Lengyelország hercegeinek vagy uralkodóinak krónikája és tettei

Lengyelország hercegeinek vagy uralkodóinak krónikája és tettei ( lat.  Chronica et gesta ducum sive principum Polonorum ), más néven Gall Anonymus krónikája vagy lengyel krónika ( lengyel Kronika Polska vagy Kronika Anonima tak zwanego Galla , lat.  Chronica Polonorum vagy Gesta principum Polonorum ) - Középkori latin „tett” típusú krónika ( lat.  gesta ) [2] , ismeretlen szerző 1107-1113-ban [1] vagy 1112-1118-ban [3] írta.. Az első latin nyelvű krónika, amelyben Lengyelország történelmét következetesen és teljes mértékben mutatják be.

Leírás

A krónika három könyvre oszlik [2] . Az első könyv Lengyelország történelmét meséli el az ókortól 1086 -ig (III. Bolesław születéséig) [2] . A könyv egy levélből, egy költői epilógusból, egy előszóból és 31 fejezetből áll. A szerző egy levéllel kezdi az elbeszélést, amelyben kifejezi hűségét Márton gnieznói érsek , Simon ( plocki püspök , 1102-1129), Pál ( poznańi püspök ), Maurus ( krakkói püspök ) és Zhiroslav (Gniezno püspöke) iránt. Wrocław ), majd egy verses epilógus és Lengyelország földrajzának leírása következik. Ezt követően a szerző ismerteti a Piast-dinasztia előtörténetét [4] . Gallus Anonymous, amely Lengyelország történetéről I. Mieszko uralkodásáig mesél, a szóbeli szláv hagyományokra támaszkodik [5] [6] . I. Mieszko uralkodásától kezdve Gallus Anonymous már lengyel "rochnikokra" támaszkodik - évkönyvekre, például lengyel évkönyvekre a 11. századról [1] , amelyek valószínűleg a 10. század második felének feljegyzéseiből származnak [7]. . Azt is feltételezik, hogy Gallus Anonymus St. Wojciech életét használta forrásként , amelyet valószínűleg a hercegi irodában őriztek. Ennek az emlékműnek a létezése azonban megkérdőjeleződik [1] .

A második könyv Boleslav életét meséli el 1086-tól 1109 -ig  - korai éveiről és uralkodásának kezdetéről. Ez a könyv 50 fejezetet tartalmaz. A harmadik, 26 fejezetből álló könyv az uralkodás történetét mutatja be 1109-től, és 1113-ban ér véget. A krónikában leírt utolsó esemény Boleslav Wrymouth Székesfehérvárra (Magyar Királyság) zarándoklata, amely 1112/1113-ban történt [8] . Feltételezik, hogy Gallus Anonymous tanúja volt az általa az események harmadik könyvében leírt eseményeknek [1] . Nyilvánvalóan később beszúrtak néhány töredéket a szövegbe, például a második könyv 29. fejezetében [8] Szvjatobor pomerániai herceg leszármazottaira való hivatkozást : „... Szvjatobor, akinek leszármazottai soha nem maradtak hűek a lengyel uralkodókhoz. ." .

A Krónika keletkezésének pontos ideje nem ismert. Feltételezik, hogy a krónika vagy 1107-1113-ban [1] vagy 1112/13-1117/18-ban [8] [3] [9] íródott . Úgy tűnik, a krónika munkálatai még Skarbimir (1117-1118) felkelése előtt befejeződtek [8] .

Kéziratok

Az eredeti a mai napig nem maradt fenn. Mindössze három, a XIV-XV. századhoz kapcsolódó lista maradt fenn máig [10] .

