Mexicali

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. április 26-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 4 szerkesztést igényelnek .
Város
Mexicali
mexicali
Címer
32°39′48″ é SH. 115°28′04″ ny e.
Ország  Mexikó
Állapot Baja California
Község Mexicali
Polgármester Jaime Diaz Ochoa
Történelem és földrajz
Alapított 1903. március 14
Négyzet 113,7 km²
Középmagasság 8 m
Klíma típusa száraz
Időzóna UTC−8:00 , UTC−7:00 nyáron
Népesség
Népesség 689 775 ember ( 2010 )
Sűrűség 6066,62 fő/km²
Az agglomeráció lakossága 996 826 fő
Katoykonym Mexicanense, Cachanilla.
Digitális azonosítók
Telefon kód +52 686
Irányítószámok 21000-21399
mexicali.gob.mx (spanyol) 
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Mexicali ( spanyolul:  Mexicali ) város Mexikóban , Baja California állam fővárosa . Népesség - 689 775 fő (2010). Az Egyesült Államok Kalifornia államának határán található . A város neve a spanyol México és California kiejtések ötvözete . Az Egyesült Államok határának másik oldalán található testvérvárosa, Calexico (Kalifornia és Mexikó ötvözete).

A városban különböző élelmiszer-, textil-, autóipari, repülőgépipari vállalkozások, valamint kulturális és oktatási intézmények működnek. Fejlett közlekedési infrastruktúra. A várost a General Rodolfo Sánchez Taboada nemzetközi repülőtér szolgálja ki .

Történelem

A spanyolok a Sonoran -sivatag Ördögútján ("Camino del Diablo") áthaladva érkeztek a területre . Ez a félsziget bennszülött lakosságának evangelizációjához, valamint számának csökkenéséhez vezetett. A zsaruk ( Cocopah ) kis közösségei megmaradtak. Az európaiak jelenléte ekkor a jezsuitákra korlátozódott, akik az 1780-as években távoztak. Ezt követően a spanyolok, majd a mexikóiak nemigen voltak közösek a Baja Kalifornia -félsziget északkeleti részével , és megdönthetetlen földnek tekintették azt. A XIX. század közepén. geológiai munkákat végeztek a dél-csendes-óceáni vasút megépítéséhez. Itt üledékes kőzetek lerakódásait találták. Azonban egészen az 1880-as évekig. a terület nagyrészt az éghajlat miatt szinte teljesen lakatlan maradt. 1888-ban a szövetségi kormány az állam északi részének nagy részét, beleértve Mexicalit is, egy Guillermo Andrade-nak adományozta az Egyesült Államokkal újonnan szervezett határon lévő terület gyarmatosítása céljából. 1900-ban az Amerikai Kaliforniai Fejlesztési Társaság engedélyt kapott Porfirio Diaz kormányától, hogy csatornát vágjon át az Arroyo Alamo-deltán, hogy a száraz medencét összekapcsolja a Colorado folyóval . Ide vonzották az új telepeseket, gazdákat, akik földet kaptak. Már 1904-ben a völgy 405 km²-ét öntözték. Itt kezdtek gyapotot, gyümölcsöt és zöldséget termeszteni. Települések alakultak ki a határ mindkét oldalán: az amerikai oldalon - Calexico, a mexikói oldalon - Mexicali. A Mexicali hivatalos alapítási dátuma 1903. március 14.

A mezőgazdasági termelés a 20. század folyamán tovább növekedett. Ide vonzottak a külföldiek is - indiaiak és japánok. Itt kezdett fejlődni a textilipar. 1952-ben, Baja California állam megalakulása után Mexicali lett ennek a szövetségi egységnek a fővárosa. A Mexicali az ipari termelés fontos központja az autóiparban, a repülőgépiparban, a távközlésben, a kohászatban és az orvosi iparban, valamint a termékek előállításában és exportjában.

Klíma

Az éghajlat trópusi sivatag, meleg telekkel és nagyon forró nyarakkal. Az átlagos évi csapadékmennyiség 84 mm.

Mexicali éghajlata [1]
Hónap jan Február márc Április Lehet Június Július Augusztus sen Október De én December Év
Házasodik max., °C 20.3 23.1 25.8 29.7 34.7 40.1 42.2 41.4 38.2 32.0 24.9 20.3 31.1
Házasodik min., °C 6.0 8.0 10.3 13.1 16.8 21.2 25.6 25.6 22.4 16.3 9.6 5.8 15.1
Csapadék, mm tizenegy nyolc nyolc 2 egy 0 5 12 tíz 9 négy 13 84

Lásd még

Jegyzetek

  1. Világidőjárás . Letöltve: 2010. augusztus 11. Az eredetiből archiválva : 2010. augusztus 26..

Linkek