Agajev, Rafael Mahir oglu

Rafael Agaev
azeri Rafael Agajev

Agajev a 2018-as berlini Premier League-ben
Személyes adat
Padló férfi
Teljes név Rafael Mahir oglu Agajev
Becenevek World Karate Diamond [1]
Fekete Párduc [2]
Ország  Azerbajdzsán
Szakosodás karate ( kumite )
Klub "Musado"
"Gabala" (2013 óta) [3]
Születési dátum 1985. március 4. (37 évesen)( 1985-03-04 )
Születési hely Sumgayit , Azerbajdzsán SSR
Sportkarrier 2003 - jelen idő
Edzőcipő Fizuli Musaev
Növekedés 167 cm
A súlyt 75 kg
Díjak és érmek
olimpiai játékok
Ezüst Tokió 2020 75 kg-ig
Világbajnokságok
Arany Tampere 2006 70 kg-ig
Arany Tokió 2008 70 kg-ig
Arany Tokió 2008 nyisd ki
Arany Belgrád 2010 75 kg-ig
Ezüst Belgrád 2010 csapat
Ezüst Párizs 2012 75 kg-ig
Arany Linz 2016 75 kg-ig
Bronz Madrid 2018 75 kg-ig
Európai Játékok
Arany Baku 2015 75 kg-ig
Ezüst Minszk 2019 75 kg-ig
Európa-bajnokság
Arany Moszkva 2004 65 kg-ig
Arany Tenerife 2005 nyisd ki
Arany Pozsony 2007 70 kg-ig
Arany Pozsony 2007 nyisd ki
Ezüst Tallinn 2008 70 kg-ig
Arany Tallinn 2008 nyisd ki
Bronz Tallinn 2008 csapat
Arany Zágráb 2009 75 kg-ig
Bronz Zágráb 2009 csapat
Arany Athén 2010 75 kg-ig
Bronz Athén 2010 csapat
Bronz Zürich 2011 75 kg-ig
Bronz Tenerife 2012 75 kg-ig
Bronz Tenerife 2012 csapat
Arany Budapest 2013 75 kg-ig
Arany Isztambul 2015 75 kg-ig
Bronz Isztambul 2015 csapat
Arany Montpellier 2016 75 kg-ig
Arany Újvidék 2018 75 kg-ig
Ezüst Guadalajara 2019 75 kg-ig
Ezüst Porec 2021 75 kg-ig
Ezüst Gaziantep 2022 csapat
Világjátékok
Arany Cali 2013 75 kg-ig
Iszlám Szolidaritási Játékok
Bronz Mekka 2005 65 kg-ig
Arany Palembang 2013 75 kg-ig
Arany Palembang 2013 csapat
Arany Baku 2017 75 kg-ig
Harcművészeti Világjátékok
Arany Szentpétervár 2013 75 kg-ig
Tiszteletbeli sportcímek

Az Azerbajdzsán Köztársaság tiszteletbeli sportmestere – 2009

Állami kitüntetések
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Rafael Mahir oglu Agayev ( azerbajdzsáni Rafael Mahir oğlu Ağayev ; Szumgajit, 1985. március 4. ) azerbajdzsáni karatéka , olimpiai ezüstérmes , ötszörös világbajnok, tizenegyszeres Európa-bajnok, a IX. Harcművészeti Világjátékok győztese és Games 2013 , a 2015-ös Európai Játékok és a 2013-as és 2017-es Iszlám Szolidaritási Játékok bajnoka, az Azerbajdzsán Köztársaság tiszteletbeli sportmestere ( 2009 ) .

Rafael Agajev a sporttörténet legnevesebb karatékája [4] , a világ első és egyetlen ötszörös világbajnoka [5] , és az egyetlen karatéka, akinek sikerült két aranyérmet nyernie egy világbajnokságon [6] . Agajev az ötödik dan tulajdonosa , valamint az azerbajdzsáni karate csapat kapitánya. Magas teljesítményéért Agajev megkapta a "A világ karate gyémántja" becenevet [1] .

2015-ben a bakui I. Európai Játékokon elért kiemelkedő teljesítményekért , valamint az azerbajdzsáni sport fejlesztésében elért nagy érdemeiért Azerbajdzsán elnökének rendelete alapján Rafael Agajev megkapta a Dicsőségrendet . 2021-ben a tokiói XXXII . Olimpiai Játékokon elért kimagasló teljesítményéért , valamint az azerbajdzsáni sport fejlesztésében elért nagy érdemeiért Azerbajdzsán elnökének rendelete alapján a Haza Szolgálatáért Érdemrend II. fokozatát adományozta neki.

