Huth, Ottó

Huth Ottó
Huth Ottó
Születési dátum 1906( 1906 )
Születési hely Bonn , Német Birodalom
Halál dátuma 1998( 1998 )
A halál helye Tübingen , Németország
Ország Weimari Köztársaság Náci Németország Németország

Tudományos szféra néprajz , vallástudomány
alma Mater Bonni Egyetem

Otto Huth ( németül  Otto Huth , 1906-1998 ) - német néprajzkutató , vallástudós , folklórspecialista, az Ahnenerbe vezető munkatársa .

Életrajz

Egy neurológus fia . 1922-től különböző völkisch-szervezetek tagja. 1928-tól a Diákok Nemzetiszocialista Szövetségének és az SA tagja [1] .

1932-ben Bonnban védte meg Ph.D. disszertációját . Völkisch kiadványokban működött közre [2] .

Számos mitológiai és vallási témával foglalkozik. Az ősi germán kultúra és vallás létezése mellett szólalt fel, amelyet a kereszténység kiszorított. Az 1930-as évek elején megismerkedett Hermann Wirth -tel , és az asszisztense lett. 1935-től Ahnenerbe -ben dolgozott , ahol az indoeurópai vallástörténet oktatási és kutatási osztályát vezette.

1939-ben védte meg doktori disszertációját. 1942-től a vallástörténet rendkívüli professzora Strasbourgban [3] . 1939-ben az Ahnenerbe -expedíciót kellett volna vezetnie a Kanári-szigetekre , de azt törölték.

1940 márciusában behívták a Wehrmachtba, és katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították [4] .

1944-ben az előrenyomuló szövetséges erők elől Tübingenbe menekült, ahol a Folklór Intézetben dolgozott. 1945-ben megtiltották, hogy szakmájában dolgozzon. 1961-1971-ben. könyvtáros a Tübingeni Egyetemen [5] .

Huth nővére kollégája, Otto Rössler felesége volt .

Kompozíciók

Irodalom

Jegyzetek

  1. Mees B. A horogkereszt tudománya. New York, 2008. 197. o.
  2. Kater, Michael. Das "Ahnenerbe" der SS, 1935-1945: ein Beitrag zur Kulturpolitik des Dritten Reiches. München, 2006. S. 74.
  3. Ugyanott. S. 287.
  4. Ugyanott. S. 192.
  5. Mees B. rendelet. op. 261. o.