Vámok

A vám  a vámhatóság által az áruk vámhatáron átlépő mozgása kapcsán beszedett kötelező befizetés (a vámhatárok eltérhetnek az államhatároktól, ha az államok gazdasági vagy vámunió tagjai). A vám megfizetése elengedhetetlen az áruk behozatalának vagy kivitelének feltétele, és állami kényszerintézkedések biztosítják [1] [2] .

Történelem

A vám intézménye mélyen gyökerezik az emberiség történelmében. Például a középkorban a díjakat díjnak nevezték, amelyet a városok , államok és feudális urak szedtek ki az utak és hidak használatáért, a rend fenntartásáért, a tárgyalások lefolytatásáért és egyéb funkciók ellátásáért. A legelterjedtebbek a terület (város, fejedelemség) belépési és mozgási díjai, valamint a kereskedők díjai voltak, akik akkoriban az utazók fő részét képezték.

Az állami illetékek, mint állami illetékek megjelenése a szuverenitásukkal és az államhatárokkal rendelkező állam kialakulásával függött össze . Mivel a vámokat az állam javára kezdték beszedni, fontos szerepet kezdtek betölteni az államkincstár feltöltésében és a gazdaságba való közvetlen beavatkozásban, ellátva a gazdaság állami szabályozásának funkcióját.

Vámok besorolása

A gyűjtés céljai szerint vannak [3] :

• Adóügyi vámok . A cél a költségvetés bevétele. Ez a költségvetési bevétel.
• Protekcionista kötelességek . Célok - kereskedelmi és politikai. Például a hazai piac védelme, a hazai termelők ösztönzése stb. Lásd alább A vámok szerepe

Az adózás tárgyai szerint megkülönböztetik [4] :

• A behozatali (import) vám  a világ gyakorlatában a legelterjedtebb vámfajta. Az importált árukra vagy az országon belüli raktárak vámterületéről történő árukiadáskor vetik ki.
  Célok:
  a) fiskális célból (bár ez ellentétes lehet a hazai piac védelmének céljával);
  b) az export ösztönzése érdekében. További részletekért lásd alább a vámok szerepét .
• Export- (export-)vámok  - sokkal kevésbé elterjedt, mint az importvámok, Oroszországban árukra (például olajra ) alkalmazzák, a WTO felszólít az ilyen vámok teljes eltörlésére.
  Célok:
  a) fiskális célokra (azaz a költségvetés feltöltésére);

b) kiegyenlíteni az alacsony hazai árat a külpiaci árhoz képest;

c) a monopóliumokkal kapcsolatban.

• A tranzitvámok rendkívül ritkák, mivel az országok érdekeltek a tranzit növelésében (mert az jelentős bevételt hoz a költségvetésnek). Országon belüli áruszállítás díja.
  Célok: elsősorban fiskális.
  Az országok előszeretettel számítanak fel tranzitdíjat az árufuvarozásért, valamint számos díjat (engedélyek, bélyegek, statisztikák).

A vámtételek kiszámításának (vagy beszedésének) módjától függően a vámok a következőkre oszlanak: [5] :

