Tenge Holeven

Tenge Holeven
Perzsa.  گهر رود
Jellegzetes
Hossz 40 km
vízfolyás
Forrás  
 •  Koordináták 33°16′49″ é SH. 49°22′24″ K e.
száj Dez
 •  Koordináták 33°22′41″ s. SH. 48°57′58″ K e.
Elhelyezkedés
víz rendszer Dez  → Karun  → Shatt al-Arab  → Perzsa-öböl
Ország
Vidék Lorestan
kék pontforrás, kék pontszáj
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Tenge Holeven [1] vagy Gokhar Rud ( pers.  گهر رود ) egy folyó, amely a Lorestan -maradványban található Irán nyugati részén . A Dez folyó mellékfolyója (a Karuna mellékfolyója ). A hossza körülbelül 40 km.

A Tehte-Shah hegy déli lejtőin származik [1] . Átfolyik a Kis Gokhar és Irin tavakon . Az átlagos vízhozam az Irina kimeneténél 0,5 m³/s. A maximális vízmennyiség a torkolatnál májusban eléri a 21 m³/s-ot. A folyó keletről nyugatra folyik.

Számos kisebb mellékfolyó is beleömlik a folyóba, amelyek közül a legnagyobb a Rud-e-Amarat.

A folyó szurdokában több gyéren lakott terület található: Chemchet [2] , Holavar [3] , Amarat [3] , Ti [1] , mezőgazdasággal foglalkoznak. A folyó alsó szakaszán két híd, valamint egy kis gát található.

Klíma

A folyó völgyének felső részét boreális éghajlat uralja, ahol az évi átlagos csapadékmennyiség eléri a 700 mm-t, a levegő hőmérséklete pedig a februári legalacsonyabb -30 °C-tól a +37 °C-os maximumig változik. augusztusban rögzítik. A víz hőmérséklete január 3 °C-tól július-augusztus 24 °C-ig terjed, az oxigén mennyisége 8,5-13 mg/l [4] . A Tenge Holeven egy oligotróf folyó, mivel nagyon kevés tápanyagot és kevés szerves termelést tartalmaz. A folyóban és a vele szomszédos területen a fitoplankton öt családjából 31, a rovarok, puhatestűek, férgek és rákfélék 26 családjából 42, valamint 12 vízinövény-családból kilenc fajt azonosítottak.

Ichthyofauna

A Tenge-Holeven bővelkedik néhány betelepített halfajtában is, mint például a sebes pisztráng (Salmo trutta) [5] és a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), amelyeket az 1970-es évek elején telepítettek be a tavakba, amelyekből Tenge-Holeven folyik. A Tenge Holeven völgye bővelkedik tölgy- , fűz-, mandula- és pisztáciafákkal, valamint szil-, körte-, alma-, platán-, dió-, füge-, kőris-, galagonya- és gránátalmával [6] . A Tenge-Holeven, a Nagy és Kis Gokhar tavakat, valamint a közelükben található Oshtoran-Kukh-t a nagyon magas biológiai sokféleség miatt pufferzónának hirdetik, amelyet „Dorud zónának” neveznek.

Történelmi információk

2015 őszén átszakadt egy gát a Tenge-Kholeven folyón. Ugyanebben az évben egy másik, a régió számára fontos eseményre is sor került: rendőri motoros járőrt hoztak létre, amelynek feladatai közé tartozik a rend betartásának ellenőrzése Shahrestan egész területén, a vadászat és halászat tilalmának betartása a Tenge-Holeven védett övezetében, valamint a gyorsaság. szabálysértők őrizetbe vétele. A Dorud Védett Zóna vezetője, Amirhossein Zalyaki, tekintettel a védett övezetben jelenleg uralkodó biodiverzitás-válságra, amely egyes madár- és állatfajokat érint, arra kérte a térség lakóit, hogy kategorikusan tartózkodjanak a vadászattól, és jelentsék a helyi környezetvédelmi hivatalt. ha e tilalom megszegőit vagy megszegőit észlelik [7] .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Térképlap I-39-XXVI. Méretarány: 1:200 000. Jelölje ki a kiadás dátumát/a terület állapotát .
  2. ↑ Térképlap I-39-XIX. Méretarány: 1:200 000. Jelölje ki a kiadás dátumát/a terület állapotát .
  3. ↑ 1 2 Térképlap I-39-XX. Méretarány: 1:200 000. Jelölje ki a kiadás dátumát/a terület állapotát .
  4. ↑ Yarahmadi, Ali Mohamad; Moghimi, Ebrahim; Servati, Mohamad Reza; Kardavani, Parviz (2012). Geomorfológiai bizonyítékok a gleccserüledékek tóképződésre gyakorolt ​​hatásáról Esettanulmány: a Gahar-tó kialakulása, Iránban, International Research Journal of Basic and Applied Sciences (IRJBAS) III. 2. Salt Lake City: Academic Information Press, p. 224.-233., ISSN 2251-838X.
  5. ↑ تصاویری از رودخانه گهر رود در مسیر دره نگاه بر؆اه ٮردا دورود  :: . lorna.blog.ir . Letöltve: 2020. augusztus 26. Az eredetiből archiválva : 2018. április 8..
  6. ↑ Piruzi, Fatemeh; Tavakkoli, Majid; Mehrani, Ruh Ol-Lah; Sadeqi Nezhad, Esmail; Nazari, Said; Babai; Hosseini; Ramin, Mahmud (2007). Limnológiai vizsgálat a Gahar-Roud folyón és a hidegvízi halkultúra exopolitizálásának megvalósíthatóságának tanulmányozása. Teherán: Iráni Halászati ​​Kutatóintézet.
  7. ↑ تخریب آب‎بند روی رودخانه گهررود - ایسنا  (fő) . www.isna.ir. _ Letöltve: 2020. augusztus 26. Az eredetiből archiválva : 2018. február 11.

Linkek