Szaloniki síkság

Szaloniki síkság
görög  Πεδιάδα Θεσσαλονίκης–Γιαννιτσών

A Thesszalonikitől nyugatra fekvő hordaléksíkság növekedése és a Thermaikos -öböl partvonalának változása . Rekonstrukció (Bottema, S. 1974)
Jellemzők
Méretek55 × 70 km
FolyókAlyakmon , Vardar , Galikos , Loudias , Moglenitsas
Elhelyezkedés
40°42′ é. SH. 22°30′ hüvelyk e.
Ország
PerifériaKözép-Macedónia
PontSzaloniki síkság

Szaloniki-síkság [1] (Thesszaloniki síkság [2] ), Jenidzse-vardar (Janitskaya) síkság is [ 3 ] ( görögül Πεδιάδα Θεσσαλονίκης–Γινίκης–Γινίκης–Γινίκης–ΓιΎνίκης–ΓνΎννκης–ΓιΎαν ], []τánia1 ] , [ ]τ] αν ] _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ Alyakmon (Vistritsa) [3 ] . A síkság hossza nyugatról keletre mintegy 70 kilométer, szélessége 65 kilométer [1] . A Balkán legnagyobb hordaléksíksága .  

A síkság egy főként hordalékos és tengeri üledékekkel teli tektonikus vályúban helyezkedik el [1] . A folyók (főleg az Axios és Alyakmon folyók) által szállított hatalmas hordalék a sekély Thermaikos-öbölben való hosszú távú felhalmozódás (felhalmozódás) következtében hatalmas hordaléksíkságot alkotott [6] [7] [8] .

A síkság kialakulása három időszakra osztható. Az elsőben (Kr. e. V. században) Pella tengerparti város volt, Beroya (Veria) a part közelében terült el. A másodikban (Kr. e. II-I. században) egy torkolat alakult ki , amelyet szoros köt össze a tengerrel. A harmadik (IV-V. században) a szoros eltűnt, és a torkolat a Yanicsy-tóvá változott . Megalakult a Ludias folyó .

A Janitsa-tavat 1928-1932-ben lecsapolták. A 66-os csatorna 1935-ben épült35,5 kilométer hosszú a Moglenitsa folyó kifolyásának elvezetésére [8] .

A Thesszaloniki-síkság tengerparti, alacsony fekvésű részén gabonafélék , gyapot , a dombos külterületeken gyümölcsösök és szőlőültetvények [1] találhatók .

A Loudias és az Axios folyók között terül el Bottiea történelmi régiója .

A síkság azon részét, amelyen Alyakmon áthalad , az oszmán korban Rumlukinak [9] nevezték .

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 5 Thesszaloniki síkság // Öv - Szafi. - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1975. - ( Great Soviet Encyclopedia  : [30 kötetben]  / főszerkesztő A. M. Prohorov  ; 1969-1978, 22. köt.).
  2. ↑ Katerini  / Lobanov M. M. // Elkobzási Hivatal - Kirgiz. - M  .: Great Russian Encyclopedia, 2009. - P. 338. - ( Great Russian Encyclopedia  : [35 kötetben]  / főszerkesztő Yu. S. Osipov  ; 2004-2017, 13. v.). — ISBN 978-5-85270-344-6 .
  3. ↑ 1 2 3 Benderev, Anastasy Fedorovich. Macedónia és a Balkán-félsziget szomszédos régióinak katonai földrajza és statisztikái / összeállította a bolgár vezérkar, Benderev kapitány. - Szentpétervár: Katonai. típus., 1890. - S. 72. - 836 p.
  4. ↑ Térképlap K-34-XXIX. Méretarány: 1:200 000. Jelölje ki a kiadás dátumát/a terület állapotát .
  5. ↑ K-34-117-4 térképlap .
  6. ↑ Bottema, S. Északnyugat-Görögország késő negyedidőszaki vegetációtörténete, PhD értekezés. - Groningen: Groningeni Egyetem, 1974. - 190 p.
  7. ↑ Bintliff, J. Nyugat-Macedónia síksága és Nea Nikomedeia neolitikus lelőhelye  //  Proceedings of the Prehistoric Society. - 1976. - 1. évf. 42 . - P. 241-262 . Az eredetiből archiválva : 2020. július 13.
  8. ↑ 1 2 Λεκάνη Λουδία - Μογλενίτσα // Έλεγχος Χημικής Ποιότητας αρδευτικών υδάτων (επιφανειακών και υπόγειων σε κλίμακα λεκανών απορροής ποταμών Μακεδονίας-Θράκης-Θεσσαλίας. — Υπουργείο Αγροτικής Ανάπτυξης & Τροφίμων.
  9. ↑ Μοσχόπουλος, Ιωάννης Δ. Ρουμλούκι  (görög) . Δήμος Αλεξάνδρειας (2018). Letöltve: 2018. július 18. Az eredetiből archiválva : 2018. július 18.

Irodalom