Az Aruz vagy Arud a hosszú és rövid szótagok váltakozásán alapuló kvantitatív versrendszer , amely az arab költészetben keletkezett, és széles körben elterjedt a perzsa és a türk költészetben.
Az aruza-elméletet Khalil ibn Ahmed al-Farahidi al-Basri arab filológus dolgozta ki a 8. században . A klasszikus arab és perzsa irodalom összes költői emléke ebben a rendszerben van megírva. Az első török költészetben Aruz által írt mű Yusuf Khass Hadjib Balasaguni "Kutadgu bilig" ("Boldogságot hozó tudás") című verse, amelyet a 11. században készítettek .
Számuk szerint a szótagokat Aruzban két csoportra osztják - rövidre (nyitott szótag rövid magánhangzóval, U) és hosszúra (nyitott szótag hosszú magánhangzóval vagy zárt szótag rövid magánhangzóval, -). A hosszú és rövid szótagok kombinációja lábfejet alkot ( arab. ركن rukn) - a vers ritmusképző elemét. Legfeljebb 8 fő láb van, arabul jelölve. تفاعيل tafāʕīl (egyes szám arab تفعيلة tafʕīlat), az f-ʕ-l gyökből és további betűkből álló szavak.
U - - فعولن [faʿūlun] - U - فاعلن [faʿilun] U — — — مفاعيلن [mafāʿīlun] — U — — فاعلاتن [fāʿilātun] — — U — مستفعلن [mustafʿilun] — — — U مفعولات [mafʿūlātu] U-UU-مفاعلتن [mufāʿalatun] UU - U - متفاعلن [mutafāʿilun]A fenti lábakból 16 bahr (méter, arab بحر baħr) van. Mindegyiknek más a törzse ( arab. أصل 'asˤl), amely egy és három láb közötti, és bizonyos számú (egytől négyig) ismétlődést tartalmaz egy versben (a tafail szavakból álló vers, amely jelzi méret, az úgynevezett "súly", arabul وزن wazn). Minden mértékhez tartozik egy „kulcs” ( arabul مفتاح miftāħ), ami egy bayt (pár, arabul بيت bayt), amelyben a sadr (első fele, arabul صدر sˤadr) egy kifejezés, amely tartalmazza a Bahr nevét, és ajuz (második fele, arabul عجز ʕajuz) vazn-t tartalmaz. A bakhr fogalma magában foglal egy dallamot is ( arab. نغمة naɣmat), amelyet akkor használnak, amikor verseket énekelnek (különösen nasheedek éneklésekor ).
| Nem. | A méret | Alap (tafail) | Alap (séma) | A súlyt | Kulcs |
|---|---|---|---|---|---|
| egy | الطويل At-Tawil |
فعولن مفاعيلن | U U - - - | 2 | له دون البحور فضائلٌ فعولن مفاعيلن فعولن مفاعلن |
| 2 | المديد Al-Madid |
فاعلاتن فاعلن | - U U - | 2 | لمديد الشعر عندي صفاتُ فاعلاتن فاعلن فاعلاتن |
| 3 | البسيط Al- Basit |
مستفعلن فاعلن | - - U U - | 2 | إن البسيط لديه يبسط الأملُ مستفعلن فاعلن مستفعلن فعل |
| négy | الوافر Al-Wafir |
مفاعلتن مفاعلتن فعولن | U - UU - / U - UU - / U - - | egy | بحور الشعر وافرها جميل مفاعلتن مفاعلتن فعولن |
| 5 | الكامل Al-Kamil |
متفاعلن | UU-U- | 3 | كمل الجمال من البحور الكامل متفاعلن متفاعلن متفاعلن |
| 6 | الهزج Al-Khazaj |
مفاعيلن | U — — — | 3 | على الأهزاج تسهيل مفاعيلن مفاعيلن |
| 7 | الرجز Ar-Rajaz |
مستفعلن | — — U — | 3 | في أبحر الأرجاز بحرٌ يسهل مستفعلن مستفعلن مستفعلن |
| nyolc | الرمل Ar-Ramal |
فاعلاتن | — U — — | 3 | رمل الأبحر ترويه الثقات فاعلاتن فاعلاتن فاعلاتن |
| 9 | السريع As-Sari' |
مستفعلن مستفعلن مفعولات | — — U — / — — U — / — — — U | egy | بحرٌ سريع ماله ساحل مستفعلن مستفعلن فاعلن |
| tíz | المنسرح Al-Munsarikh |
مستفعلن مفعولات مستفعلن | — — U — / — — — U / — — U — | egy | منسرح فيه يضرب المثل مستفعلن مفعولات مفتعلن |
| tizenegy | الخفيف Al-Khafif |
فاعلاتن مستفعلن فاعلاتن | — U — — / — — U — / — U — — | egy | يا خفيفاً خفّت به الحركات فاعلاتن مستفعلن فاعلاتن |
| 12 | المضارع Al-Mudari' |
مفاعيلن فاعلاتن | U U - - | egy | تعدّ المضارعات مفاعيلُ فاعلاتن |
| 13 | المقتضب Al-Muqtadab |
مفعولات مستفعلن | - - - U U - | egy | اقتضب كما سألوا مفعلات مفتعلن |
| tizennégy | المجتث Al-Mujtass |
مستفعلن فاعلاتن | - - U U - - | egy | أن جثت الحركات مستفعلن فاعلاتن |
| tizenöt | المتقارب Al Mutakarib |
فعولن | U — — | négy | فعولن فعولن فعولن فعول |
| 16 | المحدث Al-Muhdass tj . الخبب al-Khabab, azaz المتدارك Al-Mutadarik |
فاعلن | — U — | négy | حركات المحدث تنتقل فعلن فعلن فعلن فعل |
A lábakon azonban előfordulhatnak metrikus változások (úgynevezett zihafok ), amelyek főként abból fakadnak, hogy egyes szótagok tetszőleges hosszúságúak lehetnek (X). E körülmény ismeretében a méteres tawil általános sémája hozzávetőlegesen a következőképpen írható fel:
U-X | U-XX | U-X | U-XXA vafir és a kamil métereiben másfajta zihafok is találhatók, amelyek két egymást követő rövid szótagot egy hosszúra cserélnek ( UU ):
U- UU- | U- UU- | U - - wafir UU - U - | UU -U- | UU - U - CamilleMás metrikai változtatások is megengedettek, bizonyos szótagok elvesztésével, stb.
Ez a rendszer alapvetően az aruz klasszikus arab változatának felel meg. Vele együtt kialakultak az aruz perzsa, türk és más változatai is (annak ellenére, hogy pl. a türk nyelvekben a magánhangzók nem különböznek hosszúságban). Az aruz ezen változatai jelentősen eltérnek az araboktól, és további megfontolást igényelnek.