A Ziehl-Nielsen festési módszer (Ziehl-Nelsen [1] szerint) mikroorganizmusok festési módszere saválló mikobaktériumok ( tuberkulózis , mycobacteriosis , lepra kórokozói ), aktinomyceták és más saválló mikroorganizmusok kimutatására . A mikroorganizmusok savval szembeni rezisztenciája a sejtekben található lipidek , viaszok és hidroxisavak miatt következik be . Az ilyen mikroorganizmusok rosszul festődnek hígított festékoldatokkal. A festéknek a mikroorganizmusok sejtjébe való bejutásának elősegítésére Ziehl-féle karbolos fukszint alkalmaztunk a készítményre.égő lángja fölött hevítve. A színes mikroorganizmusokat nem színezi el az ásványi savak és az alkohol gyenge oldata.
A módszert német orvosok - Franz Ziel mikrobiológus és Friedrich Nelsen ( Nielsen) patológus - után nevezték el, akik 1882-1883 - ban fejlesztették ki .
oldjunk fel 0,3 g metilénkék-kloridot 100 ml desztillált vízben.
Ha ezzel a módszerrel festjük, a saválló baktériumok intenzíven vörösre válnak , a mikroflóra többi része világoskékre festődik [3] .
A saválló Mycobacterium tuberculosis körülbelül 1-10 mikron hosszú és 0,2-0,6 mikron széles. Általában vékony, kecses pálcikák formájában láthatók, de néha ívelt vagy csavart lehetőségek is találhatók. Ha karbolos fukszinnal festik , a mycobacterium tuberculosis vékony, enyhén ívelt málnavörös rudakként mutatható ki, amelyek változó számú szemcsét tartalmaznak. Az egyenként, párokban vagy csoportokban elhelyezkedő mikroorganizmusok jól kiemelkednek a gyógyszer egyéb összetevőinek kék hátteréből. Nem ritka, hogy a baktériumsejtek "V" római számot alkotnak.
Az egyes mikrobiális sejteken belül intenzívebb festődésű területek találhatók, ami „gyöngyös” megjelenést eredményez, míg a gyengébb festődésű területek „csíkként” láthatók. A készítményben a kórokozó megváltozott cocciszerű saválló formái, lekerekített gömb- vagy micéliumszerű szerkezetek is kimutathatók. A saválló mikroorganizmusok megváltozott formáinak kimutatása esetén azonban a pozitív választ további kutatási módszerekkel kell megerősíteni.
Néhány más, az M.tuberculosis-szal nem rokon mikroorganizmusnak különböző formái lehetnek – a hosszú pálcikáktól a különböző festődési intenzitású coccoid formákig. Különböző mértékű saválló elszíneződés nem csak a mikobaktériumokban, hanem más mikroorganizmusokban is megfigyelhető. Ezek lehetnek Rhodococcusok , Nocardia, Legionella , valamint Cryptosporidium és Isospora ciszták . A gyorsan növekvő mikobaktériumok eltérhetnek a saválló szín mértékétől - a saválló szín részleges elvesztésével lila-bíbor színt kapnak.
Egy kulturális tanulmányban a saválló mikobaktériumok izolálására csak a kifejlett kolóniákról Ziehl-Neelsen-festett kenet mikroszkópos vizsgálata után adnak választ. A mikroszkópos vizsgálatra szánt kenetek elkészítésekor a Mycobacterium tuberculosis telepek fizikai és kémiai tulajdonságaikat mutatják: izotóniás oldatban nem emulgeálódnak, hanem szemcsés, morzsalékos szuszpenziót képeznek. Ez annak köszönhető, hogy sejtfaluk összetételében nagyszámú hidrofób zsír-viaszanyag található. A kifejlett kolóniákról Ziehl-Nelsen szerint festett kenetek mikroszkópos vizsgálata fényes karmazsinvörös pálcika alakú baktériumokat tár fel, amelyek egyenként vagy csoportosan fekszenek, és „filc” vagy „fonat” formájában csoportokat vagy szövedékeket képeznek. A tuberkulózis mikobaktériumai vékony, egyenes vagy enyhén ívelt, 1–10 (általában 1–4) µm hosszú, 0,2–0,6 µm széles, homogén vagy szemcsés, enyhén lekerekített végű pálcikáknak tűnnek. Gyakrabban a készítményben, különösen a hosszú növekedésű kultúrákban, sötét színű szemek felhalmozódása látható. Fiatal tenyészetekben, különösen a tuberkulózis elleni gyógyszerekkel hosszú ideig kezelt betegekből izolált tenyészetekben, a mikobaktériumokat magas polimorfizmus jellemzi, egészen a rövid, majdnem coccoid formák megjelenéséig.
A kenet mikroszkópos vizsgálata során legalább 100 látómezőt kell megvizsgálni a gyógyszer mennyiségi meghatározásához és egyetlen mikobaktérium kimutatásához. Abban az esetben, ha egy ilyen vizsgálat eredménye negatívnak bizonyul, további 200 látómezőt tekintünk meg megerősítés céljából. Jelentős számú savrezisztens mikobaktérium esetén elegendő 20-50 látómezőt Ziehl-Neelsen festéssel és fluoreszcens mikroszkóppal is megvizsgálni (lásd táblázat ). A készítmény mikroszkópos vizsgálata során meg kell győződni arról, hogy a készítmény egyetlen látómezejét sem nézzük ismételten, ezért javasolt a készítményt mindig azonos séma szerint nézni:
A készítményt a kenetben kiválasztott bal felső látómezőből kezdik nézni, fokozatosan haladva vagy a készítmény hossztengelye mentén a kenet végéig, vagy lefelé, majd ismét felfelé haladva stb. látómezők a kenet határáig. 1000-szeres, azaz olajimmerziós objektív esetén 100-szoros, okulár esetén 10-szeres mikroszkóp nagyításnál egy lökethossz (~ 20 mm) vizsgálatakor körülbelül 100-120 látómező látható egy hosszanti átmenetben (mezőátmérő) - 0,16 - 0, 2 mm).
Kutatási eredmény | A látómezők minimális száma (p/s) | Eredményrögzítő űrlap | Tanulmányi eredmények értelmezése |
---|---|---|---|
AFB [4] nem észlelhető 300 p/s mellett | 300 | OTR. | Negatív |
1–2 KUM 300 p/s-ban | 300 | A vizsgálat megismétlése javasolt | Az eredményt nem értékelik |
1–9 KUM 100 p/s-ban | 100 | "_N__" KUM 100 p/s-ban [5] | Pozitív |
10–99 KUM 100 p/s-ban | 100 | 1+ [6] | Pozitív |
1-10 KUM 1 p/s alatt | ötven | 2+ [6] | Pozitív |
Több mint 10 KUM 1 p/s alatt | húsz | 3+ [6] | Pozitív |