Alaszka helyneve

Alaszka helyneve  földrajzi nevek halmaza, beleértve az Egyesült Államok Alaszka államának területén található természeti és kulturális objektumok nevét . Az állam helynevének szerkezete és összetétele földrajzi elhelyezkedésének és gazdag történelmének köszönhető .

Alaszka neve

Az egykori orosz Amerika területének 1867- es megszerzése után az Egyesült Államok szenátusa javaslatokat fontolgat a nevére. Az Aleutia, az Amerikai Szibéria, a Polária és mások neveket javasolták, de jóváhagyták az "Alaska" ( eng. Alaska ) nevet a terület délnyugati részén található Alaszka-félsziget elnevezése után [1] . A félsziget nevének etimológiáját illetően viszont eltérő álláspontok vannak. Egyikük szerint a név az aleut alah'sah' vagy ala'sh'a  - "bálnahely, bálnabőség" -ből származik. Az aleut a'la'as'ka  - "nagy föld" - korábban elterjedt magyarázata téves. Oroszországban a XVIII-XIX. a félszigetet gyakran Alyaksának nevezték [1] . Egy másik nézőpont az, hogy a név az aleut idiómából származik , szó szerint jelentése "olyan tárgy, amelyre a tenger hatása irányul" [2] [3] [4] . Az angol irodalomban az Aleut-félsziget [5]  - "Aleut-félsziget" vagy " Aleut -félsziget ", valamint az Aleut-félsziget [6]  - "Aleut-félsziget" elnevezések is megtalálhatók.  

Becenevek Alaszkában

Alaszkának, mint minden amerikai államnak, számos beceneve van. Ezek a következők: „Great Land” ( Eng.  Great Land ), „Last Frontier” ( Eng.  Last Frontier ) – a hivatalos becenév, „Land of the Midnight Sun” ( Eng.  Land of the Midnight Sun ), „Seward's Stupidity” ( Seward's Folly ), "Uncle Sam's Attic" ( Eng  . Uncle Sam's Attic ), "Continental State" ( Eng. Mainland State ) [7] .   

Mindegyikük megjelenése bizonyos történelmi, földrajzi vagy kulturális sajátosságoknak köszönhető. Tehát a "Great Land" vagy a "Great Land" név Alaszka méretéből származik, területét tekintve ez az Egyesült Államok legnagyobb állama (1,7 millió négyzetkilométer), az "Uncle Sam's Attic" pedig lekicsinylő név, amely az államot pozicionálja. mint az Egyesült Államok hátsó udvara [8] , "Last Frontier", vagy "Last Frontier" - hangsúlyozza a lakatlan kiterjedések [9] jelenlétét , az állam mottója - "North to the Future" (North to the Future) is ehhez kapcsolódik. "Seward's Stupidity" vagy "Seward's Icebox" ( eng.  Seward's Icebox ) - hangsúlyozza az Alaszka megvásárlásával kapcsolatos elutasító hozzáállást W. Seward külügyminiszter kezdeményezésére [10] .

A helynévadás kialakulása és összetétele

V. A. Zhuchkevich szerint Alaszka helynevében 5 fő csoportot különböztetnek meg származásuk szerint:

Az aleut-eszkimó helyneveket főleg a tengerparti területeken, Alaszka őslakosainak élőhelyein terjesztik. Ide tartoznak elsősorban az insulonimák  - az állam területéhez tartozó szigetek nevei: Attu , Agattu , Unimak , Avanak , Nunavak , Afognak , Koktoavak , valamint az öblök és szorosok nevei - Igiak , Togiak , Numagak , Kachemak , Kvichak és más víznevek  - Cuscoquim , Porcupine , Innoko , Noatak . Ami az oikonimákat illeti , az aleut-eszkimó eredetű települések főként a közeli folyókról, öblökről, hegyekről stb. kaptak neveket, mint például Togivak , Quinhagak , Kippuk , Angok , Unalakleet , Alakaput , Kwagamiut , Shaktolik . Az aleut-eszkimó eredetű helynevek általában olyan formánsokat tartalmaznak, mint -naypak (hegy), -umanak, -unimak, -enivak (sziget, szárazföld), -nunivak (tundra), -vik, -ivik (öböl, öböl ) ), -atnyk (fok), -alik, -ilik (folyó, patak) stb. [11] . V. D. Belenkaya szerint egyes eszkimó szavakat nemcsak Alaszka helyneveinek részeként használnak, hanem az amerikai angolban is használják tudományos földrajzi kifejezésekként, például:

Az indiai-athabaszkai helynevek köre az állam déli és keleti részén található, és az adott etnikai csoportok élőhelyéhez kötődik. E helynevek rétege kicsi, olyan neveket tartalmaz, mint a Chichmit , Nutsitin , Yukon , Tanana , Sutitna , Chistochina , Titna , Sulukna , Alatna víznevek [11] .

