Pela (város)

Pela ( görögül Πέλλα [2] , macedónul Postol ) egy kisváros Görögországban . 60 méteres tengerszint feletti magasságban [1] található, a Loudias folyó bal (keleti) partján és az Aksios ( Vardar ) folyó jobb (nyugati) partján a Thesszaloniki-síkságon , körülbelül 30 kilométerre a parttól. az Égei - tenger Thermaikos - öblében , a Paykon hegységtől délre , Szalonikitől 38 kilométerre északnyugatra és Athéntól 325 kilométerre északnyugatra . Az azonos nevű közösség történelmi központja Közép-Macedónia tartomány azonos nevű perifériás egységében . Lakossága 2398 lakos a 2011-es népszámlálás szerint [2] . Területe 30,091 négyzetkilométer [1] .

A városon keresztül halad át a 2-es országút Edesa  - Janitsa  - Szaloniki, keletre halad el az 1-es országútAthén – Szaloniki.

Történelem

Pella ősi város az ókori Macedónia fővárosa volt Kr.e. 400-tól. e. Róma i.e. 168- as hódításáig . e. [3] Kr.e. 148-ban. e. Macedónia római tartományt hozták létre Szaloniki központtal. A Kr.e. 1. század elején. e. Pellát földrengés pusztította el [4] . Kr.e. 30-ban. e. Augustus uralkodása alatt római kolóniát alapítottak a romvárostól nyugatra, a modern Nea Pela falu helyén.. Az ókeresztény korszakban itt volt egy város, amelyet a Procopius által említett Aminta-bazilikával ( Βασιλικά Αμύντου ) azonosítottak, amelyet I. Jusztinianus (527-565) restaurált [5] [6] .

A folyók (főleg az Aksios, a Ludias és az Alyakmon folyók) által szállított hatalmas hordalék a sekély Thermaikos-öbölben való hosszan tartó felhalmozódás (felhalmozódás) miatt alkotta meg a hatalmas Thesszaloniki-síkságot [7] [8] [9] . A Janitsa -tó 1927-1937- es lecsapolása után [10] a város mintegy 30 kilométerre volt a Thermaikos-öböl partjától [3] [4] .

A 18. és 19. századi utazók leírták az ókori város romjait.

Az első szisztematikus ásatásokat 1957-1964-ben végezték. Az 1957-es ásatások során a görög régészek két mozaikpadlót fedeztek fel az ie 4. század második feléből származó lakóépület maradványai között. e. egy meztelen Dionüszoszt ábrázol, amint párducon lovagol, oroszlánra vadászik, megtámad egy griffmadárt és egy kentaurpárt. 1961-ben ugyanebből az időszakból dámvadászatot, Helen elrablását és Amazonomachiát ábrázoló mozaikokat [11] [3] fedeztek fel egy másik házban . Az 1976-ban megkezdett és jelenleg is zajló ásatások második szakaszában feltárták az agorát, a palota egy részét, más épületeket, erődítményeket, szentélyeket és temetőket [4] .

A modern várost először az oszmán korban , a 15. század első felében említették [12] . Az oszmán korban a város török ​​neve Allah-Kilisetur volt . Allah Kilise "Isten temploma" [10] . 1926-ig a város neve Aii-Apostoli ( Άγιοι Απόστολοι ) [13] az azonos nevű templom után, amely a 19. század elejére romokká változott és nem maradt fenn [10] , a város bolgár neve. volt Postol ( bulg. Postol ). 1867-ben felépült a Péter és Pál apostolok temploma, 1871-1872-ben egy általános iskola kőépülete, amelyet 1957-ben bontottak le, miután új épületet építettek [10] .

Az 1913-as második balkáni háború során Macedóniát a Görög Királysághoz csatolták. 1918-ban ( ΦΕΚ 152Α ) létrehozták Pela közösségét [13] .

