Pakisztán nemzeti parkjainak listája

Pakisztán nemzeti parkjait azért hozták létre, hogy megvédjék és megőrizzék a kiemelkedő tájat és a vadon élő állatokat természetes állapotban. A pakisztáni környezet védelme és megőrzése először az 1973-as alkotmányban szerepelt, a környezetvédelmi rendeletet azonban csak 1983-ban fogadták el [1] . A Modern Védett Területek jogszabályainak megfelelően a nemzeti parkok tudományos kutatásra, oktatásra, rekreációra használhatók. Tiltják az utak és pihenőházak építését, a földterületek mezőgazdasági célú megtisztítását, a vízszennyezést, a lőfegyver használatát , a vad pusztítását [2] . A parkokat a következő kormányzati szervek kezelik: a Környezetvédelmi Minisztérium és a Biodiverzitás Hatóság. [3]

2013-ban 25 nemzeti park található Pakisztánban, ezek közül 19 állami ellenőrzés alatt áll, a többi pedig magánkézben [3] . A legrégebbi nemzeti park, a Bahawalpur régióban található Lal Suhanra 1972-ben jött létre [4] . Ez az egyetlen nemzeti park, amely az ország függetlenné válása előtt létezett, emellett Pakisztán egyetlen bioszféra -rezervátuma [2] . A parkok közül az utolsó, a Cala Citta , 2009-ben jött létre [4] . A Gilgit-Baltisztánban található Közép-Karakorum az ország legnagyobb nemzeti parkja, amelynek összterülete körülbelül 1 390 100 hektár. A legkisebb nemzeti park az Ayub , amelynek összterülete körülbelül 931 hektár.

A lista a pakisztáni környezetvédelmi minisztérium szerint nemzeti parkokat tartalmaz, ábécé sorrendben. A parkok eltérő IUCN kategóriával rendelkeznek , néhány parknak nincs kategóriája, számos park nem szerepel a fokozottan védett természeti területek adatbázisában . Ez az információ a táblázat utolsó oszlopában található, az adatbázisban található parkra mutató hivatkozással együtt. A parkok területe a minisztériumhoz kapcsolódó forrásokból származik, és eltérhet az IUCN adatbázisában szereplő területtől.

Nemzeti parkok

     Állami parkok      Privát parkok

# Név [sn 1] Az alapítás éve Terület ( ha ) megye Tartományok Kép Koordináták IUCN
egy Ayub
Ayub 		— 931 [5] Rawalpindi Pandzsáb 33°34′00″ s. SH. 73°30′00″ K e. V Archiválva : 2012. május 9. a Wayback Machine -nél
2 Ayubia
Ayubia 		1984 [2] 3312 [6] Abbottabad Khyber Pakhtunkhwa 33°51′55″ é SH. 73°08′20″ K e. V Archiválva : 2012. május 9. a Wayback Machine -nél
3 Hamot
Ghamot 		2004 [7] 27 271 [8] Neelum Azad Kasmír 35°00′25″ s. SH. 74°12′01″ K e. nem  (nem elérhető link)
négy Gurez
Gurez 		2009 [9] 52 815 [8] Neelum Azad Kasmír 34°43′53″ s. SH. 74°47′12″ K e. n/a
5 Déva Vatala
Déva Vatala 		2009 [4] 2993 [8] Bhimber Azad Kasmír 32°53′33″ s. SH. 74°18′11″ K e. n/a
6 Deosai
Deosai 		1993 [2] 358 400 [3] Skardu Gilgit-Baltisztán 34°58′21″ s. SH. 75°23′47″ K e. nem  (nem elérhető link)
7 Dhrun
Dhrun 		1988 [10] 167 700 [10] Avaran és Lasbela Beludzsisztán é. sz. 25°41′25″ SH. 66°12′15″ hüvelyk e. nincs A Wayback Machine 2012. május 9-i archivált példánya
nyolc K2
K2 		— 233 468 [11] Gilgit Gilgit-Baltisztán 35°47′17″ é SH. 76°10′58″ K e. nincs A Wayback Machine 2012. május 9-i archivált példánya
9 Kala Chitta
Kala Chitta 		2009 [4] — Támadás Pandzsáb 33°38′34″ é SH. 72°24′03″ K e. nem  (nem elérhető link)
tíz Kirthar
Kirthar 		1974 [2] 308 733 [3] Dadu Szindh é. sz. 25°39′29″ SH. 67°32′56″ K e. II Archiválva : 2010. október 23. a Wayback Machine -nél
tizenegy Lal Suhanra
Lal Suhanra 		1972 [4] 87 426 [3] Bahawalpur Pandzsáb 29°23′51″ s. SH. 72°01′33″ K e. V Archiválva : 2012. május 9. a Wayback Machine -nél
12 Lulusar-Dudipatsar Lulusar-
Dudipatsar 		2003 [2] 30 375 [2] Manshehra Khyber Pakhtunkhwa 35°05′27″ s. SH. 73°55′47″ K e. n/a
13 Margalla Hills
Margalla Hills 		1980 [2] 17 386 [3] Iszlámábád Szövetségi fővárosi terület 33°45′16″ é SH. 72°57′23″ K e. V Archiválva : 2012. május 9. a Wayback Machine -nél
tizennégy Machiara
Machiara 		1996 [2] 13 532 [8] Muzaffarabad Azad Kasmír 34°30′24″ s. SH. 73°33′55″ K e. nem  (nem elérhető link)
tizenöt Pir Lasura
Pir Lasura 		2005 [2] 5625 [3] Kotli Azad Kasmír 33°38′21″ é SH. 73°50′48″ K e. n/a
16 Saiful Muluk Saiful
Muluk 		2003 [2] 4867 [2] Manshehra Khyber Pakhtunkhwa 34°52′51″ s. SH. 73°41′54″ K e. n/a
17 Toli Pir
Toli Pir 		2005 [2] 5045 [3] Puncs Azad Kasmír 34°07′15″ s. SH. 73°37′59″ K e. n/a
tizennyolc Hazarganji-Chiltan
Hazarganji-Chiltan 		1980 [2] 15555 [3] Quetta Beludzsisztán 30°17′09″ s. SH. 67°12′08″ K e. V Archiválva : 2012. május 9. a Wayback Machine -nél
19 Hangol
Hingol 		1988 [2] 165 004 [3] Avaran , Gwadar
és Lasbela		 Beludzsisztán 25°31′34″ s. SH. 65°05′10″ hüvelyk e. II Archiválva : 2012. május 9. a Wayback Machine -nél
húsz Khunjerab
_ 		1975 [2] 226 913 [3] Gilgit Gilgit-Baltisztán 36°30′03″ s. SH. 75°38′37″ K e. II Archiválva : 2012. május 9. a Wayback Machine -nél
21 Közép-Karakoram
Közép-Karakoram 		1993 [2] 1 390 100 [3] Gilgit és Skardu Gilgit-Baltisztán 36°53′52″ s. SH. 75°05′37″ K e. nincs A Wayback Machine 2012. május 9-i archivált példánya
22 Chinji
Chinji 		1987 [2] 6095 [3] Chakwal Pandzsáb 33°00′37″ s. SH. 72°29′31″ K e. II Archiválva : 2012. május 9. a Wayback Machine -nél
23 Chitral
Chitral 		1984 [2] 7 750 [3] Chitral Khyber Pakhtunkhwa 35°55′59″ é SH. 71°40′14 hüvelyk e. II Archiválva : 2012. május 9. a Wayback Machine -nél
24 Shandur-Hundrup
Shandur-Hundrup 		1993 [2] 164 000 [3] Ghizer Gilgit-Baltisztán 36°00′23″ s. SH. 72°37′01″ K e. nincs A Wayback Machine 2012. május 9-i archivált példánya
25 Sheikh Buddin
Sheikh Buddin 		1993 [2] 15 540 [3] Dera Ismail Khan Khyber Pakhtunkhwa 32°22′56″ s. SH. 70°56′59″ K e. IV  (nem elérhető link)

