Euphoria (album)

Az Euphoria  a Flëur albuma , 2008-ban CD-n, majd 2013-ban újra kiadott bakeliten a Cardiowave .

Zeneszámok listája

Szinglik

Az albumról a "Two Clouds" című kislemez megjelent lemezen. Ugyanezen a lemezen b-oldalként egy másik albumkompozíciót is elhelyeztek - "Warm Cats". A többi dalt csak rádióállomásokon adták ki.

Zene és szöveg

• Olga Pulatova  – 2, 4, 6, 8, 10, 12, 14
• Elena Voinarovskaya  – 3, 5, 7, 9, 11, 13, 15

A felvétel tagjai

• Olga Pulatova - zongora/ének
• Elena Voinarovskaya – gitár/ének
• Ekaterina Kotelnikova - szintetizátor
• Alexey Tkachevsky - dob, ütőhangszerek
• Vitaliy Didyk - basszusgitár
• Alexandra Didyk - cselló
• Anastasia Kuzmina - hegedű
• Alla Luzhetskaya - fuvola
• Vladislav Mitsovsky - ütőhangszerek
• Pjotr ​​Csernyavszkij (session) - gitár
• Anton Bessonov (session) - gitár (6, 9), mandolin (9), programozás (9)

Énekesek dalokon

Hullám

Olga Pulatova: Bármilyen szenzáció hulláma, még ha hihetetlenül szép is, ugyanolyan erővel tud az aszfaltra lökni, mint ahogyan a hétköznapok fölé emel. És amikor ki van szolgáltatva egy ilyen hullámnak, akkor a legkevésbé az érdekel, hogyan nézel ki, és hogy mások mit gondolnak rólad. Ebben a pillanatban csak az érzéseid és érzelmeid - szépek és fájdalmasak - számítanak.

Lemondás

Elena Voinarovskaya: Ebben a dalban több üzenet titkosítva van, és több történet is be van ágyazva egymásba. Az emberek megrendülten, szenvedéllyel bánnak így, aztán mindezt közöny váltja fel. Az ember mindenhez hozzászokik, még néhány varázslatos pillanathoz is. És emiatt a mágia megszűnik mágia lenni. Ez a dal erről szól.

Két felhő

Elena Voinarovskaya: Nagyon vonz minden, ami a reflexióval kapcsolatos - mind a szó szó szerinti, mind átvitt értelmében. Az emberi szem, a víz, bármilyen tükörfelület fényvisszaverő képességüknél fogva mágneses hatással bír. Ebben az esetben kezdetben egy fordított Univerzum képe volt, amelyben minden dolog tükröződik, megváltoztatja a lényegét, és ettől a világ világosabbá, teltebbé, közelebb kerül a tökéletességhez. A tenger fenekén ragyogó csillagok és a felhőkben sodródó bálnák csak képek az álmok világából. És valószínűleg azt is mondhatjuk, hogy ez a dal öntudatlan boszorkányság eredménye, kísérlet a lehetetlent legalább egy pillanatra életre kelteni, a valóság fölé emelkedni, szimbólummá, könnyű felhővé válva.

Álmok

Olga Pulatova: Szeretnék egy kis bevezetőt mondani a következő dalhoz. Egyik reggel nagyon rossz hangulatban ébredek, és ilyen hangokat hallok: először nem értettem, mi ez, aztán rájöttem, hogy egy temetkezési zenekar a szomszéd udvarban. De a zenéből, a hangokból határozottan lehetett hallani, mennyire részegek a zenészek. Tudod, nincs viccesebb a világon, mint egy részeg temetési zenekar, ezek általában olyan hihetetlen hangok... Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy nagyon igyekeztek és komoly arcokat vágtak. De a dal még mindig nem lett túl vicces, és "Dreams"-nek hívják.

Soha nem halunk meg

Elena Voinarovskaya:

Mindenki a maga módján viszonyul a halálhoz, és valószínűleg mindegyikünk legalább egyszer meglátogatta a haláltól való félelmet. Általában ez történik az emberekkel, amikor különösen jók. Vannak olyan ritka pillanatok az életemben, amikor végtelenül boldognak érzem magam, amikor nagy harmóniát érzek mindenben, ami körülvesz, és az univerzum hirtelen feltárja előttem a titkait. Ilyenkor jut eszembe a halál, s elkerülhetetlenségének ténye ekkor kezd átható disszonáns hangként hangzani bennem, és nem akar beleilleszkedni az egyetemes harmónia ebbe a képébe. Aztán a mérhetetlen boldogság pillanatai után a kétségbeesés és a szörnyű igazságtalanság érzése vesz hatalmába attól, hogy egy ilyen tökéletes alkotás, akárcsak egy ember, ilyen szomorúan és tökéletlenül fejezze be az életét. Egyszer megosztottam gondolataimat egy barátommal, és ő, hogy megnyugtasson, vigasztaljon, ezeket a szavakat mondta nekem, amelyekből később ennek a dalnak a címe is lett: „soha nem halunk meg”. A halál utáni élet létezésére senki nem tud bizonyítékot felmutatni, sőt a hívőket is néha elfogja a kétség, ezért nagyon fontos, hogy valaki ilyen szavakat mondjon nekünk.

A beszélgetés sok szava ebben a dalban is tükröződik. Egyes képeket éppen ellenkezőleg, már régóta én keltettem ki. Így például egy kék organza ruha nem csak egy gyönyörű kép, hanem az én személyes emberi boldogság szimbóluma, mint ahogy más embereknek is, például egy fehér menyasszonyi ruha. Csak a kék organza ruha nem az egynapos ünnep szimbóluma, hanem egy életre szóló ünnep. Egy másik kék organza számomra úgyszólván bizonyos megvilágosodást jelképez. Aki pedig ezt a ruhát viseli, az mindig nyitva áll az univerzum minden titka előtt, mezítláb jár a felhők között, és minden elem neki van rendelve.

Ez a dal arról szól, hogy a szerelemre nincs se idő, se távolság, és bármennyire is van egymástól két szerető ember, a szívükben mindig együtt lesznek, és mindig egyek maradnak. És természetesen ez a dal arról szól, hogy az örökkévalósággal szemben az igaz szerelem halhatatlan.

Linkek

• www.fleurmusic.com - A zenekar hivatalos honlapja
• www.fleur.kiev.ua — A Flëur csoport nem hivatalos oldala
• - Átvitel a Radio Russia-ra. Kultúra” 2009.01.29. az „Euphoria” albumról (átirat)