A szerencsések kertje

A szerencsések kertje
azeri حديقة السعداء

Oldalak egy azerbajdzsáni versből, Bagdadban . 19. század eleje ( Seki kán pecsétjével ). Azerbajdzsán Történeti Múzeum
Műfaj vers
Szerző Fizuli
Eredeti nyelv azerbajdzsáni
Az első megjelenés dátuma 1854
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A „Szerencsék kertje” [1] , más néven „Hadiqat-us-suada” [2] ( azerbajdzsáni „Hədiqətüs-süəda , حديقة السعداء ) a 16. századi azerbaidzsa nyelvre való fordítása [3]. Husszein Vaiz Kashevi (XVI. század) perzsa költő [1] munkája az imámok mártíromságáról [4] , amelyet Mohammed Fizuli költő [5] [4] [1] készített . Ugyanakkor egyes kutatók megjegyzik, hogy ez a munka nem tekinthető lefordított műnek, mivel Fizuli, miközben dolgozott rajta, jelentős változtatásokat hajtott végre. Ezt maga Fizuli is felismeri munkájában [6] .

A mű a 680-ban történt tragikus eseményekről mesél Karbalában [7] .

Fizuli a "Boldogok kertjét" írta, miközben Karbala városában élt . Fizulinak ez az első művészi próza műfajában írt műve [6] . A mű Mohammed pasának szól [4] . Először 1854-ben adták ki Kairóban [7] .

Ennek a munkának mintegy 300 máig fennmaradt kézirata van, amelyeket egy Konyában , 954-ben ( 1547/1548 ) másolt kézirat alapján állítottak össze Fizuli életében, a kézirat [7] .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 Fizuli Mohammed Szulejmán oglu / M. Gulizade // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
  2. ↑ Gasimov A. M. Fuzuli "Hadikat-us-suada" művei kéziratainak paleográfiai és helyesírási jellemzői. — B. : AN AzSSR. Nyelvtudományi Intézet, 1976. - 57 p.
  3. ↑ Fuzuli "Hadiqat as-suada" a középkori fordítás emlékműve. Baku, 2001.
  4. ↑ 1 2 3 Levegő. Fożūlī Mohammad  (angol)  // Encyclopædia Iranica . - 2000. - Vol. x . — P. 121-122 . Az eredetiből archiválva : 2013. november 17.Eredeti szöveg  (angol)[ showelrejt] FOŻŪLĪ, MOḤAMMAD, szül. Solaymān (kb. 885-936/1480-1556), széles körben az azerbajdzsáni török ​​legnagyobb lírai költője, aki sokat írt arabul és perzsául is. …Bár kétségtelenül török ​​költőként a legnagyobb jelentősége, a perzsa irodalom számára is fontos e nyelvű eredeti műveinek köszönhetően (sőt, a perzsát kedvelte síita vallásos költészetében); török ​​feldolgozásai vagy perzsa művek fordításai; és a perzsa modellekből merített ihletet török ​​munkáihoz. Míg Karbalāʾban élt, Fożūlī megírta a Ḥadīqat al-soʿadāʾ című művét, amelyet Ḥosayn Wāʿeẓ-e Kāšefī perzsa művéből, az imámok mártíromságáról, a Rawżat al-šohadāʾból dolgozott át, amelyet Moḥammad Pashaʾnak ajánlott.
  5. ↑ Peter Rollberg. Az orosz és szovjet irodalom modern enciklopédiája (beleértve a nem orosz és az emigráns irodalmat is) / Szerk.: Harry B. Weber. - Academic International Press, 1987. - T. 8. - S. 77.

    Fuzuli mintegy tizenöt mű szerzője volt, amelyek közül a legfontosabbak törökül: Díván, Hasis és bor (Beng u Bade), Leila és Mejnun (Leila ve Mecnun), A Boldogok kertje (Hadikat al-suada). ), és a Panaszkönyv (Sikayetname); arabul: Egy díván; és perzsául: Egy díván.
  6. ↑ 1 2 Efendiev I. A.Az azerbajdzsáni művészi próza történetéből / Szerk. M. A. Szultanova. - B. : Azerneshr, 1963. - S. 23-43. — 236 p.  (azerb.)
  7. ↑ 1 2 3 Məhəmməd Füzuli. Əsərləri / Under. szerk. Teymur Karimli. - B. : Şərq-Qərb, 2005. - T. VI. - S. 3. - 384 p. — ISBN 9952-418-83-0 .  (azerb.)

Linkek