Nast

Nast  - sűrű hókéreg a hótakaró felszínén (vagy a későbbi havazások következtében mélyebb rétegekben), amely a hó olvadása és ezt követő fagyása vagy a szél tömörödése következtében alakul ki (szélkéreg). ).

A hegyekben a kéreg gyenge tapadása a hó felső vagy alsó rétegéhez lavinát okozhat . A jégen heverő hó felszínén lévő nast „iszapnak ” [1] nevezik .

A hótakaró mélyén található nast eltemetett kéregnek nevezik [2] .

A tömörített hóréteg az időjárástól függően jégkéreggé alakulhat.

A következő típusú kéreg és jégkéreg különböztethető meg [2] :

• A napkéreg  vékony (több milliméteres) átlátszatlan fehér vagy átlátszatlan jégkéreg , amely fagyos derült napokon keletkezik a napsugarak hatására a hófelszín olvadása következtében.
• A burkolókéreg  egy nagyon vékony, rideg jégkéreg, amelyet légtér választ el a hó felszínétől. Nyugodt és tiszta időben fordul elő, éles napi hőmérséklet-ingadozásokkal.
• A perforált kéreg  egy nagyon vékony és törékeny jégkéreg számos kis lyukkal, amely akkor keletkezik, amikor a hó napfény hatására elpárolog.
• A barázdált hó barázdákkal elválasztott jéglemezek  felszíni rétege, amelyek ferdén helyezkednek el, és emelt oldalukkal a nap felé néznek. Tavasszal alakul ki, amikor a hó elolvad.
• Az esőkéreg  egy átlátszó vékony jégkéreg, amely akkor keletkezik, amikor eső esik a hó felszínére.
• Hőmérséklet kéreg  - fehér, sűrű kéreg, amely kis jégkristályokból áll, és az olvadás során megolvadt hó fagyása során keletkezik.
• Szélkéreg  - kis vastagságú (legfeljebb 3 cm-es) szél által tömörített hóréteg. A szél kéregében a hó matt fehér, alacsonyan csúszós, nagyon finom szemcsés és sűrű.
• A szélhornyok  a kéreg felületének hóviharok során bekövetkezett részleges megsemmisülésének az eredménye. A hornyok a szél iránya mentén helyezkednek el. A szél felőli oldalon a felszíni kéreg alatt üregek fújódnak ki.
• A széldeszka  egy vastag (3 cm-t meghaladó) lesöpört sűrű hóréteg, amely a szél felőli lejtőkön alacsony hóviharok idején a szél tömörödése következtében keletkezik.

A hó sűrűsége a különböző típusú kéregekben nem azonos, de jelentősen meghaladja a száraz friss hó sűrűségét ( 0,10-0,15 g/cm 3 ), bár nem éri el a jég sűrűségét ( 0,92 g/cm 3 ) . A széldeszkákban a száraz hó sűrűsége eléri a 0,35-0,60 g/cm 3 értéket [2] .

Jegyzetek

1. ↑ Dahl szótár
2. ↑ 1 2 3 Kuzmin P.P. A hótakaró fizikai tulajdonságai . - L . : Gidrometeoizdat, 1957. - S. 9. - 180 p.

Irodalom

• Nast  // Az élő nagy orosz nyelv magyarázó szótára  : 4 kötetben  / szerk. V. I. Dal . - 2. kiadás - Szentpétervár.  : M. O. Wolf nyomdája , 1880-1882.
• Nast // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.