• Ad valorem  (a lat . Ad valorem  - értékből) - az áruk vámértékének százalékában határozzák meg .
  • A drágább áruk megadóztatásánál előnyösebb, a homogén áruknál kevésbé előnyös. Például az impozáns számítógépek esetében kifizetődőbb pontosan a szerződésből vett árat, nem pedig a számítógépek kilogrammonkénti árat.
    - A vámértéket a nyilatkozattevő jelenti be, és az általa hivatalosan benyújtott információknak megbízható, számszerűsíthető információkon kell alapulniuk. A valóságban ez mínusz lehet, előfordulhat, hogy a szerződés szerinti vámértéket alábecsülik, és ennek következtében csökken a befolyt adó összege.
• Specifikus  - meghatározott pénzösszeg formájában, az áru egységére (tömeg, térfogat, darab stb.)
  • Kedvezőbb a masszívabb és olcsóbb áruk megadóztatására, ahol a vám ára mennyiségi alapon kerül kiszámításra, pl. súly, térfogat stb. Például áruk ;
• Kombinált (vagy vegyes) - mindkét típusú árfolyamot használjuk a számításban, és általában a számított összegek közül a nagyobb  fizetendő .
  • Rugalmasabb, de kevésbé használt. Példa: autók, ahol az adó az autó költségére és a motor méretére egyaránt vonatkozik
    • Tartalmazhat azonban i. minimális és maximális értékeket; ii) hogyan lehet a leírt minimumon és maximumon belül:
      - a) a %-ban mért érték;
      - b) a számokban mért érték;
      - c) mindkét lehetőség kijelölhető, és a legnagyobb kerül kiválasztásra.
      - Hasonlóan más típusú illetékek is kivethetők, a különbség csak annyi, hogy a harmadik lehetőségnél az első és a második opciót egyszerre kell alkalmazni.

A származás természete szerint megkülönböztetik [6] :

• Az autonóm feladatok olyan feladatok, amelyeket egy ország (állami hatóság) állapít meg két- vagy többoldalú megállapodásokon kívül. Gyakran meglehetősen magasak. Ezért ezek a vita tárgyai (az autonóm vámok csökkentése, de cserébe az országra vonatkozó vámok is csökkennek), aminek eredményeként a konvencionális vámok keletkeznek.
• Hagyományos (szerződéses) díjak - a felek tárgyalásai során kerülnek megállapításra. A kormány egyoldalúan nem emelheti a vámokat. A legelterjedtebb a GATT többoldalú megállapodás, amely több mint 150 WTO-tagországot és a termékpaletta nagy részét lefedi.

A származási ország szerint megkülönböztetik [7] :

• Maximum (általános vagy általános) – minden országra beállítva.
• Minimum – a legnagyobb kedvezményes elbánás szerint meghatározott
• Kedvezményes - különleges kedvezményes vámtételek. Egyes országoknak vagy országcsoportoknak biztosítva. Gyakran használják a fejlődő országokkal kapcsolatban, és gyakran a minimális adómérték alatt, sőt néha nulla alatt.

A vámokat nem szabad összetéveszteni a vámokkal (például vámáru-nyilatkozat, raktározás és vámkíséret), importadókkal (például import áfa, import jövedéki adó), valamint különleges, dömpingellenes és kiegyenlítő vámokkal. .

Különleges feladatok [8] :

• Különleges védővámok  - védőintézkedésként használhatók az áruk Oroszországba történő olyan mennyiségben és feltételekkel történő behozatalával szemben, amelyek kárt okoznak vagy azzal fenyegetnek a hasonló vagy versengő áruk hazai gyártóinak; válaszként más országok és szakszervezetek diszkriminatív fellépéseire, amelyek sértik Oroszország érdekeit; a tisztességtelen verseny visszaszorításának módjaként [9] ;
• A dömpingellenes vámok  célja, hogy megvédjék a hazai piacot az áruk dömpingáras behozatalától . Dömping alatt egy terméknek az importőr piacán történő értékesítését értjük, magasabb áron, mint egy hasonló termékének az importőr piacán, azaz az exportáló ország piacán. Az áruk hazai piacon történő értékesítését normál árnak nevezzük [10] . A dömpingellenes vámot a dömping tényének felfedezése és az illetékes hatóság által a dömping tényének, az iparágat ért károk és e két tény közötti kapcsolat megerősítése esetén vezetik be;
• Kiegyenlítő vámokat vetnek ki azokra az importált árukra, amelyekre az export fejlesztése vagy az import helyettesítése érdekében állami támogatást  használnak fel a gyártás helye szerinti országban , ami a termelési költségek, és ezáltal az ilyen áruk költségének mesterséges csökkenéséhez vezet. Más szóval, az ilyen típusú vám célja, hogy semlegesítse vagy ellensúlyozza a támogatások importáló vállalatokra gyakorolt ​​hatását. Ez a díj nem haladhatja meg a támogatások összegét. [tizenegy]
• Büntető feladatok - különösen magas (a szokásos feladatok 3-5-szöröse). Nem az állam vámpolitikájához, sokkal inkább a politikához kapcsolódik, ezért olykor nem vámjellegű intézkedésként is megkülönböztetik. Külön lebonyolítás egy adott országra vonatkozóan.

