Szent György-kastély ostroma

Szent György-kastély ostroma
Fő konfliktus: török-velencei háború (1499-1503)
dátum 1500. november 8 - december 24
Hely Kefalonia , Jón-tenger , görög part
Eredmény velencei győzelem
Ellenfelek

Velencei Köztársaság Spanyolország

Oszmán Birodalom

Parancsnokok

Gonzalo Fernandez de Cordova

Gisdar Agha

Szent György várának ostroma  - 1500-ban történt a törökök sorozatos veresége után a spanyol-velencei hadseregnek Gonzalo Fernandez parancsnoksága alatt sikerült elfoglalnia a kefaloni török ​​erődöt.

Kefaloniát , a Görögország nyugati partjainál fekvő Jón-szigetek egyikét, 1479-ig az olasz Tocco grófok birtokát az Oszmán Birodalom [1] . Egy rövid, 1482-1483 közötti velencei ellenőrzési időszakot leszámítva a sziget 20 évig, egészen 1500-ig az Oszmán Birodalom kezében maradt [2] .

A második oszmán–velencei háború 1499-ben tört ki az oszmán csapatok támadásával a velencei kikötő , Lepanto ellen Görögország szárazföldi részén, amely 1499. augusztus 24-én kapitulált. A háború Velence számára kedvezőtlen irányba bontakozott ki, mivel az oszmánok figyelmüket a stratégiailag fontos Morea -félszigetre fordították, és 1500. augusztus 9-én sikeresen megrohamozták Modont . Ezt követően a szomszédos Coron és Navarino erődök bejelentették feladásukat [3] . Ugyanezen év augusztus 17-én azonban Gonzalo Fernández de Córdoba spanyol tábornok felajánlotta a rendelkezésére álló erőket Velence megsegítésére. Segítségével közös spanyol-velencei haderő partra szállt Kefalonián, és rövid ostrom után 1500. december 24-én bevette a sziget fővárosát, Szent György várát [4] . Ezt követően a spanyol parancsnok flottájával együtt visszatért Szicíliába .

Amikor 1502 decemberében megkötötték az oszmán-velencei békeszerződést Konstantinápolyban . Kefalónia Velence része maradt [5] .

Jegyzetek

  1. Setton (1978), pp. 98, 290
  2. Setton (1978), p. 515
  3. Setton (1978), pp. 515-522
  4. Setton (1978), pp. 522-523
  5. Setton (1978), p. 523