Az Azerbajdzsán Köztársaságban a bírói hatalmat a bíróságok gyakorolják az igazságszolgáltatás útján. Az igazságszolgáltatás az egyes személyek törvény és bíróság előtti jogi egyenlősége alapján valósul meg. A vizsgált ügyekben a bíróságok az Azerbajdzsán Köztársaság nevében hoznak határozatokat. A hatalmi ágak szétválasztásának elvével összhangban Azerbajdzsánban az igazságszolgáltatás független, és a többi hatalmi ágtól függetlenül gyakorolják. Azerbajdzsánban a bírósági és jogi eljárásokat törvény határozza meg. Tilos a törvény által nem biztosított jogi eszközök alkalmazása a bíróságok hatáskörének megváltoztatása és a sürgősségi bíróságok létrehozása céljából. [egy]
Korábban Azerbajdzsánban háromoldalú független igazságszolgáltatási rendszer működött, amely elsőfokú, fellebbviteli és semmítőszékből állt.
Jelenleg az Azerbajdzsán Köztársaságban kerületi, városi bíróságok, katonai és közigazgatási-gazdasági bíróságok, súlyos bűncselekmények bíróságai és elsőfokú bíróságok működnek a területi illetékességben .
Az Azerbajdzsán SSR 1927-es alkotmánya létrehozta az Azerbajdzsán SSR Legfelsőbb Bíróságát, a Népi Kerületi Bíróságokat. Létrejött a felügyelet és a semmítés intézménye .
Az Azerbajdzsán Köztársaságban elsőfokú bíróságként a kerületi (városi) bíróságok, a helyi joghatósággal rendelkező katonai bíróságok, a helyi közigazgatási-gazdasági bíróságok és a súlyos bűncselekményekkel foglalkozó bíróságok működnek. [2]
Az új igazságszolgáltatási rendszer értelmében az ország hat régiójában működnek fellebbviteli bíróságok. [2] A Fellebbviteli Bíróságok 4 testületből állnak - polgári, büntető, katonai és közigazgatási és gazdasági tanácsokból, amelyek az adott joghatóság területén működnek. [2]
Az Azerbajdzsáni Köztársaságban az államhatalom a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján jön létre. [2] A törvényhozó hatalmat az Azerbajdzsán Köztársaság parlamentje (Milli Majlis) gyakorolja, a végrehajtó hatalmat az Azerbajdzsán Köztársaság elnöke, az igazságszolgáltatás a bíróságok hatáskörébe tartozik.
A bírói hatalmat a bíróságok gyakorolják. Az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Fellebbviteli Bíróságok, a Törvényszékek és más szakosodott bíróságok az Azerbajdzsán Köztársaság alkotmányából eredő megbízatásuknak megfelelően megosztják a bírói hatalmat. A bírói hatalmat alkotmányos, polgári, büntetőeljárásban és a törvényben meghatározott egyéb formában gyakorolják. Az Azerbajdzsáni Köztársaság Ügyészsége és a védelem részt vesz a büntetőeljárásban . [2]
Az Alkotmánybíróság 9 bíróból áll, akiket az Azerbajdzsán Köztársaság parlamentje nevez ki ajánlás alapján.
A választójoggal, felsőfokú jogi végzettséggel és legalább 5 éves jogi gyakorlattal rendelkező azeri állampolgár valamennyi bíróság bírája lehet, így az Alkotmánybíróságon is.
A bírákat tizenöt évre választják. A bírák mandátuma 70 éves korban jár le. [3] A 70. életévét betöltött bíró leváltásáig tölti be hivatalát. Az Alkotmánybíróság bírái függetlenek, és csak az Azerbajdzsán Köztársaság alkotmányával és törvényeivel összhangban járnak el. Az Alkotmánybíróság bírái mentelmi jogot élveznek [4] .
Az Alkotmánybíróság fő célkitűzései az Alkotmány felsőbbrendűségének elismerése, valamint minden ember jogainak és szabadságainak védelme. Bárki, aki azt állítja, hogy jogait vagy szabadságait a törvényhozó, végrehajtó és igazságügyi hatóságok határozatai vagy valamelyik önkormányzati aktus eredményeként megsértette, az Azerbajdzsáni Köztársaság Alkotmánybíróságához fordulhat. jogainak és szabadságainak megsértésének helyreállítása érdekében. Az Alkotmánybíróság határozatai kötelező érvényűek Azerbajdzsán területén [3]
A Legfelsőbb Bíróság a legfelsőbb fokú (utolsó fellebbviteli fok) bírósága polgári ügyekben (beleértve a közigazgatási és gazdasági vitákat), bűncselekmények, közigazgatási szabálysértések és egyéb, korábban általános és szakosodott bíróságok által tárgyalt ügyekben.
A Legfelsőbb Bíróság hatásköre az ország egész területére kiterjed. A határozat meghozatalát követően a Bíróság valamennyi határozatát egy hónapon belül elektronikusan közzéteszik. A Legfelsőbb Bíróság bíráinak létszámát a bírói-jogi tanács határozza meg. A parlament az elnök javaslatára választ bírákat. [5] Valamennyi bíróság bírája, beleértve a Legfelsőbb Bíróságot is, független, és csak az Azerbajdzsán Köztársaság alkotmányával és törvényeivel összhangban jár el. Ezenkívül a Legfelsőbb Bíróság bíráit mentelmi jog illeti meg. A Bíróságon működő Kutatási Tanácsadó Tanács a jogszabályok megfelelő alkalmazása, a jogszabályok javítása és a tudományos javaslatok előkészítése érdekében működik. A Bíróságnak jogában áll törvény- vagy határozattervezeteket benyújtani a Parlamentnek. [2]
A Legfelsőbb Bíróság Bakuban található.
