| Halfdan Hjerulf | |
|---|---|
| Nynorsk Halfdan Kjerulf | |
| alapinformációk | |
| Születési dátum | 1815. szeptember 17 |
| Születési hely | Christiania |
| Halál dátuma | 1868. augusztus 11. (52 évesen) |
| A halál helye | Christiania |
| eltemették | |
| Ország | Norvégia |
| Szakmák | zeneszerző , zenepedagógus |
| Eszközök | zongora |
| Műfajok | klasszikus zene |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Halfdan Hjerulf ( Nynorsk Halfdan Kjerulf ; 1815 . szeptember 17. , Christiania - 1868 . augusztus 11. , Christiania ) norvég zeneszerző , zongoraművész , karmester és zenetanár .
Ügyvéd családjában született. Jogot tanult, de 1839-ben, oklevele megszerzése előtt súlyosan megbetegedett, és 1840 nyarán Párizsba távozott, hogy helyreállítsa egészségét . Itt ismerkedett meg és kezdett érdeklődni a klasszikus zene új, romantikus irányzatai iránt. H. Hjerulfot különösen Hector Berlioz művei nyűgözték le .
1840-1841 telén Halfdan apja, valamint nővére és bátyja meghalt. A család legidősebb tagjaként most anyagilag kellett gondoskodnia róla. Hjørulf a Den Constitutionel című norvég újság külföldi tudósítója lett . Ebben a nehéz időszakban, 1841 őszén írta első zeneműveit. 1845-ben befejezte tudósítói munkáját, és zenetanításba kezdett. Zeneelméletet tanult Karl Arnoldnál . Ösztöndíjat kapott, Koppenhágában tanult Niels Wilhelm Gade -nél , majd Lipcsében (1850-ig). 1851-ben visszatért Christianiába, és folytatta a zenetanítást. 1857-1859-ben. szimfonikus előfizetéses koncerteket rendezett Christianiában [1] . Élete utolsó éveiben sokat volt beteg.
Hjerulf számos művet írt pianoforte-ra, de jelenleg a legismertebbek az általa írt románcok és kórusénekek. Műveiben a norvég népzene és a német romantikusok (például Robert Schumann és Felix Mendelssohn-Bartholdy ) hatása egyaránt sejthető. Általánosságban elmondható, hogy Hjerulfot a nemzeti zenei stílus egyik megteremtőjének, az általa befolyásolt Edvard Grieg közvetlen elődjének tartják [1] . Hjerulf hagyatékában 45 zongoramű, 75 népi dallamfeldolgozás zongorára található L. Lindemann gyűjteményéből [1] .