Életrajz

Korai évek. Sportkarrier kezdete

Rafael Agayev 1985. március 4-én született Sumgayit városában , a "Polad" (Sumgayit) futballklub játékosának, Mahir Agajevnak [7] és Umnisa Agajevanak [8] családjában . A család három fia közül Rafael volt a legfiatalabb. Mindkét bátyja is sportolt: Ruslan (senior) - judo ; Rustam (közepes) - boksz . Rafael 7 évesen kezdett karatét gyakorolni. Agajev első edzője Rafael Mammadov volt, aki megtanította névrokonát ennek a harcművészetnek az alapvető készségeire és képességeire, nagy szeretetet oltva ezzel a karate iránt [6] . Egy 2018-as interjúban Agaev így írja le a karatéba érkezését:

Hét évesen láttam először filmeket Bruce Lee -vel , és azonnal beleszerettem a karatéba. És elkezdtem kérni apámat, hogy küldjön a részlegre. Apám profi sportoló volt, a „Polad” (Sumgayit) labdarúgócsapatban játszott. Megint megkérdezte, hogy valóban karatézni akarok-e, és nem focizni, majd elvitt a szekcióba első edzőmhöz, Rafael Mammadovhoz. És most 22 éve karatézom. [7]

Agayev kezdett fellépni az első nemzeti versenyeken. Hamarosan felfigyeltek a fiatal karatékára, aki bizonyította magát, és meghívást kapott, hogy azerbajdzsáni "Budokan" egyik ismert sportklubjába edzenek Fizuli Musayev [6] vezetésével . A köztársasági karatebajnokságon először felszólaló Rafael minden riválisát legyőzte, és az Azerbajdzsáni Karate Szövetség elnöke, Jasár Basirov felfigyelt rá.

A nemzetközi versenyeken Agajev 1997-ben, a miskolci nyílt világkupán szerepelt először a válogatottban . Első fellépései azonban sikertelenek voltak. Végül 1998-ban Agajev megnyerte az angol nyílt bajnokságot. Rafael Agaev 2001-ben Athénban ( Görögország ) rendezett első világbajnokságán a kadétok és a juniorok között csapatversenyben 3. helyezést ért el [6] , 2002-ben pedig Koblenzben (Németország) Európa-bajnok lett a kadétok között súlyban. kategóriában 60 kg-ig, egy belga sportoló legyőzésével a döntőben [9] . 2003-ban a marseille -i kadétok és juniorok világbajnokságán Agajev bronzérmet szerzett a 65 kg-ig terjedő súlycsoportban [10] .

2003-ban Agajev a 21. számú középiskolában érettségizett [6] . Az iskolában Rafael szerinte rosszul tanult. Ötöst csak a testnevelésből és a munkából kapott. Kihagyta az órákat, nem csinálta meg a házi feladatát, gyakran veszekedett – saját bevallása szerint – „szinte minden nap részt vettem valamilyen összecsapásban, verekedésben az iskolában” [11] . A tanárok mégis hármasra húzták a hanyag diákot [12] .

Az első nagyobb sikerek

2004-ben Rafael Agajev, 19 évesen, először nyerte meg a moszkvai felnőtt Európa-bajnokságot . A döntőben szenzációsan győzte le a súlycsoportjában háromszoros világbajnok és kilencszeres Európa-bajnok Alexander Biamontit.Franciaországból . _ Egy évvel később Tenerifén Agaev, bár 65 kg-os súlyban nem ért fel a dobogóra, Európa-bajnok lett a nyílt súlykategóriában, ahol karatékák versenyeztek, amelyek súlya és méretei jelentősen meghaladták Agaev adatait . 13] . A torna döntőjében Agajev legyőzte a 75 kg-ig terjedő súly kétszeres világbajnokát, a spanyol Ivan Leal Reglerót .[14] . Ugyanebben az évben Agajev Európa-bajnok lett a juniorok között 65 kg-ig [15] . Szintén 2005-ben, az első Iszlám Szolidaritási Játékokon Mekkában ( Szaúd -Arábia ) Rafael Agajev bronzérmet kapott [16] .