Külön érdekesség az orosz nyelvű helynévréteg. hiszen Alaszka területén egyedülálló, sehol máshol nem fordul elő kölcsönhatás az orosz és az angol nyelv helynevének. Ez a réteg Alaszka oroszok általi fejlődése során kezdett kialakulni, a 18. század közepétől. Annak ellenére, hogy Alaszkában és a vele szomszédos szigeteken az Oroszországhoz való tartozás időszakában csekély számú orosz (mintegy ezer fő) élt, meglehetősen jelentős orosz nyelvű helynévi réteg alakult ki (egyes becslések szerint több mint ezer név) [13] . Alaszka 1867-es eladása után az orosz helyneveket angolra kezdték felváltani, és Zsucsevics szerint az 1960-as évekre már csak 224 orosz eredetű helynév maradt Alaszkában és az Aleut-szigeteken , ezek egy része ráadásul gyakorlatilag elveszett. eredeti formájuk [14] . Ugyanakkor Alaszka Egyesült Államoknak történő eladása után az orosz helynevek kialakulásának folyamata nem állt meg, mivel a neveket maga az Egyesült Államok tudósai és utazói, szolgálatai és osztályai, valamint az oroszok adták. , kreol és eloroszosodott lakosság (aleutokból, eszkimókból és indiánokból) [13] . A leghíresebb orosz nyelvű helynevek közé tartoznak az insulonimák: Goly , Dolgiy , Chernobury , Pribylova , Morzhovy , Semisopochny szigetek ; víznevek - Andreevskaya , Korotayka , Beluga , oronimák - Szent Illés hegy , Wrangel vulkán , oikonimák Alexandrovo , Beluga , Nikishka , Baranovo , Novo-Arhangelsk ( Sitka ) stb. A Chichagov , Baranov szigeteket oroszul Khudynak nevezték hajósok , Wrangel faluja és hegyei , a Selekhov-szoros , a Kutuzov- , Szenjavin- , Leszkov -fok és mások [14] .

Az állami helynévadás legkiterjedtebb rétege az angol nyelvű helynév. Az angol nyelvű neveket viszonylag könnyű felfedni, ha nincs nem angol kifejezés az alapjuk. Az angol helynevek közé tartozik például: Cross Canal , Controller , Norton , Little Delta , Dry Creek , Birch Creek , Diamond , Brown , Bonnyfield , Old Village , Seward , Gerwood , Montana , College , Central House oronimák , Gerdin , Redout , White Mountains , Fisher House , Double Peak , Thompson stb. Zhuchkevich szerint az angol víznevek aránya körülbelül 5-8%, az oronimák - 20-25%, az oikonimák - 60-70% [14] .

Ami az emlékhelynévsort illeti, ennek a rétegnek a jelenléte minden magas szélességi körben elhelyezkedő területre jellemző. Alaszkában az emlékező helynevek közé tartoznak az oroszok mellett az angol és francia tengerészek tiszteletére szolgáló nevek - Cook Inlet , Beaufort Sea , Cape and Barrow Settlement , Montague Island , Mount McKinley , Endicott River és mások [14] . Juneau állam fővárosa J. Juneau kanadai utazó és aranyásó nevéhez fűződik .

Alaszka földrajzi elhelyezkedésének sajátosságai nyomot hagynak helynevében. V. D. Belenkaya szerint Alaszka helyneveiben számos olyan földrajzi kifejezés található, amelyek hiányoznak az Egyesült Államok más régióinak helyneveiben, ideértve a következőket:

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Pospelov, 2002 , p. 32.
  2. ↑ Aleut szótár: Unangam Tunudgusii  (meghatározatlan) / Bergsland, Knut. - Alaszkai Anyanyelvi Központ, 1994. - ISBN 978-1-55500-047-9 . , pp. 49 (Alaxsxi-x = szárazföldi Alaszka), 50 ( alagu-x = tenger ), 508 ( -gi = utótag, cselekvésének tárgya ).
  3. ↑ Fényes, William. Indián helynevek az Egyesült  Államokban . – University of Oklahoma Press, 2007. - ISBN 978-0-8061-3598-4 .
  4. ↑ Ransom, J. Ellis. 1940. "A szó származéka: Alaszka", American Anthropologist ns, 42: pp. 550-551
  5. ↑ Sándor M Ervin. Kulturális átalakulások és globalizáció: elmélet, fejlődés és társadalmi  változás . - Routledge , 2016. - ISBN 978-1-317-26177-3 .
  6. ↑ Andrew Topf. Sztárok igazodnak a Redstar Gold Alaska zászlóshajójához  (ismeretlen)  // Mining.com. - InfoMine, 2016. - november 13. Archiválva : 2020. november 25.
  7. ↑ Alaszka állam – Bevezetés az utolsó határba a NETSTATE.COM webhelyről . Letöltve: 2016. február 11. Az eredetiből archiválva : 2016. február 8..
  8. ↑ Tomakhin, 1982 , p. 60.
  9. ↑ Tomakhin, 1982 , p. 85.
  10. ↑ Tomakhin, 1982 , p. 87.
  11. ↑ 1 2 3 Zhuchkevich, 1968 , p. 354.
  12. ↑ Belenkaya, 1977 , p. 154.
  13. ↑ 1 2 orosz szó Alaszka térképén . Letöltve: 2020. augusztus 14. Az eredetiből archiválva : 2021. január 16.
  14. ↑ 1 2 3 4 Zhuchkevich, 1968 , p. 355.
  15. ↑ Belenkaya, 1977 , p. 153.

Irodalom

Linkek