Várható hitelezési veszteségek

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. november 29-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

Várható hitelezési veszteségek ( angolul  oodatud credit losses ) – az IFRS 9 -ben bevezetett nemteljesítési valószínűségek miatti lehetséges hitelezési veszteségek súlyozott átlagértéke .

Definíció

A várható hitelezési veszteségek az IFRS 9-ben bevezetett fontos fogalom, ami a nemteljesítési valószínűségek alapján lehetséges hitelezési veszteségek súlyozott átlagát jelenti . Az IFRS 9 bevezeti az élettartamra várható hitelezési veszteségek és a 12 hónapos várható hitelezési veszteségek fogalmát is .

Az élettartamra szóló  ECL-ek olyan ECL-ek, amelyek a pénzügyi eszköz várható élettartama során felmerülő összes lehetséges nemteljesítési eseményből származnak.

A 12 hónapos ECL-  ek az élettartamra szóló ECL-ek részét képezik, ezek a pénzügyi instrumentum nemteljesítéséből eredő ECL-ek, amelyek a fordulónapot követő 12 hónapon belül lehetségesek.

Matematikailag az élettartamra vonatkozó ECL a hitelveszteség- várakozás (a lehetséges hitelveszteségek valószínűséggel súlyozott összege), a 12 hónapos ECL pedig a 12 hónapos nemteljesítési valószínűség szorozva a feltételes hitelveszteség-várakozással, feltételezve, hogy a nemteljesítés a jelentéstől számított 12 hónapon belül következik be. dátum.

A hitelezési veszteség egy pénzügyi eszköz szerződéses és várható cash flow-inak jelenbeli ( az eredeti effektív kamattal diszkontált ) különbözete (azaz a pénzhiány jelenértéke). Ezek a cash flow-k magukban foglalják a biztosítékok eladásából vagy a szerződéses feltételek szerves részét képező egyéb hitelminőség-javításokból származó cash flow-kat. A kölcsönnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalások (le nem hívott hitelkeretek) esetében a kölcsönhöz való jog gyakorlásakor a pénzáramokról van szó.

Így az IFRS 9-ben a hitelezési veszteség valójában jelenlévő ( diszkontált ) hitelezési veszteséget jelent, tehát akkor is keletkezik, ha a cash flow-k időben eltolódnak, az összegek változása nélkül. Ennek megfelelően a várható hitelezési veszteségek a jelenlegi várható hitelezési veszteségek (CECL), azaz a cash flow várható hiányának jelenértéke.

Ha egy pénzügyi eszköz hitelkockázata nem nőtt jelentős mértékben és/vagy nem lett hitelvesztett , akkor az IFRS 9 szerint céltartalékot képeznek a 12 hónapos várható hitelezési veszteségekre. Ellenkező esetben a céltartalék a teljes időszakra ECL összegben keletkezik.

A pénzügyi eszköz bruttó könyv szerinti értéke és az ECL értékvesztés közötti különbözet ​​a pénzügyi eszköz amortizált bekerülési értéke.

IFRS várható hitelveszteség-modell | 9 váltotta fel az IAS 39 szerinti felmerült veszteség modelljét

Formalizált definíció

Legyen  a pénzügyi eszközből a szerződéses feltételek szerint az aktuális pillanattól a szerződéses futamidő végéig befolyó pénzforgalom. Ekkor definíció szerint az eszköz bruttó könyv szerinti értéke azon a ponton megegyezik a cash flow értékével, az eredeti effektív R kamatláb (EPR kezdeti megjelenítéskor) diszkontált értékével:

.

Legyen továbbá  a pénzügyi eszközből fennmaradó cash flow az i-edik alapértelmezett forgatókönyv megvalósítása esetén, ami valószínűséggel lehetséges . Ekkor definíció szerint az i-edik forgatókönyv hitelezési vesztesége egyenlő a pénzáramlások különbözetének diszkontált értékével

és az élettartamra várható hitelveszteség egyenlő

A 12 hónapos ECL-ek egyenlőek

Várható hitelezési veszteségek állandó nemteljesítési ráta modell esetén

Az állandó nemteljesítési ráta modellje a nemteljesítés állandó valószínűségéhez vezet egységnyi időre p.

Feltételezve, hogy a nemteljesítés a nemteljesítés dátuma után fennmaradó összes pénzáramlás elvesztését eredményezi, kimutatható, hogy ebben az esetben az élettartamra vonatkozó ECL (a hitelminősítések nélkül) egyenlő

ahol  a nemteljesítési kockázattal korrigált diszkontráta

A 12 hónapos ECL ebben az esetben a következő lenne:

ahol PV12 a szerződés alapján várható cash flow kezdeti EIR értéke a fordulónaptól számított 12 hónapon belül, az EPV12 ugyanez az érték, de nemteljesítési kockázattal korrigált diszkontrátával.

A PV-PV12 az instrumentum amortizált bekerülési értékének azon része, amely a mérlegfordulónaptól számított 12 hónap utáni cash flow-knak tulajdonítható. Ezen időszak alatti nemteljesítés esetén ez az összeg PD12 valószínűséggel teljes egészében elvész. A második PV12-EPV12 kifejezés a várható veszteség, ha az instrumentum cash flow-i csak a beszámolási dátumtól számított 12 hónapon belül voltak.

Jegyzetek