A laphámcsont ( lat. os squamosa ) egy páros koponyacsont , amely a legtöbb hüllőben , kétéltűben és madárban megtalálható . A halaknál pterotikus csontnak is nevezik [1] .
A legtöbb tetrapodában a laphám és a négyzet alakú járomcsontok alkotják a koponya bukkális sorát [2] . A csont a bőrtető öröklött összetevője, és általában vékonyabb, mint a koponya többi csontja [3] .
A laphám a temporális sorhoz és az aurikuláris nyíláshoz képest ventrálisan fekszik, és elölről a posztorbitális csonttal határos . Hátulról a négyszögletű és a pterigoid csontokkal tagolódik. Anteroventralisan a zygomához , ventralisan a quadratojugalhoz kapcsolódik [4] .
Hüllőknél a koponya négyzet alakú és ízületi csontjai egyesülnek, és az állkapocsízületet alkotják . A laphám a kvadrát előtt fekszik [3] .
A nem emlős szinapszidokban az állkapocs négy csontos elemből áll, és négyszög alakú állkapocsnak nevezik, mivel az ízület az ízületi és a négyzet alakú csontok között helyezkedik el. A terápiás állatoknál az állkapocs a halántékcsont mandibuláris és laphám része közötti artikulációra egyszerűsödik, és dentosquamous állkapocsnak nevezik [3] .
EmlősökSok emlősben, köztük az emberben is, a laphám egyesül a periotikus csonttal és a hallógümővel, és létrehozza a halántékcsontot , amelyet a halántékcsont lapháms részének ( lat. pars squamata ) neveznek.
Emlősökben a kvadrát az inkuszt , az emlősök fülcsontjainak egyikét képezi. Hasonlóképpen, az ízületi csont kialakul a malleus . A laphám eltolódik és megnyúlik, hogy új artikulációs ponttá váljon a mandibulával [3] .
| koponyacsontok _ | |
|---|---|
| agykoponya | |
| arckoponya | |
| varratok |
|
| Fontanelles |
|
| Feltételes pontok | |