Einar Rasmussen | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Személyes adat | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
Padló | férfi | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ország | Norvégia | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szakosodás | kajak , 10.000 m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Klub | Flekkefjord | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1956. július 16. (66 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Oslo , Norvégia | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Növekedés | 183 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A súlyt | 82 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Díjak és érmek
|
Einar Magnar Rasmussen ( norvég Einar Magnar Rasmussen ; Oslo , 1956. július 16. ) norvég kajakos , aki a hetvenes évek közepén – az 1980-as évek végén a norvég válogatottban játszott. Három nyári olimpiai játék résztvevője, négyszeres világbajnok, számos hazai és nemzetközi regatta győztese.
Einar Rasmussen 1956. július 16-án született Oslóban . Korai gyermekkora óta aktívan foglalkozott az evezéssel, Flekkefjord város kenuklubjában képezte ki magát .
Első komoly sikerét felnőtt nemzetközi szinten 1975-ben érte el, amikor bekerült a norvég válogatott főcsapatába, és ellátogatott a jugoszláviai belgrádi világbajnokságra, ahonnan az arany méltósági díjat hozta el, megnyerve a négyülést. kajak állások 10 000 méteres távolságban. A sorozatos sikeres szerepléseknek köszönhetően az 1976-os montreali nyári olimpián megkapta az ország becsületének megvédésének jogát - a kajak-négyes kilométeres szakágában a döntő szakaszig jutott, de a döntő futamban csak. hatodik.
1978-ban Rasmussen részt vett a belgrádi világbajnokságon, és ezüstérmet szerzett 1000 méteres párosban. Egy évvel később a németországi Duisburgban rendezett világbajnokságon egyesben tíz kilométeren, kettesben pedig egy kilométeren aranyérmet kapott. Két évvel később, az angliai Nottinghamben rendezett hasonló versenyeken bronz- és aranyérmekkel egészítette ki rekordját, amelyet együléses kajakok között szerzett ezer és tízezer méteren. Az 1982-es belgrádi világbajnokságon ugyanezen szakágakban meg kellett elégednie a bronzzal és az ezüsttel, de a következő szezonban a finn Tamperében a tíz kilométeres egyhajós versenyben minden riválisát legyőzte, így négyszeres világbajnok lett. . A norvég evezősválogatott egyik vezetőjeként sikeresen kvalifikálta magát az 1984-es Los Angeles-i olimpiára - itt egyszerre három különböző szakágban indult, egyesben 500 és 1000 méteres távon, illetve kettesben 1000 méteren is. , de mindhárom szakágban az elődöntők szakaszában megállt.
Az olimpia után Einar Rasmussen a norvég válogatott főcsapatában maradt, és továbbra is részt vett a nagy nemzetközi regattákon. Így 1987-ben fellépett a duisburgi világbajnokságon, és tíz kilométeren egyéniben bronzérmet szerzett. Később az 1988-as szöuli olimpiai játékokon képviselte az országot – fél kilométeres távon indult az egykajakos programban, de csak az elődöntőig jutott. Röviddel ezeknek a versenyeknek a vége után úgy döntött, hogy befejezi profi sportolói pályafutását, átadva helyét a fiatal norvég evezős csapatnak.
Nővérei , Ingeborg és Tone is meglehetősen híres evezősök voltak, a norvég válogatott tagjaként részt vettek a világbajnokságon és az olimpián.