Salak kúp

A vulkán salakkúpja egy csonka tetejű  kis kúpos vulkáni berendezés .

A szellőzőnyílás körüli piroklasztikus lerakódások (klasztikus anyag) felhalmozódása miatt keletkezik.

Épület

A salakkúpok a vulkáni felszínformák legegyszerűbb és leggyakoribb formái. Mint minden vulkáni kúp, ezt is 3 fő szerkezeti elem jelenléte jellemzi: szellőzőnyílás , kúp és csúcskráter .

Maga a kúp réteges szerkezetű, laza anyagból ( vulkáni bombák , tömbök, lapilli , hamu ) áll, amely utólag cementálható. Néha a klasztikus anyag váltakozik a lávával. A salakkúpok magassága elérheti a 450 m-t, kialakulásuk és növekedésük nagyon gyorsan megtörténhet - néhány nap alatt több mint 100 méter magasra.

A csúcs kráter megkoronázza a salakkúpot, és tál vagy tölcsér alakú; néha összetett kráterek képződnek. A kráter alakja leggyakrabban szimmetrikus, néha a falak robbanás vagy lávafolyam áttörése miatti megsemmisülése miatt megnyúlt alakot kap.

Formáció

A hosszú életű vulkánok környékén oldalkitörések következtében nagyszámú salakkúp keletkezett. A hasadékkitörés során hasadék képződik, amelyből a láva teljes hosszában kifolyik, néha nagy áramlási sebességgel szökőkúttal . A kitörés már a kezdeti időszakban több kitörési központon belül lokalizálódik.

Amikor a szellőzőtengely mentén felszálló magma megközelíti a felszínt, éles nyomásesés következik be. Ennek eredményeként a magmában oldott gázok tartalma valamikor meghaladja az oldhatósági határt , ami gázok felszabadulásához és a magma felforrásához vezet. Felszínre érve a láva kifröccsen, és a levegőben lehűlve töredékei a kitörési központ körül laza törmelékanyag (salak, vulkáni homok, hamu stb.) formájában halmozódnak fel, salakkúpot képezve.

A kráterben álló láva magas szintjén túlcsordulhat a kráter széle, alacsony szinten pedig a gáztalanított láva lávacsövekbe ömlik ki, majd a salakkúp közelében kerül ki a felszínre, előfordulhat.


Galéria

Linkek