A holokauszt a Novogrudok kerületben – a zsidók szisztematikus üldöztetése és megsemmisítése Grodno régió Novogrudok kerületében a náci Németország megszálló hatóságai és kollaboránsai által 1941-1944-ben a második világháború alatt , a „ Végső megoldás ” keretein belül. A zsidókérdés politika – a holokauszt fehéroroszországi és a holokauszt európai zsidóságának szerves része .
Novogrudok körzetét 1941 júliusában a német csapatok teljesen elfoglalták , és a megszállás több mint három évig tartott - 1944 júliusáig [3] . A nácik a Novogrudok körzetet adminisztratívan a fehérorosz általános körzet "Ostland" birodalmi komisszárságához rendelt területhez sorolták [4] .
A területen minden hatalom a Sonderführeré , a terület német főnökéé volt, aki a kerület vezetőjének, a Gebietskommissarnak volt alárendelve . A régió minden nagy falujában belarusz és lengyel kollaboránsokból járási (voloszti) tanácsokat és rendőrőrsöket hoztak létre [4] .
A népirtás politikájának végrehajtására és a büntető hadműveletek végrehajtására közvetlenül azután, hogy a csapatok, az SS csapatok büntető egységei , az Einsatzgruppen , a Sonderkommandos , a titkos tereprendőrség (SFP), a biztonsági rendőrség és az SD , a csendőrség és a Gestapo megérkeztek. a terület [5] .
A megszállással egy időben a nácik és csatlósaik elkezdték azonosítani és megölni a zsidókat [6] . Az „akciók” (a nácik ilyen eufemizmussal nevezték az általuk szervezett mészárlásokat) sok helyen ismétlődnek. Azokon a településeken, ahol a zsidókat nem ölték meg azonnal, gettókörülmények között tartották őket a teljes pusztulásig, kemény és piszkos kényszermunkára használva őket, amelyből sok fogoly halt meg elviselhetetlen terheléstől állandó éhség és orvosi ellátás hiányában.
A megszállás alatt a Novogrudok-vidék szinte valamennyi zsidóját megölték [7] , és azok a kevesek, akik többségükben túlélték, később partizánosztagokban harcoltak .
A megszálló hatóságok halálfájdalommal megtiltották a zsidóknak, hogy levegyenek sárga páncélt vagy hatágú csillagot (azonosító jelek a felsőruházaton), külön engedély nélkül hagyják el a gettót, változtassák meg a gettón belüli lakóhelyüket és lakásukat, járdán sétáljanak, használjon tömegközlekedést, tartózkodjon parkokban és nyilvános helyeken, járjon iskolába [8] .
A németek a náci zsidók kiirtására irányuló programot végrehajtva 5 gettót hoztak létre a régióban.
Körülbelül 100 zsidó volt megszállás alatt Delyatichi faluban. A helyi lakosság egy része már a németek érkezése előtt kirabolta a zsidókat. E támadások során Benis List megölték, Izrael Szlonimszkij atyát fejszével hátul megsebesítették, a zsinagógát meggyalázták, a benne lévő Tóratekercset pedig eltépték [9] .
A delyatichi gettót közvetlenül a megszállás után szervezték meg. A németek arra kötelezték a zsidókat, hogy sárga hatágú csillagot varrjanak a ruhájukra , a foglyokat pedig kényszermunkára használták [9] .
1941 késő őszén a Delyatichi gettóból minden zsidót a Lyubcha gettóba szállítottak, ahol később majdnem mindegyiküket meggyilkolták [9] .
Malyje Vorobjevicsi falut (a Baranovicsi régió Lubcsanszkij járása, jelenleg a Grodnói régió Novogrudoki kerületének Osztasinszkij községi tanácsa ) 1941. július 4-én német csapatok foglalták el , és a megszállás 1944. július 8-ig tartott [10]. .
Malyye Vorobyevichi falu megszállása után a nácik 1941 augusztusában gettót hoztak létre a zsidók kiirtására irányuló program részeként [11] [12] .
1942 áprilisában a Ljubcsa gettóból több mint 600 zsidót is áthelyeztek Malyje Vorobjevicsibe, hogy a Lyubcha-Novogrudok autópálya építésére használják fel [10] .
A zsidókat a Shcherba birtok istállójában tartották. A gettót éjjel-nappal rendőrök őrizték, a foglyokat pedig kíséret mellett vitték kényszermunkára [10] .
1942 nyarán (1943. július 3-ig, mire az autópálya építése [10] befejeződött ) a falu közelében a németek parancsára egy nagy árkot ástak. 1942. augusztus 8-án (1943. július 3-án [10] ) a németek és a rendőrök "akciót" hajtottak végre (a nácik ilyen eufemizmussal nevezték az általuk szervezett mészárlásokat) [11] . Megparancsolták az embereknek, hogy teljesen vetkőzzenek le, majd tíz embert a várárokhoz tereltek, arccal a fenékre fektették és felülről lelőtték. A következő 10 embert kénytelenek lefeküdni a halottakra. A zsidók egy csoportját bezárták egy fészerbe, leöntötték petróleummal és elevenen elégették. Ezen a napon 11:00 és 14:00 között 635 zsidót [11] [13] [14] [15] [12] [10] öltek meg .
Azokat, akik a kivégzés közben megpróbáltak szökni, azonnal megölték. Három nőt, akiknek sikerült megszökniük és elrejtőzni egy híd alatt Basino falu közelében , a helyi lakosok feladták őket, és lelőtték őket egy kavicsbányában az Iljukova Gorán. Levin kereskedő fiának is sikerült megszöknie, de őt is elkapták és a Bardyach birtok közelében megölték [10] .
A gyilkosság néhány szervezőjének és elkövetőjének neve ismert: a kivégzés vezetője, a csendőrség parancsnoka, Franz, a ljubcsai rendőrség parancsnoka, Vikentij Komar, Shotsky, Policseiko, Lukasevics rendőrtisztek, valamint a parancsnok és a jelzett rendőrök személyesen végeztek a sebesültekkel [13] .
1963-ban kerítést készítettek a zsidó népirtás áldozatainak tömegsírja köré, és emlékművet állítottak, amelyen a zsidókról szó sincs. 2005-ben az emlékművet újra cserélték, megőrizték a régi szöveget és a meggyilkoltak hibás számát (935 civil) [13] [16] .
A Novogrudok régióban 23 embernek adományozta az izraeli Jad Vasem Emlékintézet a „ Nemzetek Igaza ” kitüntető címet , a legmélyebb hála jeléül a zsidó népnek a második világháború alatt nyújtott segítségéért .
Novogrudokban 3 emlékművet állítottak fel a nácik által meggyilkolt zsidóknak, Lyubchában - 2 emlékművet, Malyye Vorobyevicsiben - egyet.
A régióban meggyilkolt zsidókról hiányos listákat tettek közzé [26] .