Érdemes megjegyezni, hogy a különleges védő-, dömpingellenes és kiegyenlítő vámok nem szerepelnek a vámok számában, mert: a) a WTO -besorolás szerint nem tarifális intézkedéseknek minősülnek ; b) nem érvényesek minden országra, hanem csak egy országra vagy egy olyan társaságra, amellyel szemben ilyen intézkedést vezetnek be. Ennek ellenére fizetésük, beszedésük és visszaküldésük a vámokra megállapított szabályok szerint történik. Ez a három típus a GATT 47 [12] , GATT 94 [13] és más, a WTO létrehozása során elfogadott különleges megállapodások szerint működik.

Az érvényességi időtől függően szezonális vámok állapíthatók meg  - azon áruk vonatkozásában, amelyek behozatalának, előállításának és értékesítésének volumene az év során erősen ingadozik ( mezőgazdasági termékek). Ezek a) általában lényegesen alacsonyabbak, mint a tarifában feltüntetettek; b) meghatározott ideig (legfeljebb hat hónapig) érvényesek.

Az EU-n belül is van egy úgynevezett csúszódíj , amely az uniós mezőgazdasági termékekre vonatkozik a gazdálkodók profitjának növelése érdekében. Ezt az EU-n belüli magas belföldi ár és az alacsony világpiaci ár közötti különbségként számítják ki. Vagyis ha a világpiaci ár alacsonyabb, mint az EU-n belüli hazai ár, akkor az EU csúszó díjat vet ki minden importárura. Ennek eredményeként az EU-n belül az importált mezőgazdasági termékek árai mindig legalább megegyeznek a mezőgazdasági termékek belföldi áraival az EU-ban. Szinte egy nap alatt változhat, az agrárpolitika meglehetősen rugalmas eszköze. [tizennégy]

Azt is meg kell jegyezni, hogy a vámok közvetlenül kapcsolódnak a vámtarifához.

A vámok szerepe

A vámok számos funkciót látnak el [15] :

• Gazdasági szerep:
  • prémium az importált árukra
  • eszköz a (gyakran fiatal és feltörekvő) iparágak ösztönzésére.
    Intézkedés :
    emelkedik a belföldi vám -> a külföldi cégek emelik az árakat, a költségek egy részét az ország fogyasztóira hárítják -> az áremelkedés miatt csökken az ország kereslete -> csökkenhet a külföldi árukínálat -> a nemzeti vállalatok rést foglalhatnak el ha versenyképesek .
  • fiskális funkció. A kötelezettségeknek köszönhetően a költségvetés feltöltődik. Vámok terhére pótolható mind az export, mind az import terhére.
    • Az exportárukra van értelme vámot kivetni:
      1) ha
      - a) a nemzeti termékre külföldön nagy a kereslet;
      - b) ennek a terméknek az országon belüli árai alacsonyabbak a világpiaci áraknál
      vagy
      2) ha az export bővítése nem célszerű. Ennek oka lehet az exportbevételek esetleges visszaesése a túlkínálat miatti világpiaci árak csökkenése miatt ( a pusztító növekedési hatás ).
    • Célszerű vámot kivetni az importált árukra a
      ) vagy a luxuscikkekre;
      b) vagy ehhez hagyományos árukon: alkohol, dohány.
      Általánosságban elmondható, hogy maga az importvámok alkalmazása:
      - a) ellentmond a hazai piac védelmének feladatainak, hiszen az állam már gondoskodik a nemzeti társaságok arányának növeléséről, és megpróbálja megadóztatni a külföldi cégeket;
      - b) esetenként csökkenhet az import, valamint maguk a bevételek.
• Kereskedelmi és politikai szerep:
  • a nemzeti ipar védelme a külföldi áruk versenyével szemben, mivel a külföldi áruk ára a vámok kivetése miatt emelkedni fog. A védelem lehet mind a gyenge iparágakban (hogy a hazai iparban lévő cégek megerősödjenek), mind az erős iparágakban (hogy a cégek többletnyereséghez jussanak, így a cégek külpiacra lépjenek).
  • erőt a versenytársak engedményekre való nyomására.
    Cselekvés :
    a versenytársat érdeklő áruk vámja megemelkedik -> a versenytárs tárgyalásokat folytat -> a vámot emelő ország engedményeket kér árui vámadóztatásában.
    Azaz az az ország, amelyik először emelte a vámot, csak azzal a feltétellel vállalja az illeték csökkentését, ha a versenyző is csökkenti egyes feladatait, vagy kedvezőbb helyzetet teremt.