2006-ban Agaev megnyerte az egyetemi karate-do világbajnokságot New Yorkban , legyőzve a kazah ázsiai bajnokot, Yerzhan Kozhaev -t a 70 kg-ig terjedő súlykategória döntőjében [17] . Ugyanebben az évben Tamperében Agajev megszerezte első világbajnoki címét, legyőzve a belga Diego van der Schicket a döntőben.[18] .

2007-ben Rafael Agaev két aranyérmet szerzett a pozsonyi Európa-bajnokságon súlyában (legfeljebb 70 kg) és nyílt pályán [19] . Ugyanebben az évben diplomázott az Azerbajdzsán Állami Testkultúra- és Sportakadémián , a Küzdősportok Karán. Agaeva szakterülete a karate edző-tanár a "Birkózás és módszerei" tanszéken. 2007 és 2008 között a köztársasági Aghjabadi régió területén teljesített katonai szolgálatot . Később ígéretes sportolóként az Azerbajdzsán Védelmi Minisztérium Központi Sportklubjába helyezték át [6] .

Későbbi eredmények

2008 januárjában Agajev megnyerte az Open de Paris [20] tornát , májusban Tallinnban pedig Európa-bajnok lett a nyílt súlycsoportban (a döntőben megnyerte Yavuz Karamollaoglut ).Törökországból), ezüstérmes 70 kg-ig (a döntőben vereséget szenvedett a spanyol Oscar Martinstól) és bronz a csapatversenyen [21] .

2008 novemberében, a 19. tokiói világbajnokságon Agaev két aranyérmet nyert: a 70 kg-ig terjedő és az abszolút súlykategóriában [22] , legyőzve az egyiptomi karatékát Tamer Mursit és a görög Spiridon Margaritopouloszt. a döntő küzdelmeiben [23] .

2009-ben Agaev aranyat nyert 75 kg-ig a következő, Zágrábban megrendezett Európa-bajnokságon, és a döntőben legyőzte az olasz Luigi Busát .[24] . Ugyanezen a bajnokságon Agajev bronzérmet szerzett a csapatversenyen. 2009 decemberében az Azerbajdzsán Ifjúsági és Sportminisztériumának rendelete alapján Rafael Agajev elnyerte az Azerbajdzsáni Köztársaság Tiszteletbeli Sportmestere címet az ország testkultúrájának fejlesztésében elért érdemeiért [25] .

2010 májusában, az athéni Európa-bajnokságonAgajev a 75 kg-ig terjedő súlycsoport döntőjében találkozott egy helyi karatékával, az Európa-bajnokság ismételt győztesével, Georgij Tzanosszal.. Agaev 2:0-ra nyert [26] és hétszeres Európa-bajnok lett. Ezen a tornán Agajev bronzérmet szerzett csapatversenyeken [27] . Ugyanezen év októberében a belgrádi világbajnokságon Rafael Agaev a döntőben legyőzte az olasz Luigi Bust, és négyszeres világbajnok lett [28] . A legnehezebb ezen a tornán Agaev szerint a negyeddöntőben vívott küzdelem volt a japán karatéka ellen [29] . A csapatversenyen Agajev az azerbajdzsáni válogatott tagjaként ezüstérmet szerzett [30] .

A 2000-es évek végén az egyik orosz tévécsatorna dokumentumfilmet készített Agajevről, amely a „Karate Diamond” nevet kapta. Azóta sok újságíró kezdte ezeket a szavakat az azerbajdzsáni karatékáról szóló cikkeinek címsoraiba helyezni [29] . Még a Karate Világszövetség elnöke, Antonio Espinos isRafael Agajevet "a világ karate gyémántjának" nevezte [7] [31] .

2011 májusában a 45. zürichi Európa-bajnokságon Rafael Agajev a harmadik helyet szerezte meg. A csoportkörben felváltva győzte le a luxemburgi , cseh , szlovén és svájci karatékákat , de az elődöntőben kikapott az olasz Luigi Busától [32] .

2012 májusában a 47. tenerifei Európa-bajnokságon Agajev a harmadik helyet szerezte meg [33] . Ugyanezen év novemberében, a 21. párizsi világbajnokságon Agajevnek sikerült bejutnia a döntőbe, ahol ismét találkozott Luigi Busával. A döntő találkozó 0:0-s eredménnyel zárult, és a bírók a győzelmet a véleményük szerint aktívabb olasznak adták [34] . Ez a döntés nagyon felzaklatta Agaevet [35] . Saját bevallása szerint hat hónapig depressziós volt, nem kommunikált senkivel, sőt sírt is [36] .

