Mykines | |
---|---|
fényszórók Mykines | |
Kilátás Vogø szigetéről . | |
Jellemzők | |
Négyzet | 9,57 km² |
legmagasabb pont | 560 m |
Népesség | 17 fő (2021) |
Nép sűrűség | 1,78 fő/km² |
Elhelyezkedés | |
62°06′15″ s. SH. 07°38′46″ ny e. | |
vízterület | Atlanti-óceán |
Ország | |
Vidék | Voar |
![]() | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Mykines [1] ( far. Mykines ) a Feröer szigetcsoport legnyugatibb szigete . A sziget területe 9,57 km² [2] .
A sziget közelében található egy kis sziklás szigetecske, Michinesholmur, amely az egész szigetcsoport legnyugatibb pontja.
A szigeten hatalmas madárkolóniák találhatók – lundák , északi szúnyogok és még sokan mások [3] . A hegyi nyulat betelepítették a szigetre . A szigeten a háziegér endemikus alfaja , a Mus musculus mykinesiensis is él , amelyet feltehetően a 6-7 . században honosítottak meg ír szerzetesek, akiktől zab és árpa ültetésének nyomait találták a szigeten . Ennek az egérnek a legközelebbi rokona a mára kihalt St. Kilda háziegér. ( Mus musculus muralis ), elterjedt a Skóciától északnyugatra fekvő St. Kilda -szigeteken [4] .
Az állandó lakosság az azonos nevű faluban él, és 2021 -ben még csak 17 fő [5] , bár 1930-ban mintegy 200 ember élt a szigeten [6] .
Ma a szigetet gyakran használják nyári üdülési célpontként sok feröeri.
A Mykines-szigetről 35 méteres híd épült a turisták által kedvelt Michinesjölmurba. 1909 -ben világítótornyot építettek ezen a szigeten , amelyet később automata üzemmódba kapcsoltak.
Áprilistól októberig hetente többször jár kompok Mykines és Vaughar között. Télen nincs kompjárat [7] .
Hetente háromszor helikopter repül Mykinesbe [8] .
A Feröer-szigetek szigetei | ||
---|---|---|