| Evgenia Vitalievna Sereda | |
|---|---|
| Születési dátum | 1978. május 20. (44 évesen) |
| Születési hely | |
| Ország | |
| Foglalkozása | Orosz nyelvész, a szerkezeti és szemantikai irány képviselője |
Sereda Evgenia Vitalievna ( Moszkva , 1978. május 20. ) orosz nyelvész, morfológus , az orosz nyelvészet szerkezeti és szemantikai irányának képviselője. Az orosz nyelv morfológiájával foglalkozó tanulmányok, valamint az orosz nyelv grammatikájával, beszédstílusával és kultúrájával foglalkozó tankönyvek és oktatási segédanyagok szerzője [1] ; újságíró [2] .
Evgenia Vitalievna egy bányafelmérő (Vitalij Grigorjevics Sereda) családjában született, a nagycsalád legidősebb gyermekeként, az első generációban moszkvai. Az ifjúsági évek fordulópontot jelentenek az ország történelmében ( 90 -es évek ) - mint legtöbb társa, Jevgenia is korán kezd dolgozni, segít családjának.
1991 és 1994 között Evgenia az "OASIS" színházi stúdióban dolgozik (művészeti vezető - Inna Mikhailovna Zagraevskaya ), játszik a "Fehér toll - fekete toll", "A kis hableány", "Tűz virága", "Örökös" előadásokban. ", "Egy harcos Marttiról, szolgájáról, Antsról és a gyönyörű Anelmáról" stb.
1995-ben belépett a Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem filológiai karának nappali tagozatára. V. I. Lenin (V. I. Leninről elnevezett Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem; 1996 óta - Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem ), aki 2000-ben kitüntetéssel szerzett diplomát, ezzel párhuzamosan itt szerez diplomát a kiegészítő szakmai továbbképzési kar színházi tanszékén (eredetileg - tisztelgés „OASIS”, később – tanítási stílusának jellegzetes vonása [3] ), írja a Modern Orosz Nyelv Tanszéken (a tanszék vezetője, Prof. Natalja Anatoljevna Nikolina ) kandidátusi és doktori értekezéseket.
Az egyetemi tanulmányok évei alatt Evgenia Vitalievna többoldalú tudományos és kreatív érdeklődése különösen megnyilvánul.
A Pedagógiai Egyetem olthatatlan szeretetet és tiszteletet oltott Sereda E.V.-ben a tanári hivatás iránt: az első évtől kezdve „tanár”, hűséges marad ehhez a hivatáshoz az ezt követő években is. 2000-ben E. V. Sereda képviselte a Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetemet az Év Moszkvai tanára versenyen a Debüt jelölésben, és a verseny döntőse lett [4] .
E. V. Sereda a nyelvelméletnek szentelt tudományos tevékenysége ellenére továbbra is publikál tanítási módszerekkel foglalkozó műveket: publikációi jelennek meg az orosz nyelv oktatásának módszereiről, a nyelv és a földrajz közötti interdiszciplináris kapcsolatok integrációjáról és megteremtéséről 2011-ben. közös projekttel (I. S. Kolechkinnel) az első nyílt tanári szakmai verseny egyik nyertese lett "Aktív tanítási módszerek az oktatási folyamatban" [5] .
Ő a "A modern orosz nyelv morfológiája: a közbeszólások helye a beszédrészek rendszerében", "Beszédkultúra: nyilvános beszéd" (társszerzője N. S. Shatalovával és L. S. Shatalovával) című tankönyvek szerzője . katonai beszéd stílusa" (társszerző: N. S. Shatalova), "A másodlagos szövegek létrehozásának alapjai" (T. F. Krushinskaya társszerzője), "Orosz nyelv: funkcionális stílusok", "Orosz nyelv és beszédkultúra: gyakorlatok gyűjteménye" " (T. F. . Krushinskaya társszerzője) stb.
2007-ben a "Prosveshchenie" (NP "Teleshkola") internetes iskola alapján forgatókönyveket ír elektronikus tanulási modulokhoz (EUM) az " orosz nyelv " tantárgyból (7. osztály; alapszintű tanuláshoz) részeként. Az RF Szövetségi Oktatási Ügynökség ( Rosobrazovanie ) „Új generációs elektronikus oktatási források létrehozása, az általános általános és középfokú (teljes) általános általános oktatási programok végrehajtásának biztosítása az általános, alapfokú és középfokú intézményekben” utasításának végrehajtásáról. oktatás." 2009-ben a főiskola 9. osztályos orosz nyelvű tanulói számára távoktatást szervező speciális képzési modulok anyagán is dolgozott.
