Szociális kifizetések (szociális jellegű kifizetések) - a munkavállalónak olyan kifizetések , amelyek nem függenek a munkaerő mennyiségétől és minőségétől, és nem ösztönzőek vagy kompenzálóak , a szociális csomag részét képezik .
Számos szakértő szerint a szociális kifizetések a munkavállalóknak szociális juttatásként (kezelésre, pihenésre, utazásra, foglalkoztatásra) juttatott pénzeszközöket tartalmazzák , nem ösztönzőek vagy kompenzálóak, nem függenek a munkavállalók képzettségétől, összetettségétől, minőségétől, mennyiségétől, feltételeitől. az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve 129. cikke és az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbírósága Elnökségének május 14-i rendelete értelmében nem számítanak az alkalmazottak bérének (a munka díjazásának) , 2013 N 17744/12 [1] [2] . A szociális kifizetéseket kollektív szerződés , munkaszerződés vagy helyi rendelet írja elő .
A szociális kifizetések a következőkre oszlanak: [3] :
Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve nem tartalmazza a szociális kifizetések listáját . Az „Átlagbér-számítási eljárás sajátosságairól szóló szabályzat” [5] (3) bekezdése szerint azonban a szociális kifizetések magukban foglalják az anyagi segélyt , az étkezési, utazási, oktatási, rezsi, rekreációs és egyéb költségeket [3] ] .
2000-től 2002-ig az "Utasítás a béralap összetételéről és a szociális jellegű kifizetésekről" (az Oroszországi Állami Statisztikai Bizottság 2000. november 24-i N 116 rendeletével jóváhagyva, de a az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériuma, 2002. szeptember 10. N 07/8505-YUD) a szociális jellegű kifizetésekre [6] :
Az „Útmutató a szövetségi statisztikai megfigyelési űrlapok kitöltéséhez” [7] 88. bekezdése szerint a szociális kifizetések magukban foglalják a munkavállalóknak nyújtott szociális juttatásokhoz kapcsolódó pénzeszközök összegét, különösen a kezelésre, pihenésre, utazásra, foglalkoztatásra. az állami nem költségvetési alapokból származó juttatások kivételével):
1) végkielégítés a munkaszerződés megszűnésekor (beleértve a felek megállapodása szerinti pénzbeli kártérítést is), végkielégítés a munkaszerződésnek a munkavállaló hibájából történő megkötésére vonatkozó szabályok megsértése miatti felmondás esetén;
2) a szervezet felszámolásával, az alkalmazottak számának vagy létszámának csökkentésével összefüggésben az alkalmazottak elbocsátásakor felhalmozott összegek a foglalkoztatás idejére;
3) a munkavállalók kiegészítő kompenzációja a munkaszerződés két hónapos felmondási idő nélküli felmondása esetén a szervezet felszámolása, az alkalmazottak számának vagy létszámának csökkentése esetén; kompenzáció a munkaszerződés megszűnésekor a szervezet tulajdonosának megváltozásával kapcsolatban stb.;
4) egyszeri juttatások (kifizetések, díjazás) nyugdíjba vonuláskor, egyösszegű juttatások az elbocsátott munkavállalók részére;
5) kiegészítő kifizetések (pótdíjak) a dolgozó nyugdíjasok nyugdíjához a szervezet pénzeszközeinek terhére;
6) a szervezet által a munkavállalók javára szóló személy-, vagyon- és egyéb önkéntes biztosítási szerződések alapján fizetett biztosítási díjak (biztosítási hozzájárulások) (kivéve a munkavállalók kötelező állami biztosítását);
7) a szervezet által önkéntes egészségbiztosítási szerződés alapján fizetett biztosítási díjak (biztosítási járulékok) a munkavállalók és családtagjaik után;
8) az egészségügyi intézményeknek a munkavállalóknak nyújtott szolgáltatásokért fizetendő költségek (kivéve a kötelező orvosi vizsgálatok, vizsgálatok költségeit);
