Endoplazmatikus , citoplazmatikus áramlás , ciklózis – a citoplazma mozgása az eukarióta sejtekben . Növényi és állati sejtekre egyaránt jellemző. Egyes egysejtű eukariótákban, például az amőbában , a citoplazmatikus áramlás biztosítja a sejt mozgatásának mechanizmusát. Tápanyagokkal, anyagcseretermékekkel (metabolitokkal) és genetikai információkkal látja el a nagy növényi sejtek minden részét. A citoplazma mozgása az egyik fontos szerepet játszik az anyagok sejten belüli eloszlásában, és egyben jellemzi a sejtszerkezetek életaktivitási szintjét is .
A citoplazma mozgását elsősorban a nagy vakuólumokkal rendelkező nagy sejtekben lévő organellumok mozgása bizonyítja . Ennek a mozgásnak a megvalósításában a citoszkeleton elemei - mikrofilamentumok vesznek részt , melynek forrása az ATP .
A kloroplasztiszok a sejtben optimálisan elhelyezkedő citoplazmatikus áramlást használják fel, hogy maximális fényenergiát kapjanak a fotoszintézis során .
A citoplazmatikus áramlás megfigyelése az 1830 -as években lehetővé tette a biológusok számára, hogy felismerjék, hogy a sejt minden élő szervezet alapvető szerkezeti egysége.
A citoplazmatikus mozgás fő típusai a következők:
Vannak még: spontán, állandó és külső tényezők által kiváltott (megvilágítás, hőmérséklet, vegyszertartalom és -koncentráció, mechanikai hatások stb.).
Azokra a sejtekre jellemző, amelyekben a központi részt egy nagy vakuólum foglalja el, és a citoplazma a falak mentén koncentrálódik. Az ilyen sejtekben a citoplazma egy irányban körben mozog. Úgy gondolják, hogy a mozgást mikroszálak hajtják végre . Jól látható a vízinövények leveleiben. Például Elodea ( Elodea ).
A sejtekben számos vékony sugárban áramlik minden irányba. Fiatal sejtekre jellemző, amelyekben a citoplazma nemcsak parietális réteget képez, hanem a sejtüreget áthaladó, a sejtmagot körülvevő citoplazma egy részéhez kapcsolódó szálakat is. Jól látható a tök ( Cucurbita ), csalán ( Urtica ) szőrében.
![]() |
---|