E. V. Sereda érdeklődése az ősi nyelvek és az összehasonlító nyelvészet iránt különösen az egyetemen mutatkozott meg. Evgenia Vitalievna az egyházi szláv nyelv tanulmányozását választja tudományos kutatásai során külön választható tárgyként: egy kiemelkedő orosz nyelvész, prof. Alekszandr Mihajlovics Kamcsatnov . Később E. V. Sereda az akkor ismert egyházi szláv nyelv tanítási módszereit adaptálja a vasárnapi plébániai iskolákban való tanításhoz (lásd: Vasárnapi iskola ), figyelembe véve a gyakorlati orientációt, a tanulók életkorát és a fegyelemtanulmányozás sajátosságait. a vasárnapi plébánia iskoláiban a tanítási órákban, 1996 óta pedig ezt a tudományágat tanítja a vasárnapi iskolában ( Illés próféta temploma a moszkvai novgorodi városnegyedben; ugyanabban a templomban 2001-ig Jevgenia Vitalievna énekel a templomi kórusban).
1997-ben E. V. Sereda részt vett az akatista Szentpétervárnak való megalkotásában és egyházi szlávra fordításában. Seraphim ( Seraphim (Rose) ) és All Saints az amerikai földjén ragyogtak.
A Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem falain belül felébredt E. V. Seredában az újságírás iránti érdeklődés: 1995-ben belépett a Moszkvai Állami Pedagógiai Egyetem Újságírás Tanszékének Kiegészítő Szakképzési Karának (FDPO) esti tanszékére, miközben ezzel párhuzamosan dolgozott. szak- és külső tudósítóként számos folyóiratban („Pedagógiai Egyetem”, „ Tanári újság ”, „ Szeptember elseje (kiadó) ”). Később, 2002-2004-ben oktatóként tanította a "Tömegkommunikáció elmélete és gyakorlata" kurzust a Graduate School of Management-ben.
E. V. Sereda kiskorától költőként is megnyilvánul: még tanulmányai alatt publikálták a Slovesnik, Pedagógiai Egyetem újságokban. 2009-ben az Arany Stanza nemzetközi versmondó verseny díjazottja lett, versei megjelentek az Orosz Költészet Antológiájában (az Orosz Írószövetség gondozásában jelent meg) 2021-re, a MarinAmania című versgyűjteményt jelölték „Az év költője” országos irodalmi díjat 2022-re
E. V. Seredát a Filológiai Karon eltöltött évek alatt komolyan érdekelte az interjektívek tanulmányozása és a közbeszólás folyamata. A beszéd egy ilyen szerkezetileg jelentéktelen és ezért kevéssé tanulmányozott része, mint közbeszólás iránti érdeklődés elvezeti Evgenia Vitalievnát a nyelv és a gondolkodás kapcsolatának problémáihoz, a közbeszólásoknak a párbeszéd és a polilógus résztvevőire gyakorolt pszichológiai hatásaihoz, a beszédproblémákhoz. interkulturális kommunikáció , transzpozíció a beszédrészek rendszerében (lásd " Transzpozíció (nyelvészet) ") és általában a tranzitivitás jelenségei a nyelvtanban.
Logikus, hogy Vera Vasziljevna Babaiceva , az orosz nyelvészet strukturális-szemantikai irányának megalapítója, az orosz nyelv grammatikai tranzitivitás jelenségeivel foglalkozó alapkutatások szerzője lesz E. V. Sereda disszertációkutatásának témavezetője . Később beleegyezik abba, hogy E. V. Sereda tudományos tanácsadója legyen a filológia doktori fokozat megszerzésére irányuló disszertációs kutatásában.
E. V. Sereda rendelkezik a beszédrészek osztályozási modelljével (lásd: „ Az orosz nyelv beszédrészei ”), amely figyelembe veszi a modern orosz nyelv tranzitivitásának összes jelenségét, és összeegyezteti a gyakorlati és általános nyelvészet képviselőinek álláspontját . valamint a differenciálás mező- és lépéselvei kombinálása. Egy ilyen séma lehetővé teszi az élő nyelv jelenségének vizuális szemléltetését az összehasonlítható egységek hierarchiájában, ami azt jelenti, hogy segít a betű helyes írásjelezésében , jellemzi a szóban forgó egység lehetséges helyét a mondatszerkezetben és írja le egy adott nyelvi egység modalitását (objektív vagy szubjektív) a beszédben.
