Község | |||
Chinchilla de Montearagon | |||
---|---|---|---|
Chinchilla de Montearagon | |||
|
|||
38°55′11″ é. SH. 1°43′35″ ny e. | |||
Ország | Spanyolország | ||
Autonóm Közösség | Kasztília - La Mancha | ||
Tartományok | Albacete | ||
Terület | Monte Iberico Corredor de Almansa | ||
Polgármester | Francisco Morote Alcaraz | ||
Történelem és földrajz | |||
Négyzet |
|
||
Középmagasság | 903 m | ||
Időzóna | UTC+1:00 , nyári UTC+2:00 | ||
Népesség | |||
Népesség | |||
Katoykonym | Csincsillano, -na | ||
Digitális azonosítók | |||
Irányítószám | 02520 | ||
autó kódja | AB | ||
chinchillademontearagon.com | |||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Chinchilla de Montearagon ( spanyolul: Chinchilla de Montearagón ) egy település Spanyolországban , Albacete tartomány része, Kasztília -La Mancha autonóm közösség része . A település a Monte Iberico-Corredor de Almansa körzet (comarca) része . Területe 680,03 km². Népesség - 4182 fő ( 2018 -ra ). Távolság - 15 km a tartomány közigazgatási központjától.
1822 és 1823 között Csincsilla tartomány fővárosa volt, amelynek területén 1833-ban létrehozták Albacete tartományt.
A város jelképe egy középkori vár . Eredetileg egy arab erődítmény . A 15. században a várat rekonstruálták és spanyol erődként használták . A várost történelmi és művészeti helyszínné nyilvánították [2] . Hatalmas műemléki gazdagsága a kastély mellett olyan emlékműveket foglal magában, mint a középkori fal, a Santa Maria del Salvador-templom, a Santo Domingo-i kolostor, a Nemzeti Kerámiamúzeum, a városháza, valamint az arab barlangok és fürdők.
A név eredete még mindig vitatott, és kutatás tárgya lesz. A legvalószínűbb hipotézist Pocklington fogalmazta meg 1987-ben. Úgy véli, hogy a jelenlegi spanyol név egy evolúciót jelképez a mozarab és az andalúz arab nyelven keresztül , amely néven ismerték ezt a népet az ókori római időkben (Saltici, latinul). Az -illa (-ilya) utótag kicsinyítő képző.
Feltételezhető, hogy a neolitikumban a csincsilla meglehetősen gyorsan benépesült, mivel egy magas dombon található, a délről folyó folyók találkozásának mocsaras lapos övezetében. A hagyomány azonban Herkulesnek tulajdonítja a város alapítását , aki a Kr. e. 7. század körül. e. letette az első követ ezen a helyen. A település ókori eredete teljesen tagadhatatlan, amint azt a környék különböző régészeti lelőhelyei is bizonyítják, például a Via Augusta -n (római korszak) találtak, amelyek azt mutatják, hogy fontos stratégiai kereszteződés volt. Az " Antonino A-31 Route "-ban is szerepel.
A muszlim korszakban, a 8. században már léteztek történelmi utalások a csincsillára, de 928 körül, a Córdobai Kalifátus alatt került rossz hírbe. A Gengale (Ghenghalet) nevet kapta, és a Murcia Királyság egyik legjelentősebb tagja volt . Más néven Yinyalá vagy Sintinyala.
X. Alfonz csapatai a Calatrava Renddel és I. Aragóniai Jaime csapataival, Pelayo Pérez Correa, a Santiago-rend parancsnoka által vezetett csapatai 1242-ben hódították meg az araboktól. 1243-ban megkötötték az alcarazi szerződést X. Alfonz kasztíliai király és Ibn Hud, Murcia utolsó királyának leszármazottai.
Gyakorlatilag ezek a földek Infante Manuel de Castilla , Seigneur de Villena tulajdonába kerültek . Ismeretes, hogy 1250 és 1283 között a csincsilla a villenai hatalmas Signoriához tartozhatott. 1283-ban Infante Manuel meghal, és tulajdonát fiának, Villena leendő hercegének és hercegének , don Juan Manuelnek ruházza át . A következő évtizedekben don Juan Manuel a Chinchilla-kastély helyreállításával foglalkozott.