1918-1924-ben a lakosságot Kelet-Ruméliából érkező menekültekkel töltötték fel . Az 1923-as görög-török ​​lakosságcsere során a lakosság Arnavutköyből , Geliboluból és Çatalcából érkezett menekültekkel . 1926-ban ( ΦΕΚ 97Α ) Agii Apostoli városát átkeresztelték Pelu-ra [13] . Az 1947-es görög polgárháború során körülbelül 50 florinai karakacsán család költözött Peluba .

2009- ben nyílt meg a Pellai Régészeti Múzeum .

Népesség

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 Απογραφή πληθυσμού - κατοικιών της 18μλΌς μαρτίο μαρτίο μαρτίο  μαρτίο μαρτίο — Πειραιάς: Εθνική στατιστική υπηρεσία της Ελλάδας . —20λάδας , 20 . I. _ — Σ. 405 . — ISSN 1106-5761 .
2. ↑ 12 3 _ _ _  _ _ Ελληνική Στατιστική Αρχή (2014. március 20.). Letöltve: 2017. október 22. Az eredetiből archiválva : 2015. november 13..
3. ↑ 1 2 3 Pella  / Taruashvili L. I. // P - Perturbációs függvény. - M  .: Great Russian Encyclopedia, 2014. - S. 540. - ( Great Russian Encyclopedia  : [35 kötetben]  / főszerkesztő Yu. S. Osipov  ; 2004-2017, 25. v.). - ISBN 978-5-85270-362-0 .
4. ↑ 1 2 3 Ελισάβετ Τσιγαρίδα. Πέλλα. Ιστορικό  (görög) . Υπουργείο Πολιτισμού και Αθλητισμού (2012). Letöltve: 2018. július 6. Az eredetiből archiválva : 2018. július 6.
5. ↑ Caesarea Prokopiusa . Az épületekről. IV, 3
6. ↑ Πέτκος, A. Ρωμαϊκή Αποικία της Πέλλας  (görög) . Υπουργείο Πολιτισμού και Αθλητισμού (2012). Letöltve: 2018. július 6. Az eredetiből archiválva : 2018. július 6.
7. ↑ Bottema, S. Északnyugat-Görögország késő negyedidőszaki vegetációs története, PhD értekezés,. - Groningen: Groningeni Egyetem, 1974. - 190 p.
8. ↑ Bintliff, J. Nyugat-Macedónia síksága és Nea Nikomedeia neolitikus lelőhelye  //  Proceedings of the Prehistoric Society. - 1976. - 1. évf. 42 . - P. 241-262 .
9. ↑ Λεκάνη Λουδία - Μογλενίτσα // Έλεγχος Χημικής Ποιότητας αρδευτικών υδάτων (επιφανειακών και υπόγειων σε κλίμακα λεκανών απορροής ποταμών Μακεδονίας-Θράκης-Θεσσαλίας. — Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης & Τροφίμων.
10. ↑ 1 2 3 4 Η Πέλλα  (görög) . Δήμος Πέλλας (2017). Letöltve: 2018. július 6. Az eredetiből archiválva : 2018. július 6.
11. ↑ Μαρία Λιλιμπάκη-Ακαμάτη. Οικίες αρχαίας Πέλλας. Περιγραφή  (görög) . Υπουργείο Πολιτισμού και Αθλητισμού (2012). Letöltve: 2018. július 6. Az eredetiből archiválva : 2018. július 6.
12. ↑ Cvetkova, Bistra. Emlékezetes dákógolyó az embereken. - Várna: Állami Könyvkiadó, 1969. - 125. o.
13. ↑ 1 2 3 _ K. Πέλλης (Πέλλης)  (görög) . ΕΕΤΑΑ. Letöltve: 2018. július 6. Az eredetiből archiválva : 2018. július 6.
14. ↑ 1 2 Μόνιμος και Πραγματικός Πληθυσμός της Ελλάδος. Σύνολο Ελλάδος νομοί Απογραφές πληθυσμού 2001 και 1991  (görög)  (nem elérhető link) . Ελληνική Στατιστική Αρχή . Letöltve: 2017. június 22. Az eredetiből archiválva : 2006. július 16..