutszk Kalinyingrádszkaja Kaluga Kemerovo Kirovskaya Kostroma Kurgan Kurszk Leningrádszkaja Lipetsk Magadan Moszkva Murmanszk Nyizsnyij Novgorod Novgorod Novoszibirszk Omszk Orenburg Orlovskaya Penza Pszkovskaya Rosztov Ryazan Lepedék Szaratov Szahalin Szverdlovszk Szmolenszk Tambov Tverszkaja Tomszk Tula Tyumenskaya Uljanovszk Cseljabinszk Jaroszlavszkaja
Városok	Moszkva Szentpétervár Szevasztopol [1]
Egy régió	zsidó
A. env.	nyenyec [2] Hanti-Manszijszk – Ugra [3] csukcsi Jamal-nyenyecek [3]
↑ 1 2 A Krími Köztársaság és Szevasztopol azon a területen található , amelyek Oroszországhoz való csatlakozása nem kapott nemzetközi elismerést . ↑ Arhangelszk régió része . ↑ 1 2 Tyumen régió része .

Mari El Köztársaság
Városok	Volzsszk Zvenigovo Főváros Joskar-Ola MEGY Kozmodemjanszk
kerületek	Volzsszkij Gornomariyskiy Zvenigovszkij Kilemarsky Kuzsenerszkij Turek Mari Medvegyevszkij Morkinsky Novotoryalsky Orsha Paranginszkij Sernurskiy szovjet Jurinszkij
Földrajz Közigazgatási-területi felosztás városi települések Sztori Népesség Gazdaság Zászló Címer Himnusz