2013 májusában, a 48. budapesti Európa-bajnokságon Agajev ismét aranyérmet szerzett és nyolcszoros világbajnok lett. A csoportkörben sikerült legyőznie az osztrák, szlovák , portugál karatékákat, valamint a legutóbbi világbajnokságon "sértőjét", Luigi Busát, akivel Agaev "különösen elvszerűnek" nevezte a küzdelmet. Az azerbajdzsáni karatéka a döntőben a hollanddal vívott küzdelmet nevezte a küzdelmek legnehezebbnek [35] .

Június 29-én Rafael Agajev az I. Európai Játékokon elért kiváló teljesítményéért és az azerbajdzsáni sportfejlesztésben elért nagy érdemeiért a Dicsőségrendet kapta [37] .

2019 januárjában Agaev a Paris Open torna ezüstérmese lett, a döntőben a japán Ken Nishimura ellen vereséget szenvedett. Addigra Agaev keze megsérült, ráadásul öt évig a térdsérülés miatt aggódott. De a sportoló megtagadta a műveletet, és igyekezett nem hagyni ki a minősítő versenyeket, hogy engedélyt kapjon az olimpiára [38] .

A 2019-es Európa-játékokon Agajev ezüstérmet szerzett, és csak a döntőben veszített a 2018-as és 2019-es Európa-bajnokság bronzérmesétől, az ukrán Stanislav Gorunától. Ezt megelőzően csoportjában az első helyen végzett, megelőzve a brit Joe Kellawayt és a török ​​Erman Eltemurt; párharca a magyar Harspataki Gáborral döntetlenre végződött. Az elődöntőben Agaev legyőzte az észt Pavel Artamonovot [39] .

Olimpiai Játékok

2020 februárjában Rafael Agajev, miután két győzelmet aratott a salzburgi minősítő tornán , 6795-re emelte a minősítési pontok számát, növelte az előnyt üldözőivel szemben, és licencet nyert a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékokra. melyik karate szerepelt először [40] . Agajev fő riválisának tartotta Tokióban az olasz Luigi Busát, akivel 14 éve versenyzett, a japán Ken Nishimura, az iráni Bahman Askari és az ukrán Stanislav Goruna. [36]

2021. augusztus 6-án Rafael Agajev sok év várakozás után debütált az olimpiai játékokon. Az olimpia egyik fő favoritjának tartották. Agaev a B csoportban versenyzett, és először magabiztosan győzte le a német Noah Bitchet, az ausztrál Tsuneari Yahirót és a kazah Nurkanat Azhikanovot, ezzel garantálva magának az elődöntőbe jutást. A csoport negyedik küzdelmében Agaev az olasz Luigi Busával találkozott. Ezt a találkozót Busa nyerte 3:1-re, Agajev pedig a második helyről jutott az elődöntőbe. Később Agaev elismerte, hogy segített Busának elhagyni a csoportot [41] [42] [43] . A sportmegfigyelők szerint Agaev egy másik csoportot tekintve úgy döntött, hogy elkerüli a Stanislav Goruna elleni elődöntős csatát, ezért nem adott túl sokat a csoport utolsó meccsén [43] .

Az elődöntőben Agajev a magyar karatéka Harspataki Gábort győzte le nagy, 7:0-ra, a fináléban pedig ismét Busával találkozott, aki az elődöntőben Gorunát győzte le. A végső küzdelem ismét az olasz javára végződött. Luigi Busa minimális pontszámmal nyert, Agaev minden támadása nem hozott eredményt. Ennek ellenére Rafael Agajev lett az első azerbajdzsáni karatéka, akinek sikerült olimpiai érmet nyernie [44] . Illetve Agajev a döntő találkozó után nem volt hajlandó kezet fogni az olaszlal, annak ellenére, hogy mindig kezet nyújt riválisának. Agaev szerint Busa a döntőben „olyasmit tett, amit nem kellett volna”, és nem érdemelte meg a kézfogást [42] . A küzdelem után Agaev elmondta, hogy a döntőben "a bírókkal harcolt", mivel nem számolták az ütését [41] .