9) az alkalmazottak és családtagjaik részére üdülőhelyi és szanatóriumi kezelésre, rekreációra, kirándulásra, utazásra utalványok kifizetése (kompenzáció) (kivéve az állami nem költségvetési források terhére kiállítottakat);
10) egészségügyi csoportok, sportszakosztályok, fitneszklubok előfizetéseinek fizetése, protézisek és egyéb hasonló költségek kifizetése;
11) újság-, folyóirat-előfizetés, kommunikációs szolgáltatások fizetése, személyes célú parkolási díj;
12) az óvodai intézetekben a gyermekek eltartásáért fizetett alkalmazotti díjak megtérítése;
13) az alkalmazottak gyermekei számára biztosított ajándékok és szórakoztató rendezvényekre szóló jegyek költsége a szervezet költségére;
14) a szervezet pénzeszközei terhére kifizetett összegek a munkavállalóknak sérülés, foglalkozási megbetegedés vagy egyéb egészségkárosodás által okozott károk megtérítéseként;
15) az alkalmazottak erkölcsi kárának megtérítése, amelyet a munkaszerződésben részes felek megállapodása vagy a bíróság határoz meg, a szervezet költségére;
16) az úti okmányok költségének kifizetése;
17) az alkalmazottak és családtagjaik utazási költségeinek (teljes vagy részleges) kifizetése;
18) az alkalmazottak és családtagjaik utazási költségének kifizetése a pihenőhelyre és vissza, beleértve az utazási és poggyászszállítási költségeket a tartózkodási hely felhasználási helyére és a régióban dolgozó személyek visszautazási helyére. a Távol-Észak és az ezzel egyenértékű területek, valamint családtagjaik (az alkalmazottal történt végső elszámolás után);
19) az egyes munkavállalóknak családi okokból, gyógyszerekhez, gyermekszületéshez, temetéshez stb.
20) a munkavállalók termelési igényekkel nem összefüggő fizetett képzésének költségei, a munkavállalók családtagjainak fizetett képzésének költségei;
21) kártérítés azoknak a személyeknek, akik a gyermek gondozására három éves korukig szabadságon voltak, és a határidőnél korábban munkába álltak;
22) az elbocsátott munkavállalók késedelmesen felhalmozott végkielégítésének összege (az elbocsátott munkavállaló által végzett tevékenységre vonatkozóan);
23) a szakszervezeti szervezet által felhalmozott és a szakszervezeti szervezet beszámolójában kimutatott, a szakszervezeti tagoknak nyújtott anyagi támogatás összege;
24) a listán nem szereplő személyeknek nyújtott anyagi segítség összege;
25) átalányösszegű kifizetések az első foglalkoztatásért az állami és önkormányzati intézmények (szervezetek) szakemberei számára, amelyeket az Orosz Föderációt alkotó jogalany jogszabályai írnak elő.
Tekintettel arra, hogy a szociális kifizetések nem kapcsolódnak a bérekhez , nem veszik figyelembe a munkavállaló átlagkeresetének kiszámításakor [3] .
Az EU tagállamaival 1995-ben végzett tanulmányok szerint a családok 2/3-a részesül szociális ellátásban. Franciaországban a családok 75%-a részesül szociális ellátásban, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban a családok 50%-a. Szociális befizetésekre van szükség ahhoz, hogy a teljes népességen belül csökkenjen az alacsony jövedelmű családok aránya. Alacsony jövedelmű családok azok a családok, amelyek jövedelme nem éri el az országos átlag 50%-át. A szociális juttatások után csökkent a szegény családok száma az EU-ban. Dániában ez az arány 27%-ról 8%-ra esett vissza. Hollandiában 26%-ról 11%-ra csökkentették [8] .
Görögországban a szociális ellátások 91%-a nyugdíj, Olaszországban 87%-a, Portugáliában 73%-a és Franciaországban 72%-a [8] .
A szociális ellátások igénybevétele Svédországban, Dániában és Finnországban minden állampolgár törvényes joga. A szociális ellátások igénybevétele nem függ a foglalkoztatástól vagy a biztosítási díj fizetésétől [9] .