Nemzeti parkok térképe


Jegyzetek

  1. ↑ Pakisztáni Védett Területek: Találkozók . iucn.pk . IUCN, Pakisztán (1994). Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2012. május 22..
  2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 Országjelentés az élelmiszer- és mezőgazdasági növényi genetikai erőforrásokról – Pakisztán (hivatkozás nem érhető el) . parc.gov.pk. _ Pakisztáni Mezőgazdasági Kutatási Tanács. Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21.. 
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A pakisztáni „védett területek rendszerének” áttekintése: jelenlegi állapotproblémák és jövőbeli fejlesztések (8., 9., 15. oldal) . dergiler.ankara.edu.tr . Ankarai Egyetem (2010). Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..
  4. ↑ 1 2 3 4 5 Canadian Journal of Pure and Applied Sciences, nemzetközi folyóirat: Aktuális szám (4. szám, 2. évfolyam, 2010. június) Online ISSN 1920-3853 (hivatkozás nem érhető el) . cjpas.net . SENRA Academic Publishers, Burnaby, British Columbia (2010). Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2012. május 22.. 
  5. ↑ Ayub Nemzeti Park (nem elérhető link) . wdpa.org . Védett területek világadatbázisa. Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2012. május 22.. 
  6. ↑ A víz alatti területek kezelésének és a környezettudatosság javítása az Ayubia Nemzeti Parkban . www.panda.org . WWF-Pakisztán. Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2012. május 22..
  7. ↑ (Negyedik nemzeti jelentés) Pakisztán biológiai sokfélesége: állapottrendek és veszélyek . cbd.int . Egyezmény a biológiai sokféleségről, nemzetközi. Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..
  8. ↑ 1 2 3 4 AJK védett területei . forest.ajk.gov.pk . Azad és Dzsammu Kasmír kormánya (2009). Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 22..
  9. ↑ Pézsmaszarvas Nemzeti Park, Guraiz (MDNPG) konfliktus: Ki a felelős? (nem elérhető link) . kashmirnewswatch.com . Kashmir News Watch. Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2012. május 22.. 
  10. ↑ 1 2 Dhrun Nemzeti Park (a link nem érhető el) . wdpa.org . Védett területek világadatbázisa. Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2012. május 22.. 
  11. ↑ K2 Nemzeti Park (nem elérhető link) . wdpa.org . Védett területek világadatbázisa. Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2012. május 22.. 

Lábjegyzetek

  1. ↑ Pakisztán hivatalos nyelve az angol . A parkok írásmódja ezen a nyelven adott.

Linkek

  Pakisztán témákban
Állami szimbólumok
Földrajz
Politika
Fegyveres erők
Népesség
Vallás
Sztori
Gazdaság
kultúra
Háborúk
"Pakisztán" portál