• A Zamoyski-kézirat ( lengyelül: Rękopis Zamoyskich ; latinul:  Codex Zamoyscianus ) a legkorábbi és látszólag a legteljesebb lista [11] , amely eljutott hozzánk. Ez a lista a XIV. század végén készült, valószínűleg 1380 és 1392 között Krakkóban [12] . A 15. század végéig a jegyzéket a Laski család könyvtára őrizte [11] . Ezt követően a tulajdonosa Sedziwa volt, a gnieznói Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele-székesegyház kanonokja és Jan Długosz történész barátja , aki ezt a kéziratot használta a Lengyelország történelmének megalkotásakor [11] . Később a lista a Zamoyski család könyvtárába került [11] . A listát jelenleg a varsói Nemzeti Könyvtár őrzi [11] [10] [13] .
• A Sendzivoj-kézirat ( lengyelül: Rękopis Sędziwoja ; latinul:  Codex Czartoryscianus ) a második lista, amely 1434 és 1439 között, egy másik változat szerint a 15. század második felében készült [11] . A lista Zamoyski listája [13] alapján készült . A kézirat valószínűleg Sendzivoya kanonok számára készült [13] . Ezt a kéziratot Jan Długosz is felhasználta Lengyelország története című művében [11] . Jelenleg ezt a listát a krakkói Czartoryski Könyvtár tárolja [13] [10] .
• A Heilsberg-kézirat ( lengyelül: Rękopis Heilsberski ) a harmadik és egyben legújabb lista, amely 1469 és 1471 között készült [13] . Ez a lista egy korábbi, 1330 körül Krakkóban készített listán alapult. Ezt követően a leknói kolostorba került, ahonnan a trzemesznói kolostorba került, ahol egészen a 16. század közepéig tartózkodott, amikor Martin Kromer kezébe került [14] .
  A Heilsberg-kéziratot a 16. század közepétől a 18. századig terjedő időszakban a poroszországi Heilsberg városában (a mai Lidzbark Warminski ) őrizték. A Zamoyski-kézirattól és a Sendziwoj-kézirattól eltérően a Heilsberg-kéziratból hiányzik néhány töredék. Hiányzik például az első könyv [15] 27. és 28. fejezete , amelyet Stanislav püspöknek szenteltek; helyükön Szent Stanislaus élete . A harmadik könyvben 26 fejezet helyett csak 15 [11] . Jelenleg a kéziratot a varsói Nemzeti Könyvtárban tárolják [13] .

Kiadások

• 1749 – Kronika polska  – Gottfried Lengnich kiadásában
• 1864 - krónikaszöveg a Monumenta Poloniae Historicában , A. Belovsky, Lvov .
• 1923 – Anonim, tzw. Gall, Kronika Polska, ford . Roman Grodetsky, Nemzeti Könyvtár, Krakkó.
• 1953 - újranyomva latinul - Karol Malechinsky, Krakkó.
• 1965 – Gall Anonim, Kronika polska ford . Roman Grodetsky, Országos Levéltár. Ossoliński, Nemzeti Könyvtár, Wrocław .

• Gallus Anonymous Lengyelország hercegeinek vagy uralkodóinak krónikája és tettei. - M .: AN SSSR , 1961.
• Gallus Anonymous Lengyelország hercegeinek vagy uralkodóinak krónikája és tettei // Prágai Kozma, Gall Anonymous. cseh krónika. Lengyelország fejedelmeinek vagy uralkodóinak krónikája és tettei. - Ryazan: Alexandria, 2009. - S. 9-248 . - ISBN 978-5-94460-082-0 .

A Krónika jelentősége

A kézirat megjelent Bolesław Wrymouth udvarában . Gallus bencés szerzetes írta . A tanulmányok szerint valószínűleg velencei volt. A krónika leírja a Piast-dinasztia tetteit . Három részből áll: az első rész a lengyel állam legendás alapítóitól Bolesław Wrymouth születéséig terjedő időszakot öleli fel, a második rész Bolesław ifjúkorát írja le 1108 -ig, a harmadik (befejezetlen) pedig Bolesław Wrymouth uralkodását írja le. 1114 . Ez az utolsó év, amelyet Gallus ír le a Krónikájában . Olyan eseményekről is tartalmaz információkat, amelyeknek maga Gallus volt tanúja.

