Új ujgur ábécé

Новый уйгурский алфавит ( Uyghur Yëngi Yëziqi , сокращённо UYY , или Uyƣur Yengi Yeziⱪi , уйг . يېڭى يېزىقى , Йеңи Йезиқи , Yëngi Yëziqi ; кит. 新维文, пиньинь: Xīnwéiwén , иногда ошибочно обозначается как Yengi Yeziķ или Yengi Yezik̡ ) — латинский алфавит Yanalif és Pinyin alapján , amivel 1965-1982-ben főleg a Kínában élő ujgurok írták az ujgur nyelvet , bár az ujgur arab ábécésokkal szélesebb körben használják.

Történelem

1959 körül hozták létre, és felváltotta az ujgur cirill ábécét , amelyet a Kínai Népköztársaság 1949-es kikiáltása után használtak Kínában. Még mindig az ujgurok hivatalos ábécéje Kínában, de az ujgur arab ábécé 1982-es újjáéledése óta az ábécé használata jelentősen beszűkült, aminek következtében a legtöbb ujgur ma már az arab írást használja [1] . A romanizált ujgurokban az ujgur latin ábécé gyakoribb [2] .

Ábécé

Levél HA EGY
A a [ ɑ ], [ a ]
Bb [ b ]
c c [ s ]
D d [ d ]
e e [ e ]
F f [ f ], [ ɸ ]
G g [ ɡ ]
H h [ χ ], [ x ]
én i [ i ], [ ɨ ]
J j [ d͡ʒ ]
K k [ k ]
l l [ l ]
M m [ m ]
Levél HA EGY
N n [ n ]
Ó o [ o ], [ ɔ ]
Pp [ p ]
Q q [ t͡ʃ ]
R r [ r ], [ ɾ ]
S s [ s ]
T t [ t ]
u u [ u ], [ ʊ ]
Vv [ w ], [ v ]
W w [ w ], [ v ]
X x [ ʃ ]
Y y [ j ]
Z Z [ z ]
Levél HA EGY
Ƣ ƣ [ ʁ ], [ ɣ ]
Ⱨⱨ [ h ], [ ɦ ]
Ⱪ ⱪ [3] [ q ]
Əə [ ɛ ], [ æ ]
Ɵɵ [ ø ]
U u [ y ], [ ʏ ]
Ⱬⱬ [ ʒ ]
NG ng [ ŋ ]
ZHzh [ d͡ʒ ]
CH ch [ t͡ʃ ]
SH sh [ ʃ ]

Jegyzetek

  1. ↑ Jean Rahman Duval, Waris Abdukerim Janbaz. Bevezetés a latin betűs ujgur  nyelvbe (újpr.) . - University of Utah, 2006. - S. 2 . Archiválva az eredetiből 2017. október 11-én.
  2. ↑ Yibulayin WUSIMAN, ZHANG Shaowu, YU Kai. Több karakteres ujgur konvertáló mechanizmus kutatása és megvalósítása az interneten. Számítástechnika és Alkalmazások, 2018, 54(19): 114-121.
  3. ↑ Gyakran félreértelmezve K̡ k̡-ként.