Bakuba visszatérve, a Heydar Aliyev Nemzetközi Repülőtéren az összegyűlt média képviselői, szurkolók, a sport és a karate szövetség képviselői igazi hősként találkoztak Agajevvel, akit a repülőtér épületéből kilépve még fel is vették és a levegőbe dobták. [45] .

Érdekes tények

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Azerbajdzsáni "Brilliant of World Karate" nem került be a válogatottba . media.az (2018. június 5.). Letöltve: 2019. június 30. Az eredetiből archiválva : 2019. július 1.
  2. ↑ Alexander Zenyuk. Rafael Agajev: a legendák is sírnak . karate.ru (2015. március 21.). Letöltve: 2019. június 30. Az eredetiből archiválva : 2019. június 30.
  3. ↑ Rəfael Ağayev "Qəbələ" də  (azeri) . gabalafc.az (2013.5.1.). Letöltve: 2019. július 1. Az eredetiből archiválva : 2019. július 1.
  4. ↑ Ismerkedés a karate sztárokkal: Rafael Aghayev, az olimpiai  álmot kergető legendás bajnok . wkf.net . A Karate Világszövetség hivatalos honlapja (2018.7.13.). Letöltve: 2019. június 30. Az eredetiből archiválva : 2019. július 1.
  5. ↑ Rafael Agaev a bolygó egyetlen ötszörös bajnoka a világon . haqqin.az (2016. november 1.). Letöltve: 2021. augusztus 13. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 13.
  6. ↑ 1 2 3 4 5 6 Rafael Agaev . karate.az Letöltve: 2019. június 30. Az eredetiből archiválva : 2016. július 17.
  7. ↑ 1 2 3 Rafael Agaev interjúja a World of Karate weboldal főszerkesztőjével. . karateworld.ru (2014. március 21.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 11.
  8. ↑ Rafael Agayev əzizini itirdi . sputnik.az (2021.04.10.). Letöltve: 2021. augusztus 9. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 9..
  9. ↑ 29. Karate  Európa-bajnokság . karate-bayern.de. Letöltve: 2019. július 1. Az eredetiből archiválva : 2021. május 11.
  10. ↑ Junior és kadet világbajnokság 2003 - 2003. 10. 24. - 2003. 10. 26.  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2019. július 1. Az eredetiből archiválva : 2019. július 1.
  11. ↑ Rafael Agaev: "Ha igazán bajnok akarsz lenni, légy ő!" . gerunov.com. Letöltve: 2019. július 1.
  12. ↑ "Én vagyok a legjobb. De ugyanolyan, mint mindenki más." Nagy interjú Rafael Agajevvel . news.day.az (2016. november 7.). Letöltve: 2019. július 1. Az eredetiből archiválva : 2019. július 1.
  13. ↑ Rafael Agayev – egy új azerbajdzsáni fegyver . azerisport.com (2007. május 5.). Letöltve: 2019. július 2. Az eredetiből archiválva : 2019. július 1.
  14. ↑ Európa-bajnokság 2005 - 2005/05/13 - 2005/05/15  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2019. július 2. Az eredetiből archiválva : 2019. július 1.
  15. ↑ Kadet és junior Európa-bajnokság 2005 - 2005. 02. 11. - 2005. 02. 13.  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2019. július 2. Az eredetiből archiválva : 2021. november 7..
  16. ↑ A siker titka Rafael Agaevtől. A világ karate gyémántja a karrierjéről beszél  (azerb.) . 1hírek.az Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 11.
  17. ↑ Kiütött és ... elveszett . sport.kz (2006. augusztus 30.). Letöltve: 2019. július 3. Az eredetiből archiválva : 2019. július 3.
  18. ↑ Világbajnokság 2006 - 2006. 10. 12. - 2006. 10. 15.  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2019. július 3. Az eredetiből archiválva : 2019. július 3.
  19. ↑ Európa-bajnokság 2007 - 2007.04.05 - 2007.06.05  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2019. július 3. Az eredetiből archiválva : 2021. november 7..
  20. ↑ Open de Paris 2008 - 2008. 01. 19. - 2008. 01. 20.  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2019. július 4. Az eredetiből archiválva : 2019. június 19.
  21. ↑ Európa-bajnokság 2008 - 2008.02.05 - 2008.04.05  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2019. július 4. Az eredetiből archiválva : 2019. június 19.
  22. ↑ Rafael Agaev karatéka második aranyát szerezte a tokiói világbajnokságon . news.day.az (2008). Letöltve: 2021. augusztus 7. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 7..