A vámok beszedésének eljárása az Orosz Föderációban és az EAEU-ban

Az Orosz Föderációban a vámok beszedésének feladata a vámügyi területen felhatalmazott állami szerv  - a Szövetségi Vámszolgálat - feladata . Az EAEU vámuniójában a vámtételek meghatározása az Orosz Föderáció kormánya, a Fehérorosz Köztársaság kormánya és a Kazah Köztársaság kormánya között létrejött, 2008.01.25. egységes vám- és tarifaszabályozás", és függenek az áru típusától (a TN VED besorolása szerint ), a származási országtól , valamint a különleges vámtípusok alkalmazását meghatározó feltételektől [5] . A vámtételek típusokra oszlanak: 1) ad valorem - az adóköteles áruk vámértékének százalékában állapítják meg; 2) specifikus - a fizikai jellemzőktől függően fizikai értelemben (mennyiség, tömeg, térfogat vagy egyéb jellemzők); 3) kombinált - az EurAsEC TC CU 71. cikkének 1) és 2) albekezdésében meghatározott típusok kombinálása. A Vámunió egységes vámtarifáját az EGK Tanács 2012.07.16-i 54. számú határozata hagyta jóvá.

Az EurAsEC keretében a vámunió területén a behozatali vámokat a Közös Vámtarifa határozza meg. Az áruk származási országától függően a behozatali vámok beszedésekor a következők vonatkozhatnak:

• Az alapdíjak a Vámtarifában meghatározottak 100%-a;
• Kedvezményes adómértékeket alkalmaznak a fejlődő vagy legkevésbé fejlett országokból származó árukra, feltéve, hogy az áruk szerepelnek azon árujegyzékben, amelyekre a behozatali vámok fizetésére kedvezményt biztosítanak. Jelenleg a fejlődő országokból származó árukra megállapított kedvezményes kulcsok az alapkamat 75%-a. Az áruk FÁK-országok közötti mozgatásakor is preferenciákat alkalmaznak. Bizonyos feltételek mellett az ilyen árukra vonatkozó behozatali vámok mértéke az importált áruk vámértékének 0%-a lehet.

A kiviteli vámokat az EurAsEC (Orosz Föderáció, Fehérorosz Köztársaság és Kazah Köztársaság) keretében a vámunió tagállamainak területéről a vámunión kívülre kivitt árukra állapítják meg. Ugyanakkor a vámunió egyes tagállamainak területéről kivitt árukra vonatkozó kiviteli vámok mértékét az adott vámunió tagállamának nemzeti jogszabályai állapítják meg.

A Vámunió tagországainak kölcsönös kereskedelmében az EurAsEC keretein belül import- és kiviteli vámok nem alkalmazandók.

