Cycloped

Cycloped

Cycloped modell
Alapadatok
Építési évek 1829
Építési ország  Nagy-Britannia
Gyártó Thomas Shaw Brandreth Liverpoolból
Műszaki információk
Üzemi súly 3 tonna
Motor típusa lóhajtás
Tervezési sebesség 8—9,6 km/h
Kizsákmányolás
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Cycloped egy nem motorizált lovas mozdony ,  amelyet Thomas Shaw Brandreth 1829-ben szabadalmaztatott, és amely 1829 októberében részt vett az úgynevezett Rainhill versenyen , és az egyik esélyes volt a Liverpool-Manchester első menetrend szerinti személyvasúton való használatra. A futamok 1829. október 6-án zajlottak, nagyszámú közönség mellett. Elsőként a ciklopéd hagyta el a versenyt, mert a teszt során a ló áttörte a mozdony fa futópadját és súlyosan megsérült.

Történelem

A Thomas Shaw Brandreth matematikus és feltaláló által kifejlesztett Cycloped kialakítása alapvetően különbözött a teszteken részt vevő többi mozdonytól: a járművet nem gőzzel, hanem futópadon lóval hajtották. Érdekes módon egyáltalán nem felelt meg az előírt versenyfeltételeknek, amelyek csak gőzmozdonyok használatát engedélyezték . A Cycloped azonban benevezhetett a verseny próbakörébe, hogy olyan benchmarkokat szerezzen, amelyek megmagyarázhatják a gőzgép előnyeit az izomhajtású járművekkel szemben . Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy egy ilyen mozdony egyértelműen rosszabb, mint bármely gőzhajtású mozdony. A ciklopéd 8-10 km/h (5-6 mph) végsebességet ért el, míg a győztes autó (" Rakéta ") 45 km/h-t (28 mph). Így a verseny minimális követelményei nem teljesültek, ezért a Cyclopeddal nem folytattak további próbákat.

TTX

A ciklopéd eszköz jellemzője az volt, hogy nem gőzgépet használtak motorként, hanem lóhajtást , amely egy lovat használt, amelyet egy mozdonyplatformon lévő futópadon helyeztek el, és amely a sebességváltón keresztül továbbította a forgó mozgást a kerekekre. Egy állítás szerint nem egy lovat használtak Brandreth Cyclopede-jén, ahogy az általában a rajzokon látható, hanem két lovat. Sőt, minden lónak külön futópadja volt.

Lásd még

Jegyzetek

Irodalom