A Lengyel Krónikát a lengyel irodalom egyik legrégebbi műemlékeként tartják számon. Latinul írva, gyakran rímelve, néha fiktív cselekményeket tartalmaz, például leveleket, közvetlen beszédet vagy dalokat. Moralista jellege van. A krónikában közölt információk hihetőségét általában nem vitatják, bár egyes tényeket Gallus részletesen leír, másokról azonban hallgat. Egy tipikus kifejezés - " ez egy hosszú történet " - sok vitát vált ki. Valószínűleg bizonyos események részletes leírása nem lehetett előnyös a mai gallus uralkodó számára, vagy ő maga nem hitt azok hihetőségében, vagy pedig túl kevés információ volt, mert nem szívesen beszéltek az eseményről. Valószínűleg a szerző a krónikát pénzkeresetből írta, vagy hálából azért, hogy elfogadta a görbe szájú udvart és a gyámságot.

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 6 Shchaveleva, 1990 , p. 35.
2. ↑ 1 2 3 Shchaveleva, 1990 , p. 34.
3. ↑ 12. Tymowski , 1996 , p. 243.
4. ↑ Gall Anonymous. Lengyelország hercegeinek vagy uralkodóinak krónikája és tettei. I. könyv . Keleti irodalom . (határozatlan)
5. ↑ Shchavelev, 2016 , p. 567-568.
6. ↑ Tymowski, 1996 , p. 251-252.
7. ↑ Shchavelev, 2016 , p. 580.
8. ↑ 1 2 3 4 Knoll & Schaer, 2003 , p. 31.
9. ↑ Shchavelev, 2016 , p. 566.
10. ↑ 1 2 3 Shchaveleva, 1990 , p. 38.
11. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Popova, 1961 , p. 19.
12. ↑ Knoll & Schaer, 2003 , p. 19.
13. ↑ 1 2 3 4 5 6 Knoll & Schaer, 2003 , p. húsz.
14. ↑ Knoll & Schaer, 2003 , p. 20-21.
15. ↑ Knoll & Schaer, 2003 , p. 21.

Irodalom

• Michal Tymowski. Szájhagyomány, dinasztikus legenda és a hercegi hatalom legitimációja a lengyel állam kialakulásának folyamatában // Ideológia és a korai államok kialakulása : könyv / (szerk.) Henri JM Claessen; Jarich G. Oosten. - Leiden: EJ Brill, 1996. - S. 243-255 . — ISBN 90-04-10470-4 . — ISSN 0920-6221 .
• Paul W. Knoll, Frank Schaer. Gesta Principum Polonorum / A lengyelek fejedelmeinek tettei. - Budapest/New York: Central European University Press, 2003. - (Central European Medieval Texts, General Editors János M. Bak, Urszula Borkowska, Giles Constable & Gábor Klaniczay, Volume 3). — ISBN 963-9241-40-7 .
• Przemysław Wiszewski. Második rész. A nagy elbeszélés ideje // Domus Bolezlai: Értékek és társadalmi identitás a középkori Lengyelország dinasztikus hagyományaiban (kb. 966-1138) . - Brill, 2010. - S.  121 -358. - ISBN 978-90-04-18142-7 .

• Popova L.M. Előszó  // Gall Anonymous. "Lengyelország hercegeinek vagy uralkodóinak krónikája és tettei" / Szerk. V. D. Korolyuk . - M .: AN SSSR , 1961. - S. 5-20 .
• Shchaveleva N.I. Gallus Anonymus krónikája  // Shchaveleva N.I. Lengyel középkori források latinul. Szövegek, fordítás, kommentár. - M . : Shchaveleva, Natalya Ivanovna, 1990.
• Shchavelev A.S. Még egyszer a középkori történetírás morfoepikus szóbeli forrásairól: történetek Gall Anonymus és Snorri Sturluson dinasztiák alapítóiról // Kelet-Európa ókori államai. - M . : Dmitrij Pozharszkij Egyetem, 2016. - S. 565-592 .
• Az ókori Rusz külföldi források tükrében: Olvasó / Szerk. T. N. Jackson, I. G. Konovalova és A. V. Podosinova IV. kötet: Nyugat-európai források. Össz., ford. és megjegyzést. A. V. Nazarenko . - M .: Orosz Oktatásfejlesztési Alapítvány. és Nauka, 2010. - 512 p. ISBN 978-5-91244-013-7

Linkek

• Gall Anonymous. Lengyelország hercegeinek vagy uralkodóinak krónikája és tettei . Keleti irodalom . Letöltve: 2011. február 28. (határozatlan)