Erich Schmidt | |
---|---|
német Erich Schmidt | |
Születési dátum | 1853. június 20. [1] |
Születési hely |
|
Halál dátuma | 1913. április 29. [2] [3] [4] (59 évesen) |
A halál helye | |
Állampolgárság (állampolgárság) | |
Foglalkozása | irodalomtörténész , történész , levéltáros , egyetemi oktató , germanista |
A művek nyelve | Deutsch |
![]() | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Erich Schmidt ( németül Erich Schmidt ; Jéna , 1853 . június 20. - Berlin , 1913 . április 29. ) német irodalomtörténész és kiadó, Eduard Oskar Schmidt zoológus fia .
Germán filológiát és irodalomtörténetet tanult a grazi , a jénai és a strasbourgi egyetemen , majd 1875-ben Privatdozent-i állást kapott Würzburgban .
1877-től a strasbourgi egyetem német filológia professzora , 1880-ban a bécsi egyetemen , 1885-ben a weimari Goethe-levéltár igazgatója lett, 1887-től pedig a bécsi egyetem utódja lett. tanár W. Scherer a berlini egyetem német nyelv és irodalom tanszékén.
Schmidt fő műve egy kiterjedt monográfia Lessingről: „Lessing. Geschichte seines Lebens und seiner Schriften" (Berlin, 1884-92). Emellett a következő műveket írta: Reinmar v. Hagenau und Heinrich v. Rugge" (Strasbourg, 1874); "Richardson, Rousseau és Goethe" (Jena, 1875); HL Wagner. Goethes Jugendgenosse" (1875; 2. kiadás, 1879); "Lenz und Klinger, zwei Dichter der Geniezeit" (Berlin, 1886); "Beiträge zur Kenntniss der Klopstockschen Jugendlyrik" (Strasbourg, 1880); "Characteristiken" (Berlin, 1886); "Goethes Faust in ursprünglicher Gestalt, nach der Göchhausenschen Abschrift" (Weimar, 1888; 3. kiadás, 1894). Schmidt számos Schriften der Goethe Gesellschaft (Weimar, 1885) kötetet adott ki, és szerkesztője volt Goethe írásainak weimari kiadásának.
![]() |
| |||
---|---|---|---|---|
|