Azokra az árukra, amelyek származási országát nem állapították meg, az olyan országokból származó árukra alkalmazandó behozatali vámtételeket kell alkalmazni, amelyekkel a kereskedelmi és politikai kapcsolatok a legnagyobb kedvezményes rendszert biztosítják, kivéve azokat az eseteket, amikor a vámhatóság olyan jeleket talált, az áruk származási országa olyan ország, amellyel a kereskedelmi és politikai kapcsolatok nem biztosítják a legnagyobb kedvezményes rendszert, vagy biztosítékot nyújtanak a meghatározott mértékű vámok megfizetésére.

Lásd még

• vámtarifa
• Vámpolitika
• Vám- és tarifaszabályozás

Jegyzetek

1. ↑ Raizberg B. A., Lozovsky L. Sh., Starodubtseva E. B.  Modern gazdasági szótár. 5. kiadás, átdolgozva. és további — M.: INFRA-M, 2007. — 495 p.
2. ↑ Vámok // Pénzügyi szakkifejezések szótára . (Orosz)
3. ↑ Babin E.P., Isachenko T.M. Külgazdasági politika. - CJSC Kiadó "Közgazdaságtan". - M. , 2006. - S. 131-132. — 436 p. — ISBN 5-282-02494-2 .
4. ↑ Babin E.P., Isachenko T.M. Külgazdasági politika. - CJSC Kiadó "Közgazdaságtan". - M. , 2006. - S. 131. - 436 p. — ISBN 5-282-02494-2 .
5. ↑ 1 2 Strovsky L. E., Kazantsev S. K., Parshina E. A. et al. A külgazdasági tevékenység vámszabályozása // A vállalkozás külgazdasági tevékenysége / Szerk. prof. L. E. Sztrovszkij. - 3. kiadás - M. : UNITI-DANA, 2004. - S. 524-579. — 847 p. - ISBN 5-238-00291-2 .
6. ↑ Babin E.P., Isachenko T.M. Külgazdasági politika. - CJSC Kiadó "Közgazdaságtan". - M. , 2006. - S. 134-135. — 436 p. — ISBN 5-282-02494-2 .
7. ↑ Babin E.P., Isachenko T.M. Külgazdasági politika. - CJSC Kiadó "Közgazdaságtan". - M. , 2006. - S. 135. - 436 p. — ISBN 5-282-02494-2 .
8. ↑ Babin E.P., Isachenko T.M. Külgazdasági politika. - CJSC Kiadó "Közgazdaságtan". - M. , 2006. - S. 135-136. — 436 p. — ISBN 5-282-02494-2 .
9. ↑ Különleges védelmi intézkedések (DOC). Letöltve: 2014. június 16. Az eredetiből archiválva : 2012. június 6.. (határozatlan)
10. ↑ Megállapodás az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének alkalmazásáról (DOC). Letöltve: 2014. június 16. Az eredetiből archiválva : 2012. június 6.. (határozatlan)
11. ↑ Egyezmény a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről (DOC). Hozzáférés dátuma: 2014. június 16. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4. (határozatlan)
12. ↑ GATT 47 (DOC). Hozzáférés dátuma: 2014. június 16. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4. (határozatlan)
13. ↑ GATT 94 (DOC). Hozzáférés dátuma: 2014. június 16. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4. (határozatlan)
14. ↑ Babin E.P., Isachenko T.M. Külgazdasági politika. - CJSC Kiadó "Közgazdaságtan". - M. , 2006. - S. 134. - 436 p. — ISBN 5-282-02494-2 .
15. ↑ Babin E.P., Isachenko T.M. Külgazdasági politika. - CJSC Kiadó "Közgazdaságtan". - M. , 2006. - S. 126-128. — 436 p. — ISBN 5-282-02494-2 .

Linkek

• „Az FTS megvitatja a vámok távoli fizetésének lehetőségét az online áruházak áruira” .

Szótárak és enciklopédiák	Nagy katalán Nagy katalán Nagy orosz Brockhaus és Efron Brockhaus és Efron Iranianika Britannica (online) svájci történelmi
Bibliográfiai katalógusokban BNF : 119511848 GND : 4137564-6 J9U : 987007560858505171 LCCN : sh85132493 LNB : 000056669 NKC : ph114261