Cēsis megye

Venden (Cesis) megye
Zászló
Ország  Orosz Birodalom
Tartomány Livland kormányzóság
megyei város Cesis
Történelem és földrajz
Az alapítás dátuma 1745
Az eltörlés dátuma 1949
Négyzet 4953,7 vert²
Népesség
Népesség 124 208 [1]  fő ( 1897 )
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Cēsis megye ( lett Cēsu apriņķis ), 1919-ig Venden megye  - Zadvinszki Hercegség (1566-1582), Svéd Livónia (1629-1721), Livónia Kormányzóság (1721-1920), Lett Köztársaság ( 1920-1940 ) ) és a Lett SSR (1940, 1944-1949).

Történelem

1566-ban a Zadvinszkij Hercegség Wenden vajdaságaként hozták létre. A Livónia háború után a Svéd Livónia, az északi háború után az Orosz Birodalom  Livónia Kormányzósága lett . Lettország függetlenségének kikiáltása után Venden megyét 1920 -ban Cēsis megyévé nevezték át . Riga , Madona , Valmiera és Valka megyével határos .

1925-ben 7170 település volt a megyében, ezek közül a legnagyobbak: Cēsis , Rauna és Vecpiebalga . 1925-ig a megye területe 5637,5 km² volt, néhány voloszt áthelyezése után az újonnan alakult Madonszkij megyébe 3239,8 km² volt.

Népesség

Az 1897-es népszámlálás szerint a megye lakossága 124 208 fő volt, ebből Wenden  6 356 lakosa [1] .

Nemzeti összetétel

Országos összetétel az 1897. évi népszámlálás szerint [2] :

Közigazgatási felosztások

1928-ban Cesis megye Cesis városból és negyven városból állt : Bajzskalns , Cesis , Cirst , Drabesh , Drust , Druvien , Dzerben , Ergl , Gatart , Jaunpiebalga , Jaunraunas , Yumurd , Laukal , Lenstra , Katrini , Lenkaln , Lielstraup . , Liepskaya , Lizumskaya , Livskaya , Marsneskaya , Mazstraupskaya , Ogreskaya , Pavitskaya , Priekulskaya , Raiskumskaya , Ramulskaya , Rankskaya , Raunskaya , Rozulskaya , Livskaya , és [ Vaise Vecka Velskaya , , ] , , ] _ _ _ _

1940-ben Cesis megye Cesis városból és harminchat városból állt: Bajzskalns, Cesis, Drabesh, Drust, Druvien, Dzerben, Ergl, Gatart, Jaunpiebalga, Jaunraunas, Yumurd, Karl, Kos, Kudum, Launkalns, Lench, Lielstraup, Liepa, Lizumskaya, Marsneninskaya, Mazstraupskaya, Ogre, Priekulskaya, Raiskumskaya, Ramulskaya, Rankskaya, Raunskaya, Rozulskaya, Sermukshskaya, Skuenskaya, Stalbskaya, Taurenskaya, Vaivskaya, Vetspieckaya and4, Veselav Velska Velskaya and4 .

Jegyzetek

  1. 1 2 Az Orosz Birodalom lakosságának első általános népszámlálása 1897-ben. Livland kormányzóság
  2. Az Orosz Birodalom első általános népszámlálása 1897-ben A lakosság anyanyelv szerinti megoszlása. Valka megye
  3. Okupētās Latvijas administratīvi teritoriālais iedalījums. Latvijas Valsts arhīvu ģenerāldirekcija. Riga, 1997. ISBN 9984-9256-0-9
  4. Lettország Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének rendelete. 1949. december 31-i SSR

Irodalom