Szicília az ókori görög mitológiában

Bevezetés

Karakterek listája

• Adran .
• Akest .
• Akesta . A trójai víziló lánya. Apja az életét féltve Olaszországba küldte. A Crimis folyó istene kutyává vagy medvévé változott és birtokba vette, fia született, Akest [1] . Egy szörnyetegnek kellett megennie [2] .
• Akid .
• Alpos . Óriás Szicíliából. Gaia spawnja [ 3] , száz feje volt, Dionüszosz legyőzte a Pelor-foknál [4] . hu:Alpos
• Anap . (Anapis./Anapos.) [5] Vízisten Szicíliában. Kianei [6] kedvese . Férfi alakban van ábrázolva [7] . hu:Anapos
• Androclus . Eol és Kiana fia . Szicília egy részén uralkodott [8] .
• Arethusa .
• Ahat . Sikeliai uralkodó. Dionüszosz indiai hadjáratának tagja [9] . Az Ofelt szerint [10] szekérjátékokban versenyzett .
• Beroya . Dorikl tmári felesége. Irida felveszi megjelenését, megjelenik a trójaiak előtt Szicíliában [11] .
• Bitey . Sicani parancsnok, akit Herkules ölt meg, akit hősként imádnak [12] .
• Bucol . "Csizma". Daphnis beceneve [13] .
• Bufon . Sicani parancsnok, akit Herkules ölt meg, akit hősként imádnak [12] .
• Galatea .
• Galleon . Jós Szicíliából [14] .
• Gelim . Részt vett Anchises temetési játékaiban, futásban versenyzett [15] . Lásd Elim.
• Glikhat . Sicani parancsnok, akit Herkules ölt meg, akit hősként imádnak [12] .
• Daphnis .
• Doricles . Tmarian. Beroi férje [16] .
• Zankl . Zankla (később Messene) városának királya. Számára Orion töltést hozott létre, és megépítette Acta kikötőjét [17] . Hecateus, született Gaia [18] szerint .
• Camarina . Nimfa, az Óceán lánya , Caminana városának védőnője [19] .
• Kiana .
• Cyclopes . Az emberek, akik kikényszerítették a feáciaiakat egykori földjükről [20] .
• Kókál .
• Crimis . Folyóisten Szicíliában, Akestus apja [21] . Egestát kutya alakban vette birtokba [22] . Az eesztusok férfi álarcában ábrázolják [7] . Vagy a szicíliai folyó, amelynek közelében telepedett le [23] .
• Critid . Sicani parancsnok, akit Herkules ölt meg, akit hősként imádnak [12] .
• Xenia . Daphnis szerelme [24] .
• Leucaspide . Sicani parancsnok, akit Herkules ölt meg, akit hősként imádnak [12] . Epigráfiai bizonyítékok vannak róla [25] . A szicíliai érméken meztelen sportolóként ábrázolják [26] .
• Morguet . Ital után lett király, az ő nevéről Morguetesnek hívják a népet. Sikel lett az utódja [27] .
• Motia . Hekataeusz és Hellanic szerint egy nőt neveztek el róla, aki megmutatta Herkulesnek, hol szóródtak szét a csordái, és egy várost, amely Szicília déli partjainál egy szigeten található [28] . Kb. Motia feltárt egy föníciai várost [29] .
• Paliki .
• Panopei . Egy fiatal férfi Szicíliából, Akest társa. Az Anchises tiszteletére rendezett játékok futóversenyeinek résztvevője [30] .
• Pediakrata . Sicani parancsnok, akit Herkules ölt meg, akit hősként imádnak [12] .
• Pelor . Orion beceneve [31] . Pelor tornya Rhegiában állt [32] .
• Pimpleid. Daphnis szerelme. Lásd Derék.
• Porpack . Az égesztiek által imádott forrásistenség Szicíliában [7] .
• Semetis . (Simaitis.) Nimfa. Született egy Faun Akida [33] .
• Sikan . Briareus fia, Etna testvére [34] .
• Sikel .
• Sikel . Akhat szolgája, Dionüszosz indiai hadjáratának résztvevője [35] .
• Solunt . Hős Szicíliából. Herkules párbajba kezdett vele és megölte [36] . Ő Sola, akit Herkules ölt meg Nyugat-Szicíliában Stesichorus szerint [37] . Szolooid föníciai város királya.
• Strato . A szirakuszai Antiochus szerint a ligetszépe és az ópika támadása alatt egy sikelkolóniát hozott a szigetre [38] .
• Derék .
• Telmess . Egy folyóisten Szicíliában, akit az égesztiek imádtak [7] .
• Feremon . Eol és Kiana fia. Szicília egy részén uralkodott [8] .
• Foosa . (Toosa.) Nimfa. Fork lánya. Poszeidón Polyphemust szülte [39] . hu:Thoosa
• Frinac . A cirénei Philostephánnak, a királynak, akiről Phrynakia elnevezték, "A szigeteken" című verse alapján készült [40] . Valószínűleg azonos Helios fiával.
• Charybdis .
• Egest. Lásd Akest .
• Elim .
• Entel . Régi harcos, Akest társa. Részt vett Anchises temetési játékain, ökölharcban nyert [41] .
• Eric .
• Etna .
• Echenaida . A nimfa, akit Daphnis imádott , ígéretet vett tőle, hogy nem szeret egy halandót [42] .

Legendás karakterek:

• Antifem. A Gela alapítója, a rodoszi Lindától [43] .
• Polly. Argostól [44] , Syracuse legendás királyától [45] .

Cyclopes

• Acamant (küklopsz). [46] Egy küklopsz Szicíliából [47] .
• Arges. Az egyik küklopsz, Dionüszosz indiai hadjáratának résztvevője [48] .
• Argilip. ("zseniális") A küklopok egyike, az indiai hadjárat résztvevője [49] .
• Galimed. (Halimédész.) Küklopsz, Dionüszosz indiai hadjáratának résztvevője [48] . Harcolt Peucetiusszal [50] . Az Ofelt játékokon diszkoszvetésben versenyzett [51] .
• Euryal. Küklopsz, Dionüszosz indiai hadjáratának résztvevője [52] .
• Polyphemus (Küklopsz) .
• Trachi. (Trachios.) Küklopsz, az indiai hadjárat résztvevője [48] .
• Elatey. Küklopsz, Dionüszosz indiai hadjáratának résztvevője [52] .

Helynevek

• Kamik . Város Szicíliában. [53] A krétaiak öt évig ostromolták, de nem tudták elvenni [54] .
• Lilibey . Kikötő. [55]
• Miletides . Siracusában élt egy Miletidák klánja a jón chalkikból, akiket kiűztek a városból és megalapították Himerát [56] .
• Ortygia . Szirakúza melletti sziget, Artemis Ortigia [57] nevéhez fűződik . Az emberen kívül a fürj az egyetlen állat, amely epilepsziás rohamoknak van kitéve [58] . hu:Ortygia
• Palikov-tó . Szicíliában [59] . A paliki két feneketlen forrás, egyforma, mint az ikrek, erős szagúak [60] .
• Pelor . Szicília-fok [61] .
• Sicani . Az emberek Spanyolországból érkeztek [62] .
• Sicania . Szicília [63] neve , előtte Trinacria-nak [64] hívták .
• Sikels . A népet egyiptomi feliratok említik [65] . Epicharmus sikel szavakat illesztett komédiáiba .
• Szicília. [67]
• Phrynakia. (Trinakia). ("háromfogú") (Trinakria. "három csúcs") Sziget. A delphoi jósda így nevezte Szicíliát [68] . Héliosz tehenei ott legelésztek [69] Amikor Odüsszeusz társai megfőzték a teheneket, azok az üstben nyögtek [70] . Ő Trinacria vagy Frinakida [71] . hu:Thrinacia
• Egesta. Város Szicíliában (lat. Segesta.)
• Elima . Emberek Szicíliában. [72] Szicíliába vándorolt ​​trójaiak [73] . Az elim nyelvű graffitiket Segestában találták [74] .
• Enna. Helyszín Szicíliában [75] . A Föld középpontjának nevezték [76] .
• Etna . Hegy. [77]

Lásd még

• Anchises . A verzió szerint Szicíliában halt meg.
• Aristaeus . Szicíliában imádják.
• Helios . Tehenei Szicíliában éltek.
• Kron . A változat szerint Szicíliában temették el.
• Orion . Öntött köpeny Peloriada.
• Enkelad . Szicília nekiesett.

Jegyzetek

1. ↑ Első vatikáni mitográfus II 35, 3-4
2. ↑ Servius. Az I. Aeneishez 550 // Losev A.F.  A görögök és rómaiak mitológiája. M., 1996. 420. o
3. ↑ Nem. Dionüszosz Cselekedetei XXV 234
4. ↑ Nem. Dionüszosz Cselekedetei XLV 172-212
5. ↑ Lübker F. A klasszikus régiségek igazi szótára . M., 2001. 3 kötetben T.1. 101. o
6. ↑ Ovidius. Metamorfózisok V 417
7. ↑ 1 2 3 4 Eliane. Tarka mesék II 33
8. ↑ 1 2 Diodorus Siculus. Történelmi Könyvtár V 8, 1
9. ↑ Nem. Dionüszosz cselekedetei XIII 307
10. ↑ Nem. Dionüszosz Cselekedetei XXXVII 168
11. ↑ Vergilius. Aeneis V 619
12. ↑ 1 2 3 4 5 6 Diodorus Siculus. Történelmi Könyvtár IV 23, 5
13. ↑ Diodorus Siculus. Történelmi Könyvtár IV 84, 3
14. ↑ Kelemen. Stroma I 134, 3
15. ↑ Gigin. Mítoszok 273
16. ↑ Vergilius. Aeneis V 620
17. ↑ Diodorus Siculus. Történelmi Könyvtár IV 85, 1
18. ↑ Iljinszkaja L. S. A Földközi-tenger középső részének legősibb szigeti civilizációi az ősi történelmi hagyományban - M .: MGPI , 1987. - S. 21.
19. ↑ Pindar. Olimpiai dalok V 1
20. ↑ Homérosz. Odüsszeia VI 5
21. ↑ Vergilius. Aeneis V 38
22. ↑ Lycophron. Alexandra 965
23. ↑ Halikarnasszoszi Dionysius. Római régiségek I. 52, 1
24. ↑ Theokritosz. Idylls VII 72
25. ↑ O. P. Cibenko kommentárja a könyvben. Diodorus Siculus. Történelmi könyvtár. könyv 4-7. Szentpétervár, 2005. 309. o
26. ↑ Iljinszkaja L. S. A Földközi-tenger középső részének legősibb szigeti civilizációi az ősi történelmi hagyományban - M .: MGPI , 1987. - S. 63.
27. ↑ Halikarnasszoszi Dionysius. Római régiségek I 12, 3, utalás a szirakuszai Antiochusra
28. ↑ Iljinszkaja L. S. A Földközi-tenger középső részének legősibb szigeti civilizációi az ősi történelmi hagyományban. M., 1987. 21. o., Bizánci István, Iljinszkaja L. S. Legendák és régészet szerint. Ősi mediterrán. M., 1988. 61. o
29. ↑ Iljinszkaja L. S. A Földközi-tenger középső részének legősibb szigeti civilizációi az ősi történelmi hagyományban - M .: MGPI , 1987. - S. 69.
30. ↑ Vergilius. Aeneid V 300
31. ↑ O. P. Cibenko kommentárja a könyvben. Diodorus Siculus. Történelmi könyvtár. könyv 4-7. Szentpétervár, 2005. 331. o
32. ↑ Strabo. Földrajz III 5, 5 (171. o.)
33. ↑ Ovidius. Metamorfózisok XIII 750
34. ↑ Iljinszkaja L. S. Scholia Theokritusnak. Idylls I 65 // A Közép-Mediterráneum legősibb szigeti civilizációi az ősi történelmi hagyományban - M .: MGPI , 1987. - 45. o.
35. ↑ Nem. Dionüszosz Cselekedetei XXXVII 491
36. ↑ Iljinszkaja L. S. A Földközi-tenger középső részének legősibb szigeti civilizációi az ősi történelmi hagyományban. M., 1987. 21. o., a milétoszi Hecateus szerint Bizánci Istvántól. etnikum
37. ↑ Malkin I. Mítosz és terület a spártai mediterrán térségben. Cambridge University Press . 2003. 210. o
38. ↑ Halikarnasszoszi Dionysius. Római régiségek I 22, 5
39. ↑ Homérosz. Odüsszeia I 69; Pseudo Apollodorus. Mitológiai könyvtár E VII 4; Nonn. Dionüszosz Cselekedetei XXXIX 291
40. ↑ Servius. Kommentár Vergilius I. Aeneiséhez 196, Tzetz. Történelem VII 670 // Iljinszkaja L. S. A Közép-Mediterráneum legősibb szigeti civilizációi az ősi történelmi hagyományban. M., 1987. 43. o
41. ↑ Vergilius. Aeneis V 387-484; Hygin. Mítoszok 273
42. ↑ Parthenius. A szerelmi szenvedélyekről 29, 1
43. ↑ Lásd Hérodotosz. Történelem VII 153; Athenaeus. Bölcsek ünnepe 298a.
44. ↑ Arisztotelész, fr.585 Rose. Lásd erről: V. P. Yaylenko, Az archaikus Görögország és a Közel-Kelet. M., 1990. S.76-77, 113
45. ↑ Athenaeus. Bölcsek ünnepe I 56, 31b, Hippias Rhegius szerint
46. ↑ Lübker F. Klasszikus régiségek igazi szótára. M., 2001. 3 kötetben T.1. 10. o
47. ↑ Valerij Flakk. Argonautica I 582
48. ↑ 1 2 3 Nem. Dionüszosz Cselekedetei XIV 61
49. ↑ Nem. Dionüszosz Cselekedetei XXVIII 172
50. ↑ Nem. Dionüszosz Cselekedetei XXXVI 290
51. ↑ Nem. Dionüszosz Cselekedetei XXXVII 685
52. ↑ 1 2 Nem. Dionüszosz Cselekedetei XIV 60
53. ↑ Pseudo Apollodorus. Mitológiai könyvtár E I 13-14
54. ↑ Hérodotosz. Történelem VII 170
55. ↑ Pseudo Apollodorus. Mitológiai könyvtár I. 9., 25
56. ↑ Yaylenko V. P. Az archaikus Görögország és a Közel-Kelet. M., 1990. 116. o
57. ↑ Diodorus Siculus. Történelmi Könyvtár V 3, 5
58. ↑ Solin 11., 23
59. ↑ Strabo. Földrajz VI 2, 9 (275. o.); Ovidius. Metamorfózisok V 405
60. ↑ Polemon, francia 83 Preller
61. ↑ Ovidius. Metamorfózis XIII 726
62. ↑ Silius Italicus . Punica, XIV, 35: latin nyelvű szöveg // Ilyinskaya L. S. A Mediterraneum középső részének legősibb szigeti civilizációi az ősi történelmi hagyományban. M., 1987. 60. o
63. ↑ Homérosz. Odüsszeia XXIV 307
64. ↑ Justin. Pompeius Troga megtestesítője IV 2, 1
65. ↑ Gindin L. A. , Tsymbursky V. L. Homérosz és a Földközi-tenger keleti térségének története. M., 1996. 142. o
66. ↑ Iljinszkaja L. S. A Földközi-tenger középső részének legősibb szigeti civilizációi az ősi történelmi hagyományban. M., 1987. 16. o
67. ↑ Pseudo Apollodorus. Mitológiai könyvtár I 6, 2-3 következő
68. ↑ Pausanias. A Hellas V 7, 3 leírása
69. ↑ Pseudo Apollodorus. Mitológiai könyvtár I 9, 25; E VII 22
70. ↑ Gigin. Mítoszok 125
71. ↑ Strabo. Földrajz VI 2, 1 (265. o.)
72. ↑ Pseudo Apollodorus. Mitológiai Könyvtár II. 5., 10
73. ↑ Thuküdidész. Történelem VI 2, 3
74. ↑ Iljinszkaja L. S. Legendák és régészet. Ősi mediterrán. M., 1988. 135. o
75. ↑ Lásd: Cicero. Verres ellen IV 106.
76. ↑ Lübker F. A klasszikus régiségek igazi szótára . M., 2001. 3 kötetben T.2. P.492
77. ↑ Pseudo Apollodorus. Mitológiai könyvtár I 6., 3