  23. ↑ Világbajnokság 2008 - 2008. 11. 13. - 2008. 11. 16.  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 9..
  24. ↑ Agaev - ötször! . azerisport.com (2009). Letöltve: 2019. július 15. Az eredetiből archiválva : 2019. július 15.
  25. ↑ İdmançılara və məşqçılərə fəxri adlr təqdim edildi  (azerb.) . azsport.az (2010). Letöltve: 2019. július 1. Az eredetiből archiválva : 2019. július 1.
  26. ↑ Rafael Agajev azerbajdzsáni atléta tízszeres Európa-bajnok lett . azertag.az (2010. május 8.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 11.
  27. ↑ Európa-bajnokság 2010 - 2010.07.05 - 2010.09.05  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 9..
  28. ↑ Rafael Agajev azerbajdzsáni karatéka ismét világbajnok lett . 1news.az (2010. október 30.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 11.
  29. ↑ 1 2 A "Diamond" ismét felvillant . regionplus.az. Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 11.
  30. ↑ Világbajnokság 2010 - 2010. 10. 27. - 2010. 10. 31.  (eng.) . karaterec.com. Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 9..
  31. ↑ Karate gyémánt - Rafael Mahir oglu Agayev . srrb.ru. Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 11.
  32. ↑ Rafael Agajev karatéka érmet nyert a svájci Európa-bajnokságon . 1hírek.az Letöltve: 2021. augusztus 12. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 12.
  33. ↑ Rafael Agaev európai arany nélkül maradt . azerisport.com. Letöltve: 2021. augusztus 13. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 13.
  34. ↑ Sikeresen szerepeltek azerbajdzsáni sportolók a franciaországi karate világbajnokságon . azertag.az. Letöltve: 2021. augusztus 12. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 12.
  35. ↑ 1 2 Karate Diamond . regionplus.az. Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 11.
  36. ↑ 1 2 Rafael Agayev: 108 meccset töltött az olimpiai licenc megszerzéséért . azerisport.com (2020. március 24.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. november 7..
  37. ↑ Az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének rendelete az 1. Európai Játékok győzteseinek és az azerbajdzsáni sport fejlődéséhez hozzájáruló személyek díjazásáról  // Az Azerbajdzsáni Köztársaság elnökének hivatalos honlapja. — 2015. június 29.
  38. ↑ Rafael Agaev: "Választanom kellett: vagy a műtét és a sérülések kezelése, vagy az olimpiai játékok . " 1news.az (2019. január 31.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 11.
  39. ↑ Rafael Agajev elvesztette az Európa Játékok döntőjét . azerisport.com (2019. június 30.). Letöltve: 2019. június 30. Az eredetiből archiválva : 2021. november 7..
  40. ↑ Rafael Agajev megnyerte az olimpiai licencet . Letöltve: 2021. április 24. Az eredetiből archiválva : 2021. április 24.
  41. ↑ 1 2 Rafael Agaev: Úgy döntöttem, segítek Busának kijutni a csoportból, és a döntőben is megküzdött a bírókkal . azerisport.com (2021. augusztus 6.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 8..
  42. ↑ 1 2 Rafael Agaev: 30 éve várok arra, hogy a karate bekerüljön az olimpiai programba. Boldog ezüstérem . 1news.az (2021. augusztus 6.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 8..
  43. ↑ 1 2 Tokió 2020. Azerbajdzsán hét fénypontja . azerisport.com (2021. augusztus 8.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 8..
  44. ↑ Azerbajdzsán első olimpiai ezüstje Tokióban . azerisport.com (2021. augusztus 6.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 8..
  45. ↑ Zenével és zászlókkal: Bakuban találkoztak Rafael Agajevvel . az.sputniknews.ru (2021. augusztus 9.). Letöltve: 2021. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 11.
  46. ↑ A "Ne félj, veled vagyok! 1919" című film premierje Bakuban – 32 évvel később, vagy Érdekes történetek (FOTÓ) . Trend.Az (2013. november 16.). Letöltve: 2021. augusztus 29. Az eredetiből archiválva : 2021. augusztus 30.

Linkek

Felvétel

  Ugrás a Wikidata elemre  A közösségi hálózatokon
Tematikus oldalak