Muhammad Hakim Mirza

Shahzade Mirza Muhammad Hakim , más néven Mirza Hakim (1553. április 29. – 1585. október 10. [1] ) - Mogul herceg a Baburid -dinasztiából , kabuli subadar (1556-1585), a második Humaly császárnegyedik fia a harmadik mogul császár, Akbar öccse.

Életrajz

1553. április 29-én született Kabulban ( Afganisztán ) . Humayun mogul császár (1508-1556) negyedik fia, aki 1530-1540-ben, 1555-1556-ban Észak-Indiában uralkodott. Anyja Mah-i-Kuchuk-begum Sahiba (? - 1564), az argunból származó Bairam-oglan nővére és Humayun ötödik felesége 1546 óta .

1556- ban, Humayun halála után , legidősebb fia , Akbar örökölte a padisah címet és apja birtokait Észak-Indiában, legfiatalabb fiát, Shahzade Muhammad Hakim pedig Kabul kormányzójává nevezték ki Afganisztánban, ahol Munim Khan volt az igazi kormányzó. .

Kirándulás Kafiristánba

Nizamuddin Ahmad történész szerint Akbar mogul császár 1582 - ben büntető expedíciót szervezett Katwar hitetlenei ellen [2] . Az expedíciót öccse, Shahzade Muhammad Hakim, a kabuli subadar [3] vezette, aki a Naqshbandiya misszionárius szufi rend híve volt . Az iszlám hadjárat Lagmanból indult és Alishangban ért véget, 66 völgyet hódítottak meg és térítettek át az iszlámra. A Pandzshir régióban található Tajau és Nijrau völgyek meghódítása után a muszlimok erődöt létesítettek Iszlámábádban , az Alishang és az Alingar folyók találkozásánál. Folytatták menetelésüket Alishang felé, és megtámadták Alingar nem muszlimjait, elérték Mangut, a pasai és askun törzsek közötti modern határt [4] .

Lázadás

Hakim titkára által írt Akhlaq-i-Hakim megerősítette a kabuli subadar elkötelezettségét az iszlám és a muszlimok felsőbbrendűsége mellett , ellentétben a mogul padishah Akbar udvarával , amely fokozatosan a tolerancia és a minden vallású emberek védelme felé hajlott. .

1580 - ban felkeltek a bengáli és bihari mogul vezetők Akbar vallási és közigazgatási újításai ellen . A hírek szerint a jaunpuri qazi fatwát adott ki, amely eretnek viselkedése miatt igazolta az Akbar elleni lázadást . A lázadók Muhammad Hakim herceggel, a kabuli subadarral és Akbar öccsével együtt léptek fel. Ugyanebben az évben, 1580-ban Muhammad Hakim 15 000 emberrel megszállta Pandzsábot , és ostrom alá vette Lahore -t . A lázadó mogul hadurak Hakim császárt kiáltották ki Bengáliában . 1581 -ben Akbar mogul császár személyesen vezetett büntetőhadjáratot lázadó öccse, Muhammad Hakim ellen. Ez utóbbi nem azért kereste fel Akbar seregének török ​​tisztjeit, hogy segítsenek neki a kabuli felvonulásban , hanem hogy megtámadják a bennszülötteket a mogul hadseregben. Lawrence Bignon így számolt be: "Úgy nézett a bátyjára, mint a sas a szúnyogra." A kabuli subadar csak névlegesen függött Akbar mogul császártól , de valójában független volt. Gyenge ember volt és részeg. Gyanítható volt azonban, hogy a bengáli lázadókon kívül Akbar udvarának néhány fontos méltósága is kapcsolatban állt vele. Man Singh rádzsput vezetője arra kényszerítette Hakimet, hogy szüntesse meg Lahore ostromát, és vonuljon vissza Punjabból Kabulba . Akbar 50 000 fős hadsereg élén Afganisztánba költözött, üldözve visszavonuló testvérét. Ugyanezen év augusztusában, 1581-ben, Akbar mogul császár belépett Kabulba , és arra kényszerítette Muhammad Hakimot, hogy a hegyekbe meneküljön. Muhammad Hakim kénytelen volt békét kötni Akbarral, aki megengedte neki, hogy kormányozza Kabult .

1585 - ben Muhammad Hakim Mirza herceg részegségben meghalt, és vagyonát Akbar a Mogul Birodalomba foglalta [5] . Hakim fiait Indiába száműzték.

Család

Shahzade Muhammad Hakim Mirza 1564 -ben Kabulban feleségül vette Szulejmán Shah Mirza Ilkhshi, Badakhshan uralkodójának és Khurram Begumnak, a kuljabi Uwais Kibchak szultánnak , Badakhshan uralkodójának lányát . Két fia és egy lánya volt:

• Shahzade Afrasiyab Mirza (1571-1597)
• Shahzade Kaykubad Mirza (1574-1591)
• Shahzadi Kabuli Begum Sahiba, első férje - Amir Shahrukh Mirza (? - 1607), Badakhshan és Malva subadarja , 2. férje - Ali Mirza Shahzade szultán (1563-1642), Tahmasp I perzsa sah nyolcadik fia .

Jegyzetek

1. ↑ INDIA A Timurid-dinasztia GENEALOGIA . Letöltve: 2019. november 2. Az eredetiből archiválva : 2017. június 25. (határozatlan)
2. ↑ The Encyclopaedia of Islam, IV. kötet  (meghatározatlan) / C. E. Bosworth ; E. Van Donzel; Bernard Lewis ; Charles Pellet . – Brill . - S. 409.
3. ↑ C.E. Bosworth . Ğihād Afganisztánban és Muszlim Indiában  (neopr.)  // Israel Oriental Studies. — Tel Avivi Egyetem . - T. 10 . - S. 153 .
4. ↑ Alberto M. Cacopardo, Augusto S. Cacopardo. Perisztán kapui: történelem, vallás és társadalom a Hindu  Kushban . - Istituto Italiano per l'Africa e l'Oriente. — 32. o.
5. ↑ Munis D. Faruqui. A Mogul Birodalom hercegei, 1504-1719  . — Cambridge University Press . - 137., 139. o.

Források

• Munis D. Faruqui. A Mogul Birodalom hercegei, 1504-1719. Cambridge University Press. ISBN 978-1-107-02217-1

Linkek

• A Timurid-dinasztia

Szótárak és enciklopédiák	Britannica (online)