A 14. században a csincsilla a villenai márkízség része lett . II. Juan ( IV. Enrique és I. Isabella apja ) bevette a Kasztíliai és León Királyságba . Ebben az időszakban Infante Enrique de Aragon, a Santiago-i Lovag lovagja egy évig próbálta elfoglalni Villenát. Chinchilla azonban kemény ellenállást fejtett ki, és a kasztíliai monarchia iránti hűségéért 1422-ben a kastély városi rangot kapott, és La Mancha de Aragon fővárosa lett. Hozományként II. Juan húgának, Donna Catalinának, a csecsemő Don Enrique feleségének adta.
A navarrai király szövetségesei, a korona és az Aragóniai Infantes közötti konfliktusok eredményeként új hatalom jelent meg: Diego López Pacheco és Portocarrero, akik IV. Enrique és Villena márki kedvence lettek. Újjáteremtette az uralma alatt álló márkiság területi egységét. A 15. században lakosai ideológiailag megosztottak voltak: egyesek Izabella királynőt, mások Juan Beltraneját és Diego López Pachecót, Villena márkit támogatták. Hatalma a két oldal támogatói közötti háborúig tartott. A királynő támogatói győztek, és 1480. március 1-jén Csincsilla csatlakozott Kasztília Koronájához .
Ezen események eredményeként 1488. augusztus 6-án a katolikus királyok felesküdtek a város kiváltságaira a kristálykereszten, amelyet a Santa Maria del Salvador Főpap templomának múzeuma őriz. Az uralkodók Chinchillának ítélték oda a Nemes és Bhakta címet, amely ma a város címerén is megjelenik.
Ezen események után, a katolikus királyok uralkodása alatt a csincsilla hanyatlásnak indult, ami a szomszédos Albacete település politikai és gazdasági növekedésével függött össze , amely a síkság előnyeit élvezte. Egy megerősített és stratégiailag fontos enklávéban található, 1707-ben, a spanyol örökösödési háború nemzetközi konfliktusa során számos katonai akció színhelye volt . Végül Carlos főherceg csapatai elfoglalták Chinchillát.
A szabadságharc idején a francia csapatok elfoglalták a kastélyt, felrobbantották a főtornyot és felégették önkormányzati archívumának egy részét, vagyis a város történetének egy részét.
1833 végén a főváros Albacete-be került. Annak ellenére azonban, hogy Albacete a főváros, a karlista háborúk idején néhány intézményt, például a városházát Chinchilla de Montearagon falainak menedékében helyezték el.
Év | népesség | |
---|---|---|
2001 | 3210 | [3] |
2002 | 3203 | [négy] |
2003 | 3193 | [5] |
2004 | 3285 | [6] |
2005 | 3375 | [7] |
2006 | 3507 | [nyolc] |
2007 | 3594 | [9] |
Év | népesség | |
---|---|---|
2008 | 3660 | [tíz] |
2009 | 3803 | [tizenegy] |
2010 | 3924 | [12] |
2011 | 4015 | [13] |
2012 | 4116 | [tizennégy] |
2013 | 4067 | [tizenöt] |
2014 | 4099 | [16] |
Év | népesség | |
---|---|---|
2015 | 4169 | [17] |
2016 | 4172 | [tizennyolc] |
2017 | 4213 | [19] |
2018 | 4182 | [20] [21] |
2019 | 4206 | [22] |
2020 | 4205 | [23] |
2021 | 4344 | [egy] |
A 20. század végén nagy jelentőséget kapott az Albacete tartományt átszelő és Santiago de Compostellába vezető Szent Jakab út különböző útvonalainak elterjedése . Az egyik útvonal a Santiago de Levante. Összeköti Valencia és Zamora városokat , ahol találkozik Ruta Jacobea de la Platával, és áthalad Albacete tartományon Almansától Minaiig , valamint áthalad Higueruela , Hoya Gonzalo , Chinchilla de Montearagon, Albacete, La Gineta és La Roda .
A város központja a Plaza Mayor (Központi tér), amely a 16. és 18. század között épült városházának ad otthont, tetején pedig III . Károly mellszobrával . A tér szomszédságában áll a 15. és 16. század között épült Santa Maria del Salvador templom. A tér fölé emelkedik az Óratorony.
Napkelte a kastély felett
Kilátás a városra madártávlatból
A város címere a ház homlokzatán
városra néző kilátás
Zár
központi tér
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
Monte Iberico-Corredor de Almansa körzet önkormányzatai ( Albacete ) | |
---|---|