Az utasok tragédiája "Corosco"

A  Korosko tragédiája Arthur Conan Doyle brit író kalandregénye , amely először részletekben 1897 májusában-decemberében jelent meg a The Strand Magazine című havi illusztrált szépirodalmi magazinban .

Telek

Egy harminc lelkes európai és amerikai turistacsoport 1895-ben Egyiptomba utazik . Felhajóznak a széles Níluson a Korosko kis csavaros gőzhajóval, és a dél-egyiptomi határon lévő Abosirt akarják elérni. A turisták arról álmodoznak, hogy megérinthetik az ókori Egyiptom nagy műemlékeit . Néhány nap az úton, és az emberek Foggy Albionból a szfinxek és piramisok országában találják magukat . Ha tudnák az előttük álló veszélyeket... Túlélik a dervis lázadók martalócainak támadását és elrablását.

Ez a könyv nemcsak kalandjaikról szól, hanem pszichológiai drámáról is a választásról, az árulásról, a szerelemről és a becsületről.

Utasok

• Cochran-Cochran londoni ezredes – angol tiszt, a szolgálati korhatár elérése miatt nyugdíjba vonult.
• Mr. Cecil Brown Londonból fiatal diplomata, az Oxfordi Egyetemen végzett.
• John Harry Hidinglay a bostoni (Egyesült Államok) Harvardon végzett, világkörüli turnéra indult.
• Miss Adams Bostonból (USA) - könyörületes vénlány, Sadie Adams néni.
• Miss Sadie Adams Worcesterből (Massachusetts, USA) egy fiatal lány, aki most fejezte be a középiskolát.
• Monsieur Fardey Párizsból francia, a brit imperializmus ellenfele.
• Belmont úr és asszony Dublinból házaspár. Belmont úr a lövészversenyek érmese.
• A manchesteri James Stephens fiatalabb partner egy ügyvédi irodában.
• John Stewart birminghami presbiteriánus lelkész.
• Schlesingerné egy ápolónővel és egy firenzei gyerekkel.

A regény a brit imperializmus és különösen Észak-Afrika védelmében szólal meg . Ez azt is mutatja , hogy sok akkori európai bizalmatlansága és félelme volt az iszlámmal szemben .

Az előszóban a szerző ezt írja:

„Ez a történet Cochrane ezredes esküdt vallomásain és a massachusettsi bostoni születésű Miss Adams kézzel írt levelein alapul, kiegészítve egy szemtanú beszámolójával, Archer kapitány, aki az egyiptomi lovashadtest tagja, valamint az elhangzott tanúvallomásokon. általa egy kormánymegbízott titkos kihallgatása során. Mr. James Stephens nem volt hajlandó semmit hozzátenni magától, de mivel nem találta szükségesnek változtatást a neki bemutatott tanúvallomásokon, feltételezni kell, hogy nem látott az igazságtól való eltérést bennük..."

Később a regényt a szerző adaptálta a Sors tüzei című színművé. A darabot viszont forgatták, 1923-ban némafilmet, 1932-ben pedig rádióműsort adtak ki.

Linkek

• Sivatagi dráma: A "Korosko" tragédiája, Arthur Conan Doyle a  Gutenberg Projektben
• Conan Doyle Arthur - A koroskói utasok tragédiája (audio)

Művek szövegei	Gutenberg projekt