Szintén E. V. Sereda gyakorlatorientált tudományos érdeklődése egy részletes szabályrendszer megalkotását eredményezte a közbeszólások és a homonim jelenségek írásjeleinek beállítására.
1. Sereda E. V. Ábécé ima Ortodox Moszkva (újság), 18. szám (78). - M., 1996. P.4.
2. Sereda E. V. A nem primitív közbeszólások pótlásának módjai a köznyelvi ifjúsági beszédben, szlengben Anyaggyűjtés a bölcsész, természet- és műszaki tudományok területén tanulók kutatási tevékenységének eredményei alapján. - M., 2000. S.125-130.
3. Sereda E. V. A közbeszólások osztályozása a modalitás kifejezése alapján. Orosz nyelv (a "Szeptember elseje" című újság melléklete), 23. szám (335). - M., 2002. P.13.
4. Sereda E. V. A közbeszólások státuszának kérdéséhez. RYASH. - M., 2002, 5.S.70-72.
5. Sereda E. V. „A befejezés egy bekezdés…”: közbeszólások a köznyelvi ifjúsági beszédben. Tanári újság, 24. szám - M., 2002. P.14.
6. Sereda E. V., Kolechkin I. S. „A vándorlások meséje”: a retorika és a földrajz lecke-integrációja. Tanári újság, 6. sz. - M., 2002. S. 15.
7. Sereda E. V. „Havas dombon”: a 8. évfolyamon a „Szóalkotás” részben leírtak megismétlése. Tanári újság, 43. sz. - M., 2002. S. 15.
8. Sereda E. V. „Hoppá, megérkeztünk...”: a közbeszólások osztályozásához. Tanári újság, 47. sz. - M., 2003. P. tizenöt.
9. Sereda E. V. Megoldatlan problémák a közbeszólások tanulmányozásában. Orosz nyelv (a "Szeptember elseje" című újság melléklete), 11. szám (371). - M., 2003. S.4, 13.
10. Sereda E. V. „Az, bükkösök, ólom”: anyagok a szláv ábécé leckéhez. Tanári újság, 17. sz. - M., 2003. S. 39.
11. Sereda E. V. „Nincs sehol nem fásultabb”: a melléknevek összehasonlítási fokai az ifjúsági beszédben és a szlengben. Tanári újság, 11-12. - M., 2003. S. 39.
12. Sereda E. V. A kérdések agresszív formái. Tanári újság, 38. sz. - M., 2004. S. 39.
13. Sereda E.V. „Úr” és „Isten” – ez a beszéd melyik része? Orosz irodalom (magazin), 1. sz. - M., 2005. P. 49-52.
14. Sereda E.V. Írásjelek közbeszólásokban és közbeszólások kombinációiban. Orosz nyelv és irodalom iskolásoknak, 3. sz. - M., 2005. S. 24-26.
15. Sereda E. V. A modern orosz nyelv morfológiája. A közbeszólások helye a szófajok rendszerében. M., Flinta-Nauka, 2005. 160 p.
16. Sereda E. V. Az etikett kifejezések státuszának kérdéséhez. A "Motinsky-olvasatok" nemzetközi tudományos-gyakorlati konferencia anyagai, 2. rész. - M., RUDN, 2005. S. 64-69.
17. Sereda E. V. „Ah, intonáció” (anyagok az „Ismétlés” témában a 8. osztályban) Orosz irodalom (magazin), 6. szám - M., 2006. P. 59-62.
18. Sereda E. V. Etikett közbeszólások orosz nyelv (melléklet a "Szeptember elseje" című újsághoz), 11. szám (494). - M., 2006. S. 15
19. Shatalova N. S., Sereda E. V. Oktatási segédlet. A katonai beszéd stílusa. M., 2006. 227p.
20. Sereda E. V. Egyrészes mondatok átmenete oszthatatlan közbeszóló mondatokká. Tudományos cikkgyűjtemény "A nyelv és a beszéd egységeinek szerkezeti és szemantikai leírása". - M., 2006. S. 70-77.
21. Sereda E. V. Az orosz nyelv etikett-kifejezéseinek tanításának problémái külföldi hallgatóknak-nem filológusoknak. Az V. nemzetközi tudományos-gyakorlati konferencia beszámolóinak és cikkeinek kivonata "Az orosz beszédkultúra tanításának aktuális problémái, az orosz nyelv tanításának módszerei és a szakterületek. - N.-Novgorod, 2007. P.257-259.