A Fellebbviteli Bíróság a polgári, közigazgatási és gazdasági jogviták, büntetőügyek és közigazgatási szabálysértések legfelsőbb fokú bírósága. A Fellebbviteli Bíróság a bíróság plénumából, a polgári bizottságból, a közigazgatási és gazdasági csoportból, a büntetőügyekkel foglalkozó csoportból és a katonai csoportból áll. A Fellebbviteli Bíróság bírói kamarákat hozott létre az ügyek különféle kategóriáinak kezelésére. A Fellebbviteli Bíróság a Bíróság elnökéből, helyetteséből, a testületek elnökeiből és a bírákból áll. A Fellebbviteli Bíróság bíráinak létszámát a bírói-jogi tanács [5] határozza meg . A Fellebbviteli Bíróság plénuma a Bíróság elnökéből, az elnökhelyettesből és a kollégiumok elnökeiből áll. A Bíróság plénuma tagjait hatáskörükön belül egyenlő jogok illetik meg.
Azerbajdzsánban öt fellebbviteli bíróság működik: [5]
A járási (városi) bíróságok elsőfokú bíróságként a törvényben meghatározott hatáskörükbe tartozó polgári, büntető, közigazgatási és egyéb ügyeket vizsgálnak. A bíróságok a bíróság elnökéből és a bírákból állnak [5] . A bíróság elnökhelyettesét akkor nevezik ki, ha a bírák száma meghaladja a 11 főt. Ha a bíróságnak csak egy bírója van, akkor hivatalból ő tekintendő a bíróság elnökének. A bírák számát a bírói-jogi tanács [5] határozza meg .
A súlyos bűncselekményekkel foglalkozó bíróságok elsőfokú bíróságként az Azerbajdzsán Köztársaság Büntető Törvénykönyve által meghatározott súlyos és különösen súlyos bűncselekményekkel foglalkoznak. A Súlyos Bűncselekmények Bírósága a bíróság elnökéből és bírákból áll. A bíróság elnökhelyettesét akkor nevezik ki, ha a bírák száma meghaladja a 11-et. A bírák számát és egyéb szervezeti kérdéseket az Azerbajdzsáni Köztársaság alkotmányával összhangban az Igazságügyi-Jogi Tanács határozza meg.
Azerbajdzsánban öt bíróság működik súlyos bűncselekményekkel kapcsolatban:
A Katonai Bíróság, mint elsőfokú bíróság foglalkozik a katonai szolgálat elleni és a katonaság által elkövetett bűncselekményekkel. A katonai bíróság a bíróság elnökéből és a bírákból áll. A Bíróság elnökhelyettesét akkor nevezik ki, ha a bírák száma 12 vagy több. A bírákat és a joghatóságot általában a Jogi Igazságügyi Tanács határozza meg.
A következő katonai bíróságok léteznek Azerbajdzsánban:
A közigazgatási-gazdasági bíróság Azerbajdzsán közigazgatásilag felosztott területi övezeteiben vagy szabadkereskedelmi övezeteiben jön létre. A közigazgatási és gazdasági bíróságok, mint elsőfokú bíróságok a közigazgatási és gazdasági vitákban a törvényben meghatározott hatáskörüknek megfelelően döntenek. A bíróságot az elnök és a bírák alkotják. Ha 12 vagy több bíró tölti be tisztségét a Bíróságon, alelnököt neveznek ki. A bírói-jogi tanács határozza meg a bírák számát és a Bíróság területi illetékességét.
Azerbajdzsánban 7 közigazgatási és gazdasági bíróság működik:
2001. január 25-én az Azerbajdzsán Köztársaságot felvették az Európa Tanács teljes jogú tagjává . Azerbajdzsán 2002. április 15. óta részes fele az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezménynek . Az egyezmény ratifikálása óta a Bíróság hatáskörébe Azerbajdzsán is beletartozik. Az Azerbajdzsán joghatósága alá tartozó személyek az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak, ha úgy ítélik meg, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében és a kiegészítő jegyzőkönyvekben rögzített jogát megsértették. Az Európa Tanács minden tagállamához hasonlóan azerbajdzsáni bíró is képviselteti magát az Emberi Jogok Európai Bíróságán . [6]
A bírói-jogi tanács az igazságszolgáltatási rendszer önszabályozó funkcióinak ellátására jött létre. A Tanács tizenöt tagból áll, akik közül 9 bíró, egyúttal az ügyvédi kamara és az ügyészség képviselői a Tanácsban. A Tanács megszervezi az új bírák kiválasztásának eljárását, meghatározza a bírák működését, megszervezi áthelyezésüket és előléptetésüket, hatáskörüknek megfelelően tárgyalja a fegyelmi felelősséggel kapcsolatos kérdéseket, valamint a bíróságokkal és a bírákkal kapcsolatos egyéb kérdéseket.
Bíróvá válhat az Azerbajdzsán Köztársaság állampolgára , aki betöltötte a 30. életévét, felsőfokú jogi végzettséggel és legalább 5 éves jogi gyakorlattal rendelkezik. A bírák függetlenek, az Azerbajdzsán Köztársaság alkotmánya és törvényei hatálya alá tartoznak, és hivatali idejük alatt változhatatlanok.
| Európai országok : igazságszolgáltatás | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek |
|
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| 1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. | |
| Ázsiai országok : igazságszolgáltatás | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek | Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó |
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| |