A legtöbb gépalkatrész kopás , kavitáció , ciklikus terhelés, kriogén vagy magas hőmérsékleten bekövetkező korrózió körülményei között működik , ahol a legnagyobb feszültségek a fém felületi rétegeiben lépnek fel, ahol a fő feszültségkoncentrátorok koncentrálódnak. A hőpermetezés , felületkezelés , kémiai-termikus kezelés növeli a keménységet, a kavitációval és a korrózióval szembeni ellenállást, és a felületen kedvező maradó nyomófeszültségek létrehozásával növeli a gépalkatrészek megbízhatóságát és tartósságát. Ezenkívül a szilárdság és a fáradtságállóság növelhető megfelelő ötvözet-összetételek és feldolgozási technológiák létrehozásával. A kellően magas plaszticitás , szívósság és repedésállóság fenntartása mellett ezek a módszerek növelik a gépek megbízhatóságát és tartósságát, és csökkentik a gyártásukhoz szükséges fémfelhasználást az alkatrészek metszetének csökkenése miatt.
A teljes acéltermelés 8-10%-a hőkezeléssel keményedik. A gépiparban a hőfeldolgozás mennyisége az acél legfeljebb 40%-a.
Az alkatrészek mechanikai tulajdonságait plasztikus deformáció vagy felületi keményedés javítja . Ezeket a módszereket széles körben alkalmazzák az iparban a gépalkatrészek alacsony ciklusú és nagy ciklusú kifáradásával szembeni ellenállásának javítására.
Az alkatrész a fémbe diffundáló elemben gazdag környezetbe kerül.
Az alapanyag hevítésével, diszpergálásával és gázsugárral történő átvitelével a termék felületére a szükséges tulajdonságokkal rendelkező fém vagy ötvözet, cermet , kerámia réteget visznek fel. Ebben az esetben a termék nem melegszik fel 100 Celsius-foknál tovább.
A felületkezelés egy fémréteg felvitele a termék felületére ömlesztett hegesztéssel. Vannak módszerek:
Bevonatok vákuum leválasztása (vékony filmek)
A kombinált edzési eljárások közé tartozik a termomechanikai feldolgozás , a termokémiai-mechanikai feldolgozás, az elektroeróziós megmunkálás , a lézeres edzés + simítás + hengerlés stb. A térfogati és felületi feldolgozás egymás után több módszerrel is elvégezhető.