Chinchilla de Montearagon

Község
Chinchilla de Montearagon
Chinchilla de Montearagon
Címer
38°55′11″ é. SH. 1°43′35″ ny e.
Ország  Spanyolország
Autonóm Közösség Kasztília - La Mancha
Tartományok Albacete
Terület Monte Iberico Corredor de Almansa
Polgármester Francisco Morote Alcaraz
Történelem és földrajz
Négyzet
  • 680,03 km²
Középmagasság 903 m
Időzóna UTC+1:00 , nyári UTC+2:00
Népesség
Népesség
Katoykonym Csincsillano, -na
Digitális azonosítók
Irányítószám 02520
autó kódja AB
chinchillademontearagon.com
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Chinchilla de Montearagon ( spanyolul:  Chinchilla de Montearagón ) egy település Spanyolországban , Albacete tartomány része, Kasztília -La Mancha autonóm közösség része . A település a Monte Iberico-Corredor de Almansa körzet (comarca) része . Területe 680,03 km². Népesség - 4182 fő ( 2018 -ra ). Távolság - 15 km a tartomány közigazgatási központjától.

1822 és 1823 között Csincsilla tartomány fővárosa volt, amelynek területén 1833-ban létrehozták Albacete tartományt.

A város jelképe egy középkori vár . Eredetileg egy arab erődítmény . A 15. században a várat rekonstruálták és spanyol erődként használták . A várost történelmi és művészeti helyszínné nyilvánították [2] . Hatalmas műemléki gazdagsága a kastély mellett olyan emlékműveket foglal magában, mint a középkori fal, a Santa Maria del Salvador-templom, a Santo Domingo-i kolostor, a Nemzeti Kerámiamúzeum, a városháza, valamint az arab barlangok és fürdők.

Helynév

A név eredete még mindig vitatott, és kutatás tárgya lesz. A legvalószínűbb hipotézist Pocklington fogalmazta meg 1987-ben. Úgy véli, hogy a jelenlegi spanyol név egy evolúciót jelképez a mozarab és az andalúz arab nyelven keresztül , amely néven ismerték ezt a népet az ókori római időkben (Saltici, latinul). Az -illa (-ilya) utótag kicsinyítő képző.

A város szimbólumai

Történelem

Feltételezhető, hogy a neolitikumban a csincsilla meglehetősen gyorsan benépesült, mivel egy magas dombon található, a délről folyó folyók találkozásának mocsaras lapos övezetében. A hagyomány azonban Herkulesnek tulajdonítja a város alapítását , aki a Kr. e. 7. század körül. e. letette az első követ ezen a helyen. A település ókori eredete teljesen tagadhatatlan, amint azt a környék különböző régészeti lelőhelyei is bizonyítják, például a Via Augusta -n (római korszak) találtak, amelyek azt mutatják, hogy fontos stratégiai kereszteződés volt. Az " Antonino A-31 Route "-ban is szerepel.

A muszlim korszakban, a 8. században már léteztek történelmi utalások a csincsillára, de 928 körül, a Córdobai Kalifátus alatt került rossz hírbe. A Gengale (Ghenghalet) nevet kapta, és a Murcia Királyság egyik legjelentősebb tagja volt . Más néven Yinyalá vagy Sintinyala.

X. Alfonz csapatai a Calatrava Renddel és I. Aragóniai Jaime csapataival, Pelayo Pérez Correa, a Santiago-rend parancsnoka által vezetett csapatai 1242-ben hódították meg az araboktól. 1243-ban megkötötték az alcarazi szerződést X. Alfonz kasztíliai király és Ibn Hud, Murcia utolsó királyának leszármazottai.

Gyakorlatilag ezek a földek Infante Manuel de Castilla , Seigneur de Villena tulajdonába kerültek . Ismeretes, hogy 1250 és 1283 között a csincsilla a villenai hatalmas Signoriához tartozhatott. 1283-ban Infante Manuel meghal, és tulajdonát fiának, Villena leendő hercegének és hercegének , don Juan Manuelnek ruházza át . A következő évtizedekben don Juan Manuel a Chinchilla-kastély helyreállításával foglalkozott.

A 14. században a csincsilla a villenai márkízség része lett . II. Juan ( IV. Enrique és I. Isabella apja ) bevette a Kasztíliai és León Királyságba . Ebben az időszakban Infante Enrique de Aragon, a Santiago-i Lovag lovagja egy évig próbálta elfoglalni Villenát. Chinchilla azonban kemény ellenállást fejtett ki, és a kasztíliai monarchia iránti hűségéért 1422-ben a kastély városi rangot kapott, és La Mancha de Aragon fővárosa lett. Hozományként II. Juan húgának, Donna Catalinának, a csecsemő Don Enrique feleségének adta.

A navarrai király szövetségesei, a korona és az Aragóniai Infantes közötti konfliktusok eredményeként új hatalom jelent meg: Diego López Pacheco és Portocarrero, akik IV. Enrique és Villena márki kedvence lettek. Újjáteremtette az uralma alatt álló márkiság területi egységét. A 15. században lakosai ideológiailag megosztottak voltak: egyesek Izabella királynőt, mások Juan Beltraneját és Diego López Pachecót, Villena márkit támogatták. Hatalma a két oldal támogatói közötti háborúig tartott. A királynő támogatói győztek, és 1480. március 1-jén Csincsilla csatlakozott Kasztília Koronájához .

