A gravitáció hatóköre
A gravitációs hatásszféra egy égitest körüli lapos forgásellipszoid formájú terület, amelyen belül a pályán lévő objektumra gyakorolt fő gravitációs hatás ebből a testből származik.
Általános információk
Ezt a kifejezést általában a Naprendszer azon területeinek leírására használják, ahol a bolygók domináns hatást gyakorolnak a környező objektumokra (például holdjaikra), annak ellenére, hogy egy sokkal nagyobb tömegű (de távolabbi) nap is jelen van . A konjugált kúpszeletek modellje ( angol patched conic approximation ) csak a gravitációs gömbön belül alkalmazható. Ugyanakkor a domináns hatást abban az értelemben értjük, hogy az [1] egyenlőtlenség a bolygó gravitációs szféráján belül érvényes :
,
hol van a test gyorsulása a bolygó körüli mozgáskor, mekkora a perturbáció ebben a gyorsulásban a Naptól, mekkora a test gyorsulása a Nap körüli mozgáskor, mekkora a perturbáció ebben a gyorsulásban a bolygóról. Az r gravitációs gömb sugarát a következő egyenlet írja le:
,
ahol egy nagyobb objektum (általában a Nap) körül keringő kisebb objektum (általában bolygó) fél-főtengelye, illetve a kisebb és nagyobb objektumok (általában a bolygó és a Nap) tömege.
A konjugált kúpszeletek modelljében, amikor egy objektum elhagyja a bolygó gravitációs szféráját, a Nap lesz a rá ható fő gravitációs objektum mindaddig, amíg az objektum egy másik bolygó gravitációs gömbjébe nem esik. Mivel a gravitáció hatókörének meghatározása a Nap és egy bolygó jelenlétén alapul, a kifejezés csak három vagy több testből álló rendszerre alkalmazható. A fő test tömegének sokkal nagyobbnak kell lennie, mint a másodlagosé, ami lehetővé teszi, hogy a háromtest problémát a korlátozott kéttest problémára redukáljuk .
A táblázat a Naprendszer testeinek Naphoz viszonyított gravitációs hatókörének értékeit mutatja [2] :
| égitest _ |
r (ezer km) |
|---|---|
| Higany | 112 |
| Vénusz | 616 |
| föld | 929 |
| Mars | 578 |
| Jupiter | 48 200 |
| Szaturnusz | 54 500 |
| Uránusz | 51 900 |
| Neptun | 86 800 |
| Plútó | 34 100 |
A Hold hatásszférájának a Földhöz viszonyított sugara 66 ezer km [3] .
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A gravitáció hatóköre // Nagy Szovjet Enciklopédia. 3. kiadás - M . : Szovjet Enciklopédia, 1976. - T. 25. Strunino-Tikhoretsk . - S. 114 .
- ↑ Lásd például: Seefelder W. Lunar Transfer Orbits Utilising Solar Perturbations and Ballistic Capture . - 2002. - P. 76. Archív másolat 2013. december 31-én a Wayback Machine -nél
- ↑ Bakulin P.I., Kononovich E.V., Moroz V.I. Általános csillagászati tanfolyam. - 5. kiadás — M .: Nauka , 1983. — S. 110.