A vagyonbiztosítás olyan biztosítási forma, amelyben a biztosítás tárgya a vagyon birtoklásával , használatával és rendelkezésével kapcsolatos vagyoni érdekeltség . Főleg önkéntes biztosítás formájában történik, kivéve a bérelt állami vagyon biztosítását . A biztosítók bármely különböző szervezeti és jogi formájú vállalkozás és szervezet, valamint magánszemélyek [1] [2] .
A vagyonbiztosítási szerződések alapján az ingatlan bármely része (csoportja) biztosítható. Jogi és magánszemélyek biztosíthatják a vagyontárgyakat teljes értékelésében, azaz a tényleges valós értéken és meghatározott arányban. Az ingatlan biztosításakor a biztosítási összeg nem haladhatja meg a szerződéskötéskori tényleges értékét . Az ingatlan tényleges értékén leggyakrabban pótlási (könyv szerinti) értéket értünk. A felek nem vitathatják a vagyontárgynak a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási értékét , kivéve, ha a biztosító bizonyítja, hogy a biztosított szándékosan félrevezette . Ha a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg meghaladja a vagyontárgy biztosítási értékét, a szerződés a biztosítási összegnek a szerződéskötéskori tényleges értékét meghaladó biztosítási összegben a törvény erejénél fogva érvénytelen [1] ] .
A vagyonbiztosítási szerződések egy évre és határozatlan időre köthetők az ingatlan értékének és az éves befizetések összegének éves újraszámításával. A határozatlan időre kötött szerződés a következő évre meghosszabbítottnak minősül, ha a következő évre számított biztosítási díjak bizonyos részét (általában 20-25%-át) a tárgyév vége előtt megfizetik.
A kettős (néha többszörös) biztosítás ugyanazon vagyon különböző biztosítóktól való biztosítására vonatkozik, a tényleges értékét meghaladó összegre. A törvény (az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 951. cikke) előírja, hogy a biztosítási szerződés a biztosítási értéket meghaladó részben érvénytelen. Ez a rendelkezés minden vagyonbiztosítási típusra jellemző [1] .
A vagyonbiztosításban a kettős biztosításra a következő szabályok vonatkoznak:
A biztosítási feltételek tartalmazzák a biztosítási kockázatok listáját, amelyek meghatározzák a különböző típusú vagyonbiztosításokat. A biztosítási események listája két megközelítés (módszer) alapján kerül meghatározásra [1] :
A vagyonbiztosítás egyik feltétele gyakran az önrész – a kár meg nem fizetett részének – meghatározása. Az önrész összege megközelítőleg megegyezik a biztosító által a kár összegének megállapításához szükséges költséggel. A franchise lehet feltételes vagy feltétel nélküli. A feltételes franchise meghatározza a kár meg nem fizetett részét, ha a kár összege kisebb, mint annak értéke. Ha a kár összege meghaladja a feltételes önrész nagyságát, akkor azt a kár mértékének meghatározásakor nem veszik figyelembe. A feltétel nélküli önrész határozza meg a kár meg nem fizetett részét, annak nagyságától függetlenül. Az önrész a biztosítási összeg százalékában vagy abszolút értékben kerül meghatározásra. [egy]
A vagyonbiztosításban az ingatlan teljes értékénél kisebb összegű biztosítási szerződés megkötésekor két kártalanítási rendszer érvényesül: az arányos kártalanítási rendszer és az első kockázati rendszer.
A vagyonbiztosításban a kártalanítás elve érvényesül .
Amennyiben a szerződő az elveszett vagyontárgy helyét felfedezi, köteles haladéktalanul írásban értesíteni a biztosítót. Ha a szerződő a korábban elvesztett vagyontárgyat azután visszaadja birtokába, hogy annak értékéből teljes kártérítést kapott, úgy a szerződő köteles a kártérítést visszaadni, vagy az ingatlant a biztosító rendelkezésére bocsátani. Ha a szerződőnek a visszakapott vagyont a biztosító rendelkezésére kell bocsátania, úgy az ingatlannal kapcsolatos birtoklási, tulajdonjogot és egyéb jogokat át kell ruháznia a biztosítóra. [egy]
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási kártérítés biztosított általi kézhezvételekor felhagyást ír elő , akkor a visszaadott ingatlan a biztosító tulajdonába kerül.
Az ingatlanbiztosítás a következőket tartalmazza : [3] :
A Szovjetunióban 1983. január 1-jén bevezették az állampolgárok vagyonának kötelező állami biztosítását. A biztosítás tárgyát az épületek (lakóházak, kertes házak, nyaralók és melléképületek), valamint az állatállomány [4] [5] képezték .