Ezen események eredményeként 1488. augusztus 6-án a katolikus királyok felesküdtek a város kiváltságaira a kristálykereszten, amelyet a Santa Maria del Salvador Főpap templomának múzeuma őriz. Az uralkodók Chinchillának ítélték oda a Nemes és Bhakta címet, amely ma a város címerén is megjelenik.

Ezen események után, a katolikus királyok uralkodása alatt a csincsilla hanyatlásnak indult, ami a szomszédos Albacete település politikai és gazdasági növekedésével függött össze , amely a síkság előnyeit élvezte. Egy megerősített és stratégiailag fontos enklávéban található, 1707-ben, a spanyol örökösödési háború nemzetközi konfliktusa során számos katonai akció színhelye volt . Végül Carlos főherceg csapatai elfoglalták Chinchillát.

A szabadságharc idején a francia csapatok elfoglalták a kastélyt, felrobbantották a főtornyot és felégették önkormányzati archívumának egy részét, vagyis a város történetének egy részét.

1833 végén a főváros Albacete-be került. Annak ellenére azonban, hogy Albacete a főváros, a karlista háborúk idején néhány intézményt, például a városházát Chinchilla de Montearagon falainak menedékében helyezték el.

Népesség

Év népesség
2001 3210 [3]
2002 3203 [négy]
2003 3193 [5]
2004 3285 [6]
2005 3375 [7]
2006 3507 [nyolc]
2007 3594 [9]
Év népesség
2008 3660 [tíz]
2009 3803 [tizenegy]
2010 3924 [12]
2011 4015 [13]
2012 4116 [tizennégy]
2013 4067 [tizenöt]
2014 4099 [16]
Év népesség
2015 4169 [17]
2016 4172 [tizennyolc]
2017 4213 [19]
2018 4182 [20] [21]
2019 4206 [22]
2020 4205 [23]
2021 4344 [egy]

Szent Jakab útja

A 20. század végén nagy jelentőséget kapott az Albacete tartományt átszelő és Santiago de Compostellába vezető Szent Jakab út különböző útvonalainak elterjedése . Az egyik útvonal a Santiago de Levante. Összeköti Valencia és Zamora városokat , ahol találkozik Ruta Jacobea de la Platával, és áthalad Albacete tartományon Almansától Minaiig , valamint áthalad Higueruela , Hoya Gonzalo , Chinchilla de Montearagon, Albacete, La Gineta és La Roda .

Látnivalók

A város központja a Plaza Mayor (Központi tér), amely a 16. és 18. század között épült városházának ad otthont, tetején pedig III . Károly mellszobrával . A tér szomszédságában áll a 15. és 16. század között épült Santa Maria del Salvador templom. A tér fölé emelkedik az Óratorony.

Fényképek

Jegyzetek

  1. 1 2 Spanyolország Nemzeti Statisztikai Intézetének önkormányzati nyilvántartása, 2021-2021.
  2. Decreto del Ministerio de Instrucción Pública y Bellas Artes publicado en la Gaceta de Madrid n.º 155 de 4 de junio de 1931, elérhető: [1]
  3. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország önkormányzati körzeteinek 2001. évi lakosainak listája  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2002. - vol. 5. - P. 642. - ISSN 0212-033X
  4. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország városi nyilvántartása 2002  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2002. - vol. 311. - P. 45846. - ISSN 0212-033X
  5. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2003. évi önkormányzati nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2003. - vol. 304. - P. 45352. - ISSN 0212-033X
  6. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2004. évi önkormányzati nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2004. - vol. 314. - P. 42356. - ISSN 0212-033X
  7. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország városi nyilvántartása 2005  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2005. - vol. 287. - P. 39422. - ISSN 0212-033X
  8. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2006. évi önkormányzati nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2006. - vol. 312. - P. 46628. - ISSN 0212-033X
  9. III // Spanyolország városi nyilvántartása 2007  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2007. - vol. 311. - P. 53566. - ISSN 0212-033X
  10. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország városi nyilvántartása 2008  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2008. - vol. 312. - P. 52072. - ISSN 0212-033X
  11. Instituto Nacional de Estadística Municipal Register of Spain 2009  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2009. - vol. 309. - P. 109453. - ISSN 0212-033X
  12. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2010. évi önkormányzati nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2010. - vol. 311. - P. 106195. - ISSN 0212-033X
  13. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2011-es önkormányzati nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2011. - vol. 303. - P. 138416. - ISSN 0212-033X
  14. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország városi nyilvántartása 2012  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2012. - vol. 313. - ISSN 0212-033X
  15. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország városi nyilvántartása 2013  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2013. - kiadás. 311. - ISSN 0212-033X
  16. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2014-es önkormányzati nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2014. - vol. 308.-ISSN 0212-033X
  17. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország városi nyilvántartása 2015  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2015. - kiadás. 301. - ISSN 0212-033X
  18. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország városi nyilvántartása 2016  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2016. - kiadás. 304.-ISSN 0212-033X
  19. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2017. évi önkormányzati nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2017. - vol. 316. - ISSN 0212-033X
  20. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2018-as önkormányzati nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2018. - kiadás. 314. - P. 130903. - ISSN 0212-033X
  21. Cifras oficiales de población resultantes de la revisión del Padrón Municipal a 1 de enero - National Institute of Statistics .
  22. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2019-es önkormányzati nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2019. - kiadás. 311. - P. 141278. - ISSN 0212-033X
  23. Instituto Nacional de Estadística III // Spanyolország 2020. évi városi nyilvántartása  (spanyol) // Boletín oficial del Estado - Agencia Estatal Boletín Oficial del Estado , 2020. - vol. 340. - P. 125898. - ISSN 0212-033X

Linkek