A Fehéroroszországi Népköztársaság Népgyűlésének Elnöksége

A Bolgár Népköztársaság Népgyűlésének Elnöksége
Általános információ
Ország
létrehozásának dátuma 1947
Előző Az NRB ideiglenes elnöksége
Az eltörlés dátuma 1971
Lecserélve ezzel Bulgária Államtanácsa
Menedzsment
A Népgyűlés Elnökségének elnöke Mincho Neichev (1947-1950)
A Népgyűlés Elnökségének elnöke Georgij Damjanov (1950-1958)
A Népgyűlés Elnökségének elnöke Dimitar Ganev (1958-1962)
A Népgyűlés Elnökségének elnöke György Traikov (1962-1971)
Eszköz
Központ Sofia

A Bolgár Népköztársaság Népgyűlésének Elnöksége ( bolgárul: a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége, röviden a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének Elnöksége ( bolgárul : a Népi Nemzetgyűlés Elnöksége) Bolgár Köztársaság )) a Bolgár Népköztársaság legmagasabb államhatalmi szerve 1947. december 9. és 1971. május 18. között .

Funkciók

Az Elnökség fő feladata az Országgyűlés ülésszaka közötti időszakban a jogalkotási tevékenység végrehajtása volt. Törvényerővel rendelkező törvényeket adott ki, amelyeket aztán a következő ülésén a Népgyűlésnek jóvá kellett hagynia; a gyakorlatban ez a jóváhagyás mindig egyhangúlag született meg. Valójában az Elnökség, akárcsak az NRB teljes államhatalmi rendszere, teljes mértékben a Bolgár Kommunista Párt ellenőrzése alatt állt [1] .

A Dimitrov-alkotmány szerint, amely számos rendelkezést kölcsönzött a Szovjetunió 1936-os alkotmányából [1] , az NRB-ben nem volt egyetlen államfő. Ez utóbbi feladatainak nagy részét egy állandó kollektív testület - a Fehérorosz Népköztársaság Elnöksége - látta el, amelyet a Népgyűlés választott meg tagjai közül. Az Alkotmány szerint az NRB Elnökségének elnöke a többi elnökségi tag számára csak az első volt az egyenlők között , azonban a gyakorlatban az elnökség számos jogosítványát, például a külföldi nagykövetek fogadását az elnökség látta el. az elnök egyedül.

Az NRB Országgyűlése Elnöksége elnökének befolyása az államügyekre korlátozott volt. E poszt fennállásának kezdeti éveiben a BCP legfelsőbb vezetőségének tagjai töltötték be, akik nem a párthierarchia első sorát foglalták el. Sztálin halála után ennek a posztnak a politikai jelentősége megnőtt, de még mindig jóval kisebb volt, mint a Fehérorosz Népköztársaság Minisztertanácsa elnöki és a BKP Központi Bizottsága főtitkári posztjainak jelentősége.

Az Elnökségben az elnökön kívül két alelnök ( bolgár alelnök , később bolgár alelnök ), egy titkár és rendes tagok vettek részt. Az Elnökség alelnöki posztjait rendszerint az állami szervezetek, így a Bolgár Mezőgazdasági Népszövetség (a BKP után a második, a BPR-ben engedélyezett párt) és a szakszervezetek vezetői töltötték be. Az Elnökség titkára az Elnökség megbízásából kiadott dokumentumok előkészítésével foglalkozott, azokat aláírta; erre a posztra általában hivatásos jogászokat neveztek ki.

Összetétel [2]

Az 1947. december 9-én megválasztott Országgyűlés Első Elnökségének összetétele

Az Országgyűlés 1950. január 20-án megválasztott II. Elnökségének összetétele

Az 1954. január 10-én megválasztott Országgyűlés III. Elnökségének összetétele

Az Országgyűlés 1958. január 15-én megválasztott IV. Elnökségének összetétele

Az 1962. március 17-én megválasztott Országgyűlés V. Elnökségének összetétele

Az Országgyűlés 1966. március 12-én megválasztott VI. Elnökségének összetétele

Jegyzetek

  1. 1 2 , ISBN 978-954-28-0588-5 
  2. Methodiev V., Stoyanov L., Bolgár d'arzhavni intézmények 1879-1986 , S. 1987, 299-302.
  3. 1 2 3 4 A Nemzetgyűlés 125. ülésszaka, Szófia, 1947. december 9., kedd. . Letöltve: 2016. december 22. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
  4. 1 2 3 4 A Nemzetgyűlés második ülése, Szófia, 1954. január 15., péntek . Letöltve: 2016. december 22. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
  5. 1 2 3 4 A Nemzetgyűlés első ülése, Szófia, 1958. január 13., hétfő . Letöltve: 2016. december 22. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
  6. 1 2 3 A Nemzetgyűlés első ülése, Szófia, 1962. március 15., csütörtök . Letöltve: 2016. december 22. Az eredetiből archiválva : 2016. március 5..

Linkek