22. Sereda E. V. Az orosz nyelv etikett-kifejezéseinek interkulturális kommunikációba való beavatkozásának strukturális és szemantikai aspektusa. „Az interkulturális beszédinterakció problémái és az idegen nyelvek tanításának technológiái” című nemzetközi tudományos-gyakorlati konferencia anyagai. - Habarovszk, 2007. S. 55-61.
23. Sereda E. V. A közbeszólások funkcionális szemantikája: nehézségek az etikett kifejezések orosz nyelvű fordításában. A nyelv- és kommunikációelméleti problémákkal foglalkozó I. egyetemközi tudományos konferencia anyagai „Nyelvi összefüggések: szerkezet, kommunikáció, diskurzus”. - M., 2007. S. 172-177.
24. Sereda E.V. Az idézés jellemzői művészi párbeszédben. Orosz nyelv és irodalom iskolásoknak, No. 6. - M., 2007. S. 41-45.
25. Sereda E. V. Elektronikus képzési modulok. Elektronikus tanulási modulok (ELM) forgatókönyvei az "orosz nyelv" tantárgyban (alapszintű tanuláshoz) az Orosz Föderáció Szövetségi Oktatási Ügynöksége (Rosobrazovanie) "Elektronikus oktatási források létrehozása" rendeletének végrehajtása részeként egy új generáció, amely biztosítja az alapfokú általános és középfokú (teljes) általános oktatási programok megvalósítását az általános, alap- és középfokú oktatási intézményekben”. - M., 2007. Forgatókönyvek EUM-ek számára a következő témákban 7. évfolyamon: - Az orosz nyelv, mint fejlődő jelenség. - A beszéd fejlődése. Szöveg. - Az átadás megismétlése 5-6 cellában. - A beszéd fejlődése. Az irodalmi nyelv stílusai. Az igéről tanultak megismétlése 5-6 cellában. - Résznévi igenév. - A beszéd fejlődése. Egy személy megjelenésének leírása. - Közbeszólás. Multimédiás oktatási projekt (lemez). - M., Teleshkola, 2007.
26. Sereda E. V. A kölcsönzések nyelvi és kulturális vonatkozásai az orosz nyelv tanításában. A III. Nemzetközi Tudományos és Módszertani Konferencia „Orosz nyelv a FÁK-országokban: jelenlegi helyzet és fejlődési kilátások” anyagai. - Jereván, 2007. S.26-28.
27. Sereda E. V. A jelentés kivonata. Az oktatási és nyelvi környezet kialakulásának sajátosságai a kétnyelvűség körülményei között az orosz nyelv mint idegen nyelv tanulmányozása során a közeli rokon ukrán nyelv alapján (az interjektív részek szavai működésének példáján). beszéd). A FÁK kelet-európai országai orosz nyelvtanárainak regionális fórumának anyaggyűjteménye. - Kijev, 2007. S. 162-166. 0,28 p.l.
28. Sereda E. V. Cikk. A közbeszólások és partikulák megkülönböztetése: az írásjelek elmélete és gyakorlata a távoktatás rendszerében. Orosz nyelvi központ. Program "Intézkedési rendszer az orosz nyelv támogatására". Beszámoló anyagok. A moszkvai régió tanárainak tudományos és módszertani cikkeinek gyűjteménye. - M., 2007. S. 66-71. 0,5 p.l.
29. Sereda E. V. Cikk. A rendszerelemzés problémáiról és az érdemi közbeszólások diszkurzív leírásáról. A nyelv- és kommunikációelmélet aktuális problémáiról szóló II. egyetemközi tudományos konferencia anyaga. - M., 2008. S. 382-390. 0,6 p.l.
30. Shatalova L. S., Sereda E. V., Shatalova N. S. Tankönyv. Beszédkultúra: nyilvános beszéd. M., 2008. 6.12 p.
31. Sereda E. V. A jelentés kivonata. Közbeszólás orosz nyelven az interferencia és az interkulturális kommunikáció problémáinak tükrében. II. Nemzetközi Szimpózium „Orosz irodalom a világ kulturális kontextusában”: válogatott jelentések és absztraktok. - M., 2008. S. 47-50. 0,24 p.l.
32. Kolechkin I. S., Sereda E. V. Cikk. irodalmi vándorlás. Földrajz iskolásoknak, 2. szám - M., 2009. S. 59-60. 0,06
33. Sereda E. V. Cikk. Változások az etikett kifejezések interjektálási területén az orosz mint idegen nyelv oktatásának problémáinak tükrében. „A filológiai tudományok külföldi hallgatók oktatásának problémái” című nemzetközi tudományos és módszertani konferencia anyagai. - Voronyezs, 2010. P. 178-183. 0,5 p.l.
34. Kolechkin I. S., Sereda E. V. Cikk. Interdiszciplináris kapcsolatok kialakításának technikái földrajz órán 10. osztályos tanulók számára (a „Geopolitikai konfliktusok megoldásának módjai” óra példáján). Földrajz és ökológia a 21. század iskolájában (folyóirat), 7. sz. - M., 2010. S. 61-71. 0,8 p.l.
35. Kolechkin I. S., Sereda E. V. Cikk. Interdiszciplináris kapcsolatok kialakításának technikái a középiskolai földrajz és irodalom órákon. Földrajz az iskolában (magazin), 8. szám - M., 2011. S. 38-45. 0,43 p.l.
36. Sereda E. V. Elektronikus tanulási modulok. Speciális képzési modulok anyagai általános iskolások távoktatásának megszervezéséhez. Orosz nyelv, 9. osztály. Multimédiás oktatási projekt. - M., Teleshkola, 2011. \\ internet-school.ru 22 pp.
36. Sereda E. V. Cikk. A szórészek osztályozásának kérdésében: az orosz nyelv szórészeinek hármas jellege. Az „Orosz nyelv a nemzeti kultúra összefüggésében” című nemzetközi tudományos és módszertani konferencia anyagai (Saransk, 2012. május)
37. Kolechkin I. S., Sereda E. V. Cikk. Földrajzi nómenklatúra: tanulmányi módszerek rendszere az orosz iskola különböző oktatási központjaiban, figyelembe véve a diákok pszichotípusát. A "Tudomány és Oktatás" Nemzetközi Tudományos és Gyakorlati Konferencia (Németország, Wiesbaden, 2012.06.27-28.) anyagai. 419-426. 0,5 p.l.
38. Sereda E. V. Cikk. Az orosz nyelv beszédrészeinek rendszere, figyelembe véve a tranzitivitás jelenségeit. A "Tudomány és Oktatás" Nemzetközi Tudományos és Gyakorlati Konferencia (Németország, Wiesbaden, 2012.06.27-28.) anyagai. 302-306. 0,25 p.l.
39. Kolechkin I. S., Sereda E. V. Cikk. Az együttalkotás pedagógiája: a közös alkotói kapcsolatok kialakításának technikái a középiskolában (10. osztályos földrajzóra példáján). „A modern oktatás elméleti és módszertani problémái” (Moszkva, 2012.07.03-04.) IX. Nemzetközi Tudományos és Módszertani Konferencia anyagai, p. 78-81. 0,2 p.l.
40. Sereda E. V. Cikk. A beszédrészek osztályozásának jellemzői a keleti szláv nyelvekben. A „Tudomány és hatékonysága” filológiai, filozófiai, jogi, pedagógiai, gazdasági, pszichológiai, szociológiai és politikai tudományok XXIV. Nemzetközi Tudományos és Módszertani Konferenciájának anyaga (Ukrajna, Gorlovka, 2012.08.23.), p. 39-42. 0,25 p.l.
41. Kolechkin I., Sereda E. Földrajzi nómenklatúra: a tanulás módszereinek rendszere az orosz iskola különböző oktatási központjaiban, figyelembe véve a tanulói pszichotípust // Tudomány és oktatás: a nemzetközi kutatási és gyakorlati konferencia anyagai, Németország, Wiesbaden, 2012. június 27-28. P. 419-426.
42. Kolechkin I., Sereda E. A kereszttantervi téma, a kereszttantervi óra és az integrációs óra: a jelenségek differenciálása (a földrajzórák példáján) // Európai Alkalmazott Tudományok, 8. szám, 1. kötet , Németország, Stuttgart. 2013. P. 66-68.
43. Kolechkin I., Sereda E. A tanulók transzdiszciplinaritási képességeinek fejlesztésének megvalósítási technikái a hallgatók személyes technikai térképén // Alkalmazott tudományok és technológiák az Egyesült Államokban és Európában: közös kihívások és tudományos eredmények: a II. Nemzetközi Tudományos Konferencia (szeptember 9-10.), New York. USA. 2013. P.65-68.
44. Sereda Evgeniya, Kolechkin Ivan. Humanitárius és természettudományi ismeretek integrációja: innovatív módszerek a nyelv-, irodalom-, történelem- és földrajzoktatás pedagógiai problémáinak megoldására // Innovations in Education. / szerk. írta I.Kaufer. - Bécs - 2014. P. 45-69.