Fejfák a zsidó sírokon
Sírkövek zsidó sírokon - táblák és emlékművek, amelyeket vallási hagyományaik szerint a zsidók sírjára, valamint más vallású zsidó nemzetiségű képviselők sírjára szerelnek fel.
A legismertebb típus a matzeva .
Jellemzők
A sírokra való kopjafák elhelyezésének szokása a zsidó történelem legeleje óta ismert. A Tórában, Ráhel sírjának történetében említik először : „Rákhel pedig meghalt, és eltemették az Efratába, azaz Betlehembe vezető úton. Jákob az emlékművét a sír fölé helyezte. Ez a mai napig Ráhel sírköve” ( 1Móz 35:19 , 20 ).
Több okból is sírkövet helyeznek a sírra:
- Az elhunytak emlékének megőrzésére.
- Kijelölni egy helyet, ahová az emberek eljönnek imádkozni az elhunyt lelkéért. Ha az elhunyt igaz ember volt, akkor a sírja közelében szokás imádkozni az élőkért, abban a hiszemben, hogy az ott eltemetett személy érdemeinek köszönhetően az imát meghallgatják.
- A rituális tisztátalanság helyének kijelölése. A kopjafa figyelmeztető jelként szolgált azoknak az embereknek, akik meg akarták őrizni a rituális tisztaságot. Korunkban ez csak a kohanimokra vonatkozik, tilos megközelíteni a sírokat.
Az európai országokban a sírköveket függőlegesen, míg az iszlám országokban és a modern Izraelben vízszintesen helyezik el a sírokon.
Feliratok
A múltban a sírkövek feliratait héberül írták, a héber négyzetes írásmóddal. Az elmúlt évszázadokban elterjedt az a szokás, hogy az elhunytak környezetében érthető nyelvű feliratokat készítenek. [egy]
A minimális klasszikus sírkő felirat a következőkből áll:
- A פ נ rövidítések a פה נקבר vagy a פה נטמן szavak kezdőbetűi – „itt van eltemetve”,
- Az elhunyt és szülei neve. Az askenázi zsidóknál az apa, a szefárd zsidóknál az anya nevét szokás írni.
- Halálozás dátumai a zsidó naptár szerint.
- Rövidítések ת'נ'צ'ב'ה - תהא נשמתו צרורה בצרור החיים - "leke legyen kötve az élet csomójába." E szavak forrása Abigél prófétanő Dávid királynak mondott mondata: „Ha valaki támad, hogy üldözzen téged, és az életedet keresse, akkor uram lelke az élet csomójába kötődik az Úrral, a te Isteneddel, és úgy veti el ellenségeid lelkét, mint egy parittyával” ( 1Sám 25:29 ) A zsidó hagyományban ez a kifejezés az elhunyt lelkének kívánságává vált, hogy az örök élettel tiszteljék meg.
A felirat tartalmazhat bármilyen, az elhunytat jellemző szót, jó tulajdonságait nevezve.
Képek
A zsidótörvény tiltja az ember portréjának kőre faragását, és még inkább emlékmű-szobor készítését, de dísztárgyak, szimbólumok, madarak és állatok képei megengedettek. A Kohanim sírköveket általában különleges módon összekötött ujjakkal vésik, mint amikor a kohanim áldását mondják el . A léviták sírjain néha kézmosáshoz szükséges vizet tartalmazó edényt ábrázolnak. Az ősi sírköveken látható képek általában az elhunyt nevére, foglalkozására és igazságos cselekedeteire utalnak. Vannak emlékművek, amelyek az irodalmi és művészeti művészet igazi remekeit ábrázolják [2] .
Jegyzetek
- ↑ Hogyan kell olvasni egy héber sírkövet ? www.jewishgen.org . Letöltve: 2021. július 3. Az eredetiből archiválva : 2021. július 9. (határozatlan)
- ↑ Zsidó temetői szimbólumok - JCAM Alapítvány - Oktatási témák . www.jcam.org . Letöltve: 2021. július 3. Az eredetiből archiválva : 2021. március 2. (határozatlan)
Bibliográfia
- HN Abrams. Graven Images: Grafikus motívumok a zsidó sírkőről. 1993
- Douglas Keister. Stories in Stone: Útmutató a temetői szimbolizmushoz és ikonográfiához. 2004
- Maceva/ Matzeva: A zsidó sírkő és díszítésének szimbolikája a hagyományok tükrében. 2011