Theodor de Fudra | |
---|---|
Születési dátum | 1800. október 29. [1] [2] |
Születési hely | |
Halál dátuma | 1872. július 9. [3] (71 évesen) |
A halál helye | |
Ország | |
Foglalkozása | regényíró |
Theodore de Foudra (fr. Théodore de Foudras; Falkenberg, 1800. október 29. – Chalon-sur-Saone , 1872. július 9. ) - francia író , a francia irodalomban egy új alműfaj – egy vadászregény – alkotójának tartják .
Theodore de Fudra nemesi családban született és márki címet viselt . Irodalmi pályafutását költőként kezdte , számos verseskötetet publikált: "Fables et apologues" (1839); "Echos de l'âme" (1841); Chants pour tous (1842), majd áttért a regényíráshoz legitimista magazinok számára, amelyek cselekményeit többnyire a "régi szép idők" évkönyveiből vagy a felsőbbségi életből kölcsönözték. Termékeny íróként vált híressé – 1852-ben például mintegy 30 kötete jelent meg. Az arisztokrácia életéből származó műveit a 19. századi francia kritikusok igen sikeresnek, verseit pedig kétes értékű alkotásoknak értékelték.
A Demigny-i családi kastély eladása után Párizsban és Mouline -ban élt, és ezzel egyidőben kezdett el vadászni regényeket, illetve a témával foglalkozó folyóiratokban a vadászatról és a vadászkutyákról szóló cikkeket írni. Élete utolsó éveit Chalonsban töltötte , néhány évvel halála előtt megvakult .
A leghíresebb regények a Le décameron des bonnes gens (1843); "Les Gentilshommes d'autrefois" (1844); "Suzanne d'Estonville" (1845); "Madame de Miremont"; "Les chevaliers du lansquenet" (1847); "Les viveurs d'autrefois" (1848); "Le capitiane de Beauvoisis" (1849); "Un caprice de grande dame" (1850); "Louis de Gourdon" (1850); Diane et Venus (1852); "Un grand comedien" (1853); "Un drame de famille" (1854); "Les Vautours de Paris" (1855); "Les veillées de Saint Hubert" (1856); "La comtesse Alvinzi" (1857); "Deux filles à marier" (1858); "Les deux couronnes" (1859); "La venerie contemporaine" (1861-64); "Misères dorées" (1861-64); "Leutenant Trompe la Mort" (1871).
Tematikus oldalak | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
|