Mirza Malkom kán

Mirza Melkum Khan ( perzsa میرزا ملکم‌خان ‎; titulus - Nizam od-Doule ( perzsa ناظم‌الدوله ‎ ‎ ‎) , születési dátum : Melkum ‎ ‎, név: júl . 34 , 181 , 181, 181, 181, am  . Հովսեփ Մելքումյան ) - iráni oktató-reformátor, az iráni dráma alapítója, publicista és diplomata. Az iráni szabadkőművesség támogatója ( perzsa فراموشخانه ), aktív résztvevője az iráni alkotmányos forradalomnak . A szociáldarwinizmus híveként Irán fejlődését kívánta a felvilágosodás értékei mintájára, és ragaszkodott ahhoz is, hogy az ország visszakerüljön a „perzsa” preiszlám örökséghez.  

Életrajz

Mirza Melkum kán 1834 - ben született Új Julfában ( Iszfahán egyik kerülete , ahová Abass sah telepítette át Jugha örményeit ), örmény családban [4] . Tízéves korában Párizsba küldték , ahol 1843 - tól 1851- ig Samuel Muradyan örmény iskolájában, majd a Műszaki Iskolában tanult . Itt – Európában – Malkom kán minden tevékenységének ideológiai alapja a nyugat-európai kultúra felfogása volt, amely különösen szabadkőművességében nyilvánult meg [5] .

A Politechnikai Főiskola elvégzése után visszatért Perzsiába , ahol felvették a közszolgálatba [6] , és dragománnak (diplomata-fordítónak) nevezték ki Irán isztambuli nagykövetségére .

1852- től Melkum Khan öt évig tanított a Teheráni Műszaki Egyetemen ( Dar -ul-Funun ) . 1857 - ben Párizsba küldték diplomáciai szolgálatra [7] . 1856-57 - ben a párizsi iráni küldöttség tagjaként részt vett a Nagy-Britanniával kötött békeszerződés megkötésében , amely véget vetett az angol-perzsa háborúnak . 1858 - ban Iránba visszatérve európai minta szerint reformokat dolgozott ki, amelyek gondolatát az általa létrehozott „A Feledés Háza” társadalomban terjesztette. 1862-ben a társaság Nasreddin Shah utasítására vereséget szenvedett, Malkom kánt letartóztatták és kiutasították az országból. Kicsit később visszatért az országba, és az iráni tanácsadói posztot kapott Mirza Hussein Khan Sipahsalar után Isztambulban , ahol 1861-ben Mirza Malkom kán három szatirikus színdarabot adott ki társadalmi-politikai témában: „Ashraf Khan kalandja, Arabisztán kormányzója”, „A borujerdi Zaman Khan kezelésének módszerei” és „Shahkuli Mirza zarándokútra megy Karbalába”. Így, miután megjelentette ezeket a darabokat, Malkom kán lett az iráni dráma alapítója, bár műveit inkább olvasásra szánták, és soha nem állították színpadra a színházak [8] .

Felismerve az arab ábécé és az iráni nyelvek (beleértve a perzsát [9] ) hangrendszerét is, Malkom Khan 1863 -ban lelkesen kezdett dolgozni a perzsa-arab írásmód megreformálásán [5] . Különösen a perzsa írás legalább minimális egyszerűsítésére törekedett: speciális betűk bevezetésére, amelyek a perzsa nyelv összes magánhangzóját jelölik, és minden betűnek külön körvonalát. Az ábécé reformját a haladás motorjának tekintve Malkom Khan azt mondta:

Több mint 20 éve birkózom ezzel a kérdéssel, muszlim országokban élve; 20 éve keresem, hogy az iszlám népek csak akkor tudnak előre haladni a haladás útján, ha úgy döntenek, hogy ábécéjüket a modern európai technológiához igazítják [10].

Az újítások azonban heves ellenállásba ütköztek a reakciós muszlim papság részéről [10] A reformátor terve soha nem valósult meg, azonban Malkom kán maga is több könyvet adott ki az általa javasolt könnyű grafikák alapján. [5]

Malkom Khan gyakran hangoztatta a Qajar - dinasztia iráni elnyomásának erőszakos megdöntésének gondolatát , miközben műveiben ezt nem dolgozta ki. [tizenegy]

Malkom Khan első művei közül a legjelentősebbek az "Emberiség könyve", "A haladás forrása", "A sejk és a wazir", "A rejtett könyve". Problémákat vetnek fel: az ember és a társadalom, a tudomány és az oktatás szerepe. [5] Az iráni parasztságot ábrázolja, a „Sah-Kuli Mirza utazásának története Karbalába” című darabban Malkom kán megpróbálja feltárni a nép témáját, amely Zein-ol- Abedinben találja mélyreható fejlődését. Maragei [12] Ugyanakkor a néphez való viszonyulása kétértelmű volt: hangsúlyozta a nép iránti tiszteletét, ugyanakkor úgy vélte, nem érett meg az államigazgatásban és a törvényhozásban való részvételre. [13]

1871-ben Mirza Hussein Khan Sipahsalar, aki az iráni kormány feje lett, Malkom kánt nevezte ki tanácsadójának. A XIX. század 70-es és 80-as éveinek végén Irán diplomáciai képviselője volt különböző európai országokban. 1889 -ben Malkom kánt eltávolították a közszolgálatból, de néhány hónappal később római követnek nevezték ki .

