Snezhnik - a hó fix felhalmozódása a széltől és a naptól védett helyeken, a hóhatár alatt , amely a környező hótakaró elolvadása után marad meg (szezonális hómező), vagy nem olvad egész évben (állandó hómező, repülés ). A tavaszi hómezők az egész mérsékelt égövre jellemzőek a stabil hótakaró eloszlásának területén; nyári hómezők és vándorlások jellemzőek a sarki és a hegyvidékre. A hómező fennállásának időtartama attól függ, hogy mennyire védett a közvetlen napfénytől, ezért a hómezők gyakoriak boncolt terepviszonyok között, például hegyek és dombok északi (az északi féltekén) lejtőin vagy mély szakadékokban. és szurdokok.
A hómezőt képező hó felhalmozódása hóviharok által szállított hó (szélhómezők) vagy lavina (lavina hómezők) eredményeként következhet be. Az ismételt kiolvadás és fagyasztás, valamint az átkristályosodás következtében a hómező vastagságában firn képződik .
A mélyedésben elterülő hómező megteremti a feltételeket a mélyedés széleinek fagyos mállásához, ami ennek következtében idővel (az oldalfalak meredekségének növekedésével) megnő, és egy lapos finom földréteg képződik rajta. alsó. A homokos-agyagos anyagú dombokat, dombokat az árnyékos lejtőn fekvő hómező fokozatosan tönkreteheti; a dombról jellegzetes formájú, patkó alakú domb maradt meg. Egy ilyen folyamat kezdetén a hómező növeli az északi lejtő meredekségét, fokozatosan „lefaragva”. Így az elterjedési területeken a hómezők aktív geomorfológiai tényezőt jelentenek; terepre gyakorolt hatásukat nivációnak nevezzük . A hómezőknek való hosszú távú expozíció által létrehozott felszínformákat nivalnak nevezzük .
A hómezők nyáron számos hegyi folyó egyik alapvető táplálékforrása.
| Hó és jég | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Hó | |||||
| Havas természeti képződmények | |||||
| Hószállítás | |||||
| Jég | |||||
| Természetes jégképződmények | |||||
| Jégtakaró |
| ||||
| Tudományos tudományágak | |||||