Sóvárgás | |
---|---|
| |
Műfaj | sztori |
Szerző | Anton Pavlovics Csehov |
Eredeti nyelv | orosz |
írás dátuma | 1886 |
Az első megjelenés dátuma | 1886. január 16 |
A mű szövege a Wikiforrásban |
A Tosca A. P. Csehov története . 1886-ban íródott, először 1886. január 16-án jelent meg a pétervári újságban.
A történetet először a Petersburgskaya Gazeta 26. számában tették közzé 1886. január 16-án, A. Chekhonte által aláírt "Flying Notes" rovatban. A történet kisebb változtatásokkal a Motley Stories gyűjteményben jelent meg . 1895-ben bekerült a Glimpses antológiába. Kissé átdolgozott változatban Csehov a történetet beépítette írásainak harmadik kötetébe, amelyet Adolf Marx adott ki 1899-1901-ben.
Csehov életében a történetet lefordították bolgárra, magyarra, németre, szerbhorvátra, szlovákra, finnre, franciára és csehre.
Az öreg taxis, Jonah fia meghalt. Az apa kétségbeesetten és sikertelenül próbál beszélni azokkal az emberekkel, akiket hordoz, és arról beszél, hogy mennyire szomorú a fia nélkül. De senki sem fog hallgatni a sofőrre. Mindenki vagy szidja, hogy nem tud vezetni, vagy sürgeti. Ennek eredményeként Jónás kiönti lova lelkét.
A sztorit a pétervári Vedomosztyiban (1886. 167. sz. ) pozitívan értékelte a kritikus, I. N. Ladozsszkij [1] Leonyid Obolenszkij az Orosz gazdagságban dicsérte Csehovot azért, mert rendkívüli képességgel látta meg a megtévesztően egyszerű dolgok mögötti rejtett drámát. Tosca története tökéletes példa erre. [2] Konsztantyin Arszejev "Korunk írói" című esszéjében ( " Vestnik Evropy " , 1887. 12. szám) felvette a Tosca-történetet a legjobb kortárs történetek listájára. [3] Lev Tolsztoj felvette a történetet a legjobb Csehov-történetek személyes listájára.
Anton Csehov művei | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Játszik | |||||||
Mese | |||||||
úti jegyzetek |
| ||||||
Álnéven „A. Chekhonte" |
| ||||||
A szerző gyűjteményei |
| ||||||
Kategória |