Sint Niklas

Sint-Niklaas [1] ( hollandul  Sint-Niklaas , franciául  Saint-Nicolas ) város Kelet-Flandria belga tartományában . 2017. január 1-jén Sint -Niklasnak több mint 76 000 lakosa volt, és Belgium tizenkilencedik legnépesebb városa volt [2] . A város híres piacteréről is, amely Belgium legnagyobb (3,19 ha) [3] .

Történelem

A település kialakulása

Annak ellenére, hogy a mai Sint Niklas területén a római hódítás előtti időszakra visszanyúló emberi tevékenység nyomaira bukkantak , a közeli Wasmünster volt a rómaiak regionális központja , valószínűleg az utóbbi kiemelkedőbb fekvésének köszönhetően. a Dürma folyó, a Scheldt mellékfolyója . Sint Niklas története csak 1217 -ben kezdődik , amikor Tournai püspöke a helyi papság tanácsára templomot alapított Myrai Szent Miklós tiszteletére . A tizenhatodik század közepéig az új plébánia a tournai püspökségnek volt alárendelve. A régió politikai szerkezetét tekintve Flandria megyéhez tartozott , amelynek gazdagsága a város gyors gazdasági növekedéséhez vezetett. 1241 -ben Sint Niklas lesz a régió közigazgatási központja, 1248 -ban pedig II. Margit a városnak adományozta a Szent Miklós-templomtól nyugatra fekvő területeket azzal a feltétellel, hogy ezeket a területeket soha nem osztják fel vagy építik be. Az adományozás feltételei magyarázzák a Sint-Niklas piactér méretét.

XIV-XVII század

Mivel Sint Niklasnak soha nem voltak városfalai, mindig könnyű prédája volt a hódítóknak. Így 1381 -ben tüzek lobbantak a városban, és a fosztogatók kiraboltak. Másrészt a város elhelyezkedése a Scheldten, Gent és Antwerpen között garantálta a város gyors helyreállítását. 1513- ban I. Maximilian császár megadta Sint-Niklas városi jogait, ami lehetővé tette a heti piac megszervezését. 1580 körül az ikonoklasztok jelentős károkat okoztak a templomban.

A 17. század a gazdasági fellendülés időszakának számít, amelyet Sint-Niklas elsősorban a lennek és a gyapjúnak köszönhet. Ebben az időben sok adminisztratív épületet emeltek, és három kolostort alapítottak ( oratoriusok , ferencesek és Alexianus nővérek ). 1690. május 25-én ismét tűz ütött ki Sint-Niklasban, legalább 565 házat elpusztítva.

XVIII-XXI század

A város első szövőgyárának 1764- es megjelenésével Sint-Niklasban megindult az iparosodás folyamata, amely 1830 - ra a második legfontosabb kelet-flamand várossá változtatta (Gent után) . Napóleon 1803- ban Sint-Niklasba látogatott, majd egy évvel később a lakosságszám (kb. 11 000) alapján városi rangot adott Sint-Niklasnak. A 19. században a textilipar hanyatlásnak indult, de a város új lendületet kapott a fejlődéshez, amikor 1850 -ben megérkezett a vasút . Ekkor épül a városban a városháza és a Szűz Mária tiszteletére szentelt templom. A második világháború után a textilipar ismét mély válságba került, mára szinte teljesen eltűnt. A város történelmi központja ma kereskedelmi és kereskedelmi negyed.

Látnivalók

• A 13. században alapított, a város nevét adó Szent Miklós-templom. Az ikonoklasztikus felkelés során (1580 körül) a templom belseje súlyosan megsérült. A mai enteriőr barokk korból származik .
• Piac tér, a legnagyobb Belgiumban.
• Mariinsky templom
• Városháza
• A térképészet történetének szentelt Mercator Múzeum
• szecessziós házak

• Városháza

Testvérvárosok

•  Egyesült Királyság ,Abingdon
•  Franciaország ,Colmar
•  Fehéroroszország ,Brest
•  Hollandia ,Gorinchem
•  Olaszország ,Lucca
•  Németország ,Schongau
•  Csehország ,Tabor

Sint-Niklas szülöttei

• Bob Benny (1926), bácsi
• Tom Lanois (1958), író, költő, esszéista, drámaíró
• Ann Wouters (1980), kosárlabdázó
• Jan Vertonghen (1987), labdarúgó
• Thomas De Gent (1986), kerékpáros

Jegyzetek

1. ↑ Földrajzi enciklopédikus szótár: Földrajzi nevek / Ch. szerk. A. F. Tryosnyikov . - 2. kiadás, add. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1989. - S. 436. - 592 p. - 210 000 példány.  - ISBN 5-85270-057-6 .
2. ↑ National Instituut voor de Statistiek (NIS)/FOD Economie – Algemene Directie Statistiek en Economische Informatie. Structuur van de bevolking. De 25 bevolkingsrijkste gemeenten van het land . Hozzáférés dátuma: 2009. augusztus 16. Az eredetiből archiválva : 2007. április 29. (határozatlan)
3. ↑ Sint-Niklaas, hart van het Waasland  (elérhetetlen link)

Linkek

• A város honlapja