Sherali Khan

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. szeptember 14-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Sher Muhammad Alikhan
A kokandi kánság 13. kánja
1842-1844  ( Sher Muhammad Alikhan
néven )
Koronázás 1842 , Kokand
Előző Mahmudkhan szultán
(1841-1842)
Utód Murad Khan (1844)
Születés 1789 vagy 1792 vagy 1794
kokandi Ahsi
Kánság
Halál 1844 Kokand kokandi kánság( 1844 )
Temetkezési hely Kokand
Nemzetség Mingi
Apa Sayyid Mohammed Hadjibiy (?-1798/99?
Házastárs

1.Zharkinay aiym kirgiz (?-1868)

2. Kirgiz Suna aiym
Gyermekek

1. Abdurakhmanbek (Sarimsakbek) (megölték 1846-ban) 2. Said Mohammed Mallakhan 3. Khudayarkhan 4. Sufibek (megölték 1859-ben) 5. Muhammad Muradbek szultán (megölték 1875-ben) 6. Ayim (70-7-ben)

7. Narchuchuk cél
A valláshoz való hozzáállás Iszlám szunnizmus

Sherali kán (1789/92/94-1844), 1842-1844 között uralkodott, az üzbég [1] Ming-dinasztia kilencedik uralkodója a Kokand Kánságban .

Trónra lépés

A Bukhara Emir Nasrullah hatalma elleni felkelés eredményeként 1842 -ben Sherali kánt (1842-1844) a Kokand Kánság uralkodójává nyilvánították.

Külpolitika

Sherali kán uralkodása alatt a kokandi kánság túléléséért küzdött a buharai emír, Nasrullah hatalma ellen. A buharai csapatok többször is vereséget szenvedtek. Ugyanakkor lépéseket tettek más földek visszaadása érdekében a kánsághoz. 1843- ban a kokandi csapatok ismét meghódították Taskent [2] . Sherali Khan uralkodása alatt a Muszlimkul vezette kipcsakok ereje meredeken megnövekedett.


Halál

1844 áprilisában [3] Alai kirgiz vezetői megölték Serali kánt, hogy megfosszák Muszulmankul kipcsak vezetőjét a hatalomtól, Murád kánt pedig kánnak nyilvánították .

Jegyzetek

  1. ↑ Bosworth C.E. Az új iszlám dinasztiák. Egy kronológiai és genealógiai kézikönyv. NY, 1996. 295. o
  2. ↑ Üzbegisztán története. T.3. Taskent, 1993, 207. o
  3. ↑ Muhammad Hakimxon To'ra ibn Ma'sumxon to'ra. Muntaxab ut tavorix(Xo'qand va Buxoro tarixi,sayohat va xotiralar),fors-tojik tilidan SH.Vohidov tarjimasi.. - Toshkent: Yangi asr avlodi, 2010. - P. 721.

Irodalom

 üzbég uralkodók