1890-től Londonban élt , ahol több mint 3 éven át kiadta a "Kanun" ("Jog"; 42 szám jelent meg) című újságot, amely jelentős szerepet játszott az iráni társadalmak és gondolkodásmód fejlődésében . Az újságot illegálisan szállították Iránba, és annak ellenére, hogy a hatóságok üldözték olvasóit, terjesztették. Az újság oldalain megjelent cikkekben, valamint irodalomkritikai és politikai értekezésekben Malkom kán az alkotmányos rend megteremtését szorgalmazta Iránban , olyan reformokat követelt, amelyek célja az ország gazdasági és kulturális elmaradottságának leküzdése. Malkom kán gondolatai, valamint műveinek egyszerű és világos nyelvezete nagy hatással volt az új perzsa újságírás és irodalom fejlődésére.

1898 - ban ismét kinevezték római követnek , megkapta a "Nizam od-Dole" címet. Malkom kán 1908-ban bekövetkezett haláláig olaszországi követ maradt.

Oktatási tevékenységek és filozófiai ötletek

Nagyon valószínű, hogy a francia nyelv tanulmányozása eredményeként a XVIII. felvilágosodás klasszikusainak műveit is olvasták Voltaire , Montesquieu , Rousseau , Diderot és más írók személyében. Közös vonásuk a racionalizmus , amely a politikai és társadalmi jellegű kérdéseket kritikusan vizsgálja, míg az azonos korszak német felvilágosítóit inkább a vallási és erkölcsi vonatkozású sürgető kérdések megoldása foglalkoztatta, ami olyan eredeti vallási látásmóddal ruházta fel, a maga számára legelfogadhatóbbnak és legvonzóbbnak tartotta az emberi történelem adott pillanatában és adott környezetben. Arra is van bizonyíték, hogy valamilyen módon kapcsolatban állt a szabadkőművséggel; század elején sok iráninak nagyon homályos elképzelése volt a szabadkőművességről, mivel azt hitték, hogy az helyettesíti a vallást, és túlmutat azon. Lehetséges, hogy Brit-Indiában, páholyokban [14] látogatva került kapcsolatba a szabadkőművességekkel .

Malkom kán három megjelent drámája közül a legjellemzőbb és legérdekesebb az Ashraf Khan, Arabisztán kormányzója kalandja című első vígjáték. Ebben a darabban a drámaíró elítéli Irán teljes kormányzati rendszerét. Arabisztán kormányzóját behívják a fővárosba, hogy bemutassa a lakossági gyűjtésekről szóló jelentést. Annak érdekében, hogy előzetesen megnyerje a teljes udvari klikket, Ashraf Khan másnap kora reggel elrendeli, hogy szállítson „három zsákban háromezer aranyat, ajándékként Őfelségének. A miniszterelnöknek hozott ajándékokból ezer arany és ló Taus és Tarlan négy szolgával és hat csomaggal. Ötszáz aranyérme, egy rabszolga és két csomag – Mirza Tarrar Khan pénzügyi ellenőrnek" [15] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 MALKOM KHĀN // Encyclopædia Universalis  (fr.) - Encyclopædia Britannica .
2. ↑ Mīrzā Malkum Khān // A tantárgyi terminológia fazettált alkalmazása
3. ↑ Mīrzā Malkum Khān // A tantárgyi terminológia fazettált alkalmazása
4. ↑ Lloyd Ridgeon, Religion and Politics in Modern Iran (IBTauris, 2005), ISBN 1-84511-072-2 . p. tizennégy.
5. ↑ 1 2 3 4 N. Usmanov, I. Braginsky // Kelet irodalma a modern időkben // Moszkvai Könyvkiadó. un-ta, 1975, 227(705)

   Malkom kán minden tevékenységének ideológiai alapja a nyugat-európai kultúra felfogása volt, ami például „szabadkőművességében” nyilvánult meg.... 1863 óta Malkom kán különös lelkesedéssel kezdett dolgozni egy reformprojekten. az arab írást, amelyről többször, találkozókkal és levelekben konzultált M.-F. Akhundov , aki szintén nagy jelentőséget tulajdonított ennek a reformnak, és lelkesen hozzájárult annak kidolgozásához. A projektet azonban nem valósították meg, de maga Malkom Khan az általa javasolt könnyű grafikák alapján több könyvet adott ki, köztük Saadi Gulisztánját. Malkom Khan első művei közül a legjelentősebbek az "Emberiség könyve", "A haladás forrása", "A sejk és a wazir", "A rejtett könyve". Problémákat vetnek fel: az ember és a társadalom, a tudomány és az oktatás szerepe

6. ↑ Zaven Arabadzhyan // Irán: Hatalom, reformok, forradalmak (XIX-XX. század) // Tudomány. Ch. szerk. keleti lit., 1991 ISBN 5020175684 , 9785020175686 18. oldal (125)

   Tízévesen Párizsba küldték, ahol egy örmény iskolát, majd a Műszaki Főiskolát végzett.

7. ↑ Nikki R. Keddie , Yann Richard résszel, Modern Iran: Roots and Results of Revolution ( Yale University Press , New Haven, 2006), ISBN 0-300-12105-9 . pp. 431-32.
8. ↑ S. Mokulsky, P. Markov // Színházi enciklopédia // Állam. tudományos kiadó "Sov. enciklopédia", 1961, 4. kötet, 319. oldal

   1861-ben Mirza Malkom kán három szatírát adott ki Isztambulban. rájátszik a társadalmi-politikai. szöveg: "Ashraf Khan, Arabisztán kormányzójának kalandja", "A borujerdi Zaman kán kormányzási módszerei" és "Shahkuli Mirza zarándokútra megy Karbalába". Mirza Malkom Khan lett az iráni dráma alapítója, bár drámáit inkább olvasásra szánták (soha nem állították színpadra).

9. ↑ A nemzetközi iráni tanulmányokban egy szabályt állapítottak meg: a tulajdonneveket az avesta és a fárszi nyelvből kell átírni - latin betűkkel . Ami bár idegen szinte minden iráni nyelvű írástól (a zazak és a kurd kivételével ), jobban megfelel a hangrendszerüknek, mint a "szokásos" arab ábécé . Az irániak még "cseh" felső indexeket is használnak ( Jan Hus találta ki ) - például. a pártus „žan” szóra – „nő”.
10. ↑ 1 2 M. Isaev // Százharminc egyenlő: a Szovjetunió népeinek nyelveiről // Nauka Kiadó, 1970, 14 (191)

    Malkom kán különösen a perzsa írás minimális egyszerűsítésére törekedett: speciális betűk bevezetésére, amelyek a perzsa nyelv összes magánhangzóját jelölik, és minden betűt külön körvonalazva. De még ezek a kisebb újítások is heves ellenállásba ütköztek a reakciós muszlim papság részéről. „Muszlim országokban élve több mint 20 éve küzdöttem ezzel a kérdéssel – írta Mirza Malkom Khan –; 20 éve keresem, hogy az iszlám népek csak azután léphessenek előre a haladás útján. úgy döntenek, hogy ábécéjüket a modern európai technológiához igazítják

11. ↑ Joseph Braginsky. Keletkutatási Intézet (Szovjetunió Tudományos Akadémiája) // Felvilágosodás a Kelet Irodalmában // "Tudomány", vezető. szerk. Keleti irodalom, 1973, 78(317.)

    Malkom Khan gyakran kifejezte az iráni elnyomás erőszakos megdöntésének gondolatát, de ezt nem dolgozta ki munkáiban.

12. ↑ A Grúz SSR Tudományos Akadémiájának Értesítője // A Grúz SSR Tudományos Akadémiájának Kiadója, 1981 103. évfolyam 213. oldal

    Malkomkhan „Sah-Kuli Mirza Karbala utazásának története” című színművében az iráni parasztságot próbálja ábrázolni. A nép témája, amely csak a fent nevezett felvilágosítók munkáiban körvonalazódik, mélyreható kifejlődését Zein-ol-Abedin Maragei (1837/8-1910) c.

13. ↑ Sh. Badi // Irán városi középső rétegei // Tudomány, 1977

    A néphez való viszonyulása ambivalens volt: egyrészt hangsúlyozta az emberek iránti tiszteletet, másrészt nem tartotta elég érettnek a kormányzati és törvényhozási tevékenységben való részvételre.

14. ↑ Hamid Algar Mirza Malkom kán. Életrajzi tanulmány az iráni modernizmusról, University of California Press, 1973, ISBN 0-520-02217-3 . Lásd a Bevezetés részt.
15. ↑ Eingorn, Y. I. Mirza Malkom kán vígjátéka "Ashraf Khan, Arabisztán kormányzója esete" . - Taskent, 1927. - S. 107.

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz Universalis
Bibliográfiai katalógusokban ISNI : 0000 0000 8077 1438 J9U : 987007301837305171 LCCN : n85229734 NTA : 108339920 LIBRIS : sq4678tb0rql48f SUDOC : 114102554 VIAF : 78151776728318010755 World